Hol is kezdjem? Pisis korunk óta a legjobb barátok vagyunk. Egy suliba jártunk és mindig egymásnál lógtunk a szülők örömére. Mindent tudsz rólam, melletted valahogy jobban megnyílok és te minden fontosabb pillanatban ott voltál velem, így semmiről sem maradtál le soha. Habár el kell, hogy mondja, én fele ennyit sem tudok rólad. Na nem azért mert nem bízol meg bennem, hanem csak nem kötöd az orromra én meg magamtól nem kérdem, így bizony, néha rá kell döbbennem arra, hogy ezt se tudtam rólad, meg azt sem. Számomra tele vagy meglepetéssel még ennyi év után is. Habár a bátyám halála után kicsit kifordultam magamból és elviselhetetlen lettem, te mégsem futamodtál meg, mert tudtad, hogy bizony neked kell átvenned az ő szerepét, neked kell irányt mutatnod és jó útra térítened, mikor kezdek lecsúszni róla. Csodálkozom, hogy még nem adtad fel, hiába tudod, hogy nehéz engem megnevelni. De őszintén, még így is rád hallgatok a legjobban. Nem is volt kérdés, hogy egy egyetemre megyünk tovább, hiszen ott szemmel tudsz tartani és bár beszabályozni nem tudsz, próbálkozol. Annyi jót köszönhetek neked, ez fordítva viszont nem hiszem, hogy elmondható. Nem egyszer verekedtem össze veled méregből, vagy részegen, úgy, hogy azt te meg sem érdemelted. Mégis, másnap mindig úgy tettél, mintha mi sem történt volna. Bevallom, ez nekem még a sokadik alkalom után is fura. Ahogyan az is, hogy még sosem volt tartós kapcsolatod. Mert, hát oké, nekem sincs, de én nem is arra hajtok. Te viszont igen és helyes is vagy, okos és tehetséges, simán találnál magadnak valakit, de te mégis facér vagy. Volt 2 próbálkozásod, bár nem tartott sokáig és bár nekem nem tűnt fel, másoktól azt hallottam, hogy eléggé műnek nézett ki a dolog. Aztán volt egy buli, mikor annyira részegre ittam magam, hogy világomat nem tudtam és te jöttél értem, hogy haza cipelj. Belöktél az ágyba, én pedig rántottalak magammal. Ebből aztán lett egy csókunk is, amit valahogy azóta se felejtünk. Nem beszélünk róla, hiszen én azt mondtam nem emlékszem semmire abból az éjszakából, te pedig inkább nem részletezed, hogy egyikünknek se legyen kínos a helyzet. De akárhogy is próbáljuk leplezni a dolgot, azóta furcsa körülöttünk a levegő. Csak egy gyenge pillanat volt a számomra, hiszen mindig is a lányok érdekeltek, de téged elnézve, többet jelentett a dolog. Azóta valahogy jobban feltűnt az, hogy milyen grimaszokat vágsz mikor egy újabb csajról van szó, vagy éppen a régiről, akitől nem tudok megválni valahogy. Kicsit nem is tudom...Olyan mintha féltékeny lennél néha, vagy csak inkább reményvesztett. Te tényleg belém zúgtál?  
//Nos ennyi lenne. Az ET-embe megemlítettem az urat egy kicsit, onnan látszódik, hogy milyen is a viszonyuk, így azt ajánlott elolvasni. Kiegészítésként még annyit hozzáfűznék, hogy Finn eléggé idegenkedik a dologtól, de mivel keresi önmagát, így belemegy abba, hogy járjanak egy ideig, hátha ez meghozza számára azt amit vár. Romantikus megnyilvánulásokat azért nem kell várni tőle, főként az elején, de ki tudja, lehet tényleg rabul ejti majd a szívét, de lehet csak egy újabb futókaland lesz neki. A szakját nem szeretném megszabni, illetve a PB-t sem. Ez a kettő teljesen az alkotó fantáziájára van bízva. A PB lehet felőlem ázsiaitól kezdve afroig bárki, csak annyi kikötésem van vele, hogy ránézésre azért ne lehessen megmondani róla, hogy a srácokat (is) kedveli, de azért ne legyen egy felpumpált kétajtós szekrény sem.
Írj, ha megérkeztél, hogy azért pontosítani tudjuk a dolgokat. Várlak ám nagyon