T - Thaddeus/ Talán az egyetlen, aki kételkedik önmagában, létezésében. Korábban bizonyítási vágyból kitűzte maga elé, hogy már pedig különleges ügynök lesz belőle. Szorgalma már-már kiemelkedő volt, életét megnehezítő momentumait pedig remekül elfedte az utolsó percig, míg aztán jött a pszichológia teszt.
H - Hubert/ Alias Hubi. Egy igazi kalandor személyiség. Rengeteget tud beszélni az utazásairól - melyekből sok meg sem történt - és lelkesen veti bele magát a túrákba. Fiatal felnőttként igen nyitott személyiség. Érzelmileg olykor jobban hasonlít egy nőhöz, mint egy férfihez, egy túra boltban pedig ugyanígy órákig tud válogatni a megfelelő felszerelésért.
A - Alden/ Ő állítja - bár ez szinte képtelenség -, hogy aspergeres. Nem kell félni, ez nem fertőző. Lehetőségeitől függően gyakran jár előadásokra, tudományos kiállításokra. A könyvtár számára maga a paradicsom, s bár jobb szeret két lábon járni a földön, titkon oda van a Harry Potter könyvekért.
D - Dahlia/ Egy határozott, 50-es éveiben járó nő. Úgy viselkedik, mint egy igazi bárónő, s elvárja, hogy ígyis bánjanak vele. Nem lehet könnyen levenni a lábáról, de akinek hűséget fogad, az bizalmát élvezheti. Odavan a teákért, a macskákért és az ajándékba kapott virágokért.
D - Dwain/ Az erős védelmező. Amíg ő van a "felszínen", nem kell aggódni a mozgás és testépítést illetően. Értelemszerűen a konditerem a második otthona. Ha lehetősége van, elmegy reggelente kocogni. Erőszakosabb a többieknél, de nem keresi a bajt. A gyerekekkel nem jön ki, de a nőket imádja.
E - Ethan/ Gyermeki személyiség. Különös, de nem Teddy gyermekkori megszemélyesítője. Ethan egy 7 éves diszgráfiás kisfiú, aki írászavara és a testi-lelki kontrasztok miatt is félénk, visszahúzódó. Imádja Elvis Presleyt, a videójátékokat és az Oreo kekszet.
U - Urio/ Egy okos németjuhász. Nem is olyan ritka, mint hinnénk. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, mint egy kertben ide-oda rohangáló, folyton ugató, postás bácsit kergető ebet. Gyakorlatilag szinte mindig két lábon jár, nem ugat, többnyire csendben van, sőt beszélni is tud. Ugyanakkor igényli - khm, azaz igényelné -  a simogatást, a dícsérő "Jó fiú" szavakat és mikor eluralkodik rajta a négylábú, igen, előbb harap, aztán kérdez.
S - Susan/ Egy 19 éves punk lány. A legtöbb személyiséggel ellentétben igénytelen, féltékeny és nem fél veszélybe sodorni magát, s így a többieket is. Ő miatta bukott el Teddy a vizsgán, aki így el veszített egy remek lehetőséget arra, hogy legalább normális állása legyen, és megmaradjon az a morzsányi önbizalma. Su úgy igazándiból egy nem túlzottan kedvelt alteregó.
-
D - Darius/ Kicsit mintha Dwain sötét oldala volna. Erős személyiség, instabil idegekkel. Obszesszív-kompluzív zavara van, azaz kényszerbeteg. Viszont remekül főz, mindig rendet tart maga körül - főleg az OCD miatt - és ért a fegyverekhez. Ugyanakkor betegesen vonzódik a nálánál fiatalabb lányokhoz.
A - Alex/ A depis. S ebben még Thaddeust is lehagyja. Bár ő magát teljes értékű személyiségnek érzi - azaz a valós személyiségnek - ám képtelen elviselni, hogy osztozkodnia kell a testén. Főleg olyanokkal, mint Su vagy Darius. Gyakran vannak öngyilkos gondolatai, ám szerencsére ritkán van jelen.
R - Ruben/ Egy német - őrült - tudós, akinek legfőbb vágya egy olyan gép megépítése mellyel képesek volnának egy olyan világba lépni, melyben külön személyként létezhetnének. Ám mindez sokáig álom marad, lévén, hogy alig engedik a felszínre.
N - Nolan/ Zseni az informatikában, egy hatalmas kocka. Allergiás az eperre és Dahlia örömére mindig vissza teszi az üres tejes dobozt a hűtőbe, ellenben sosem dobja ki a rohadó pizzát a kávézó asztalról.
E - Esther/ A folyton aggódó. Neki köszönhető, hogy egyáltalán diagnosztizálták a személyiségzavart. Ő a Teddy vállán ülő angyal, és az, aki tesz is azért, hogy lehetőleg ne kerüljenek bajba. Fél áthágni a szabályokat, nem kezdeményez. Könnyen válik feszültté, ritkán, de vannak pánikrohamai.
L - Lucas/ Egy macsó srác, aki nem fél mintás, igazán egyedi öltönyökbe bújni és játszani a gazdag playboyt.
L - Leslie/ Egy csendes művész lány. Mivel ritkán van a "felszínen", érzéseit művekben, leginkább festményekben eleveníti meg, így valahogy valódibbnak érzi magát. Szereti a japán rajzfilmeket, mangákat, könnyen zavarba hozható, de csoki ropival le lehet venni a lábáról. Noha egy férfi testbe zárt lány, normális külsővel is biszexuálisnak mondaná magát.
-
W - Warren/ Egy idős tag. Sok mindent nem tudni róla. Utálja a kamaszokat, sokat alszik és gyakorta sírja elmagát, ha eszébe jut elhunyt felesége - aki sose volt neki - és azon pillanatok, mikor a háborúkban harcolt, mikben sosem volt része igazából.
R - Romeo/ Egy különc zenész, egy meg nem értett művész. Tud gitározni, hegedűlni, zongorázni, ért a versekhez és egy kicsit a grafikához is. Vegetáriánus és szereti a romantikus regényeket.
I - Irish/ Kleptomániás prostituált. Szerencsére utóbbit nem nagyon tudja kiélni, ellenben mániája miatt gyakran kerül bajba.
G - Gordon/ Állítja, hogy valaha vadászként dolgozott. Ezt - ha igaz is volna - alá támasztja, hogy remekül kezeli a puskákat és ért a vadakhoz. Ha dühös, mindig oroszul káromkodik.
H - Hunter/ Az autók és motorok a szenvedélye. Imádott vezetni, míg Su miatt el nem vették a jogsiját, azaz Teddyét. Nem csak szereti ezeket a száguldó szörnyeket, de a szerelésükhöz is konyít. Sokáig hobbiként szerelgetett is egy cross-t, de Darius szétverte, így eme hasznos elfoglaltságról hamar lemondott. Noha képtelenségekről fantáziál, nagy álma, hogy megszabaduljon "útitársaitól" és körbe motorozza a világot.
T - Theron/ Gondoskodó apaként van jelen, mint alteregó, ám bár saját gyerekei soha sem lesznek, ami a rossz személyiségeket tekintve nem is akkora baj. Ezáltal a gyerekek felé könnyebben nyit, amit viszont sajnos sokan félreértenek.

Thaddeus egyébként egy elbizonytalanított, személyiségzavarban szenvedő férfi, aki mára szinte teljesen feladta annak lehetőségét, hogy jobb, vagyis inkább normálisabb élete legyen. A sokféle, nálánál erősebb alteregó mára már a fejére nőtt, így szinte már beleolvadt a többiek közé, háttérbe szorulva, ezáltal pedig lassan felemésztődve. Nincsenek már céljai, álmai, de még úgy igazándiból hobbijai sem, hiszen a személyiségek által nem is igazán tud kiteljesedni.
Minden alteregójának meg vannak a saját történetei, múltban történt fontos eseményei. Egyesek folyékonyan beszélnek idegen nyelveken, míg másikuk még írni is alig tud. Néhányuk jobb kezes, míg mások a balt részesítik előnybe. Mindnek van saját stílusa beszédben, járásban. A legrosszabb, ami történhetett, hogy az alteregók egyfajta klikkesedésbe kezdtek ezzel is alaposan felforgatva egymás életét.
Nagyon ritka, ha egyszerre ketten vannak a "felszínen". Ezt általában akkor lehet elérni, ha instabil érzelmi állapotba kerül, sarokba szorítják. De az erős, villogó fény is kivált spontán személyiség változást. Gyakorlatilag ekkor a legsebezhetőbb.


Elveszek a tömegben. Már azt sem tudom ki vagyok. Olyan ez, mint egy szoba. Egy apró, sötét szoba, mely ugyan elvileg az enyém, - senki másé, - mégis elnyomnak a benne lakó idegenek, ők, azok. Annyira valódiak. Bizonytalanná tesz a meglétük, a szavaik, a hitük és reményeik, minden olyan valóságos. Mind tudunk egymásról, ismerjük a másikat, de csak, mint egy lakótársat. Mindenkinek vannak sötét titkai. Mások tetteibe nem látunk, s nem is emlékszünk. A magunk urai vagyunk, nem irányíthatjuk a másikat. Csak ők engem. Vagy én sem létezem? A sötét szoba közepén egy szék, egy kopott, recsegő, ingatag lábakon álló szék. A meglét trónja. Megvilágítja egy lámpa, de legalábbis erős fény öleli. A reflektor fénye. Mindig ül benne valaki, sosem üres. S aki ezen a széken ül, egyfajta irányítóvá válik. Ez jó érzés, de veszélyes. Mindenki uralkodni akar. A fényben úszó szék és gazdája körül ott ülünk mi is. Én is. A megvilágítatlan hűvösében, ahonnan a fény a kiút, de mindig csak egyikünk számára. A sötétben nem láttod kiül melletted, csak a fényben ülőről tudhatod kicsoda. Kivárhatod csendesen, míg rád kerül a sor, vagy suttoghatsz a másik fülébe mérgező szavakat, sőt akár harcolhatsz is a helyedért, mindenki figyelméért. Félelmetes. Néha csak később tűnik fel, hogy bővült a csapat, máskor, alig hiszed el, hogy még mindig mindenki meg van. Soha el nem múló lét. Pokoli.
A fényben lévő szék engem illetne, s én ezt valahol legbelül tudom is talán, de rettegek. Mi van, ha mégsem enyém a szoba? Ha én is egy vagyok közülük? Ha beülök, kirántanak, ha felkelnék, eltaposnak. Egy ideig sorban álltam, de megjelentek a rosszak, azok akik a rombolásnak élnek és az eddig jól működő rendszer megbomlott. Fellázadtunk ellenük mi, a jók, hinni kezdtem, hogy van remény, csak ki kell tartani. Egy ideig ment, cél egyenesben voltam, nyomozóként a rosszakat üldözni, ez volt az álmom. Úgy éreztem erősebbé váltam, hogy végre, végre én irányítok. Helyet akartam a társadalomban, ha már a szobában nem kaptam. De hiú ábránd volt, már tudom. Elbuktam. Többé nem álltam sorba, nem hitegettem magam. Feladtam.
Olykor arra ébredek, hogy visszaüvölt rám a tükörképem, hogy a hátam mögött pocskondiázom saját magam, őket, minket. Ha alszom velük álmodom, ha ébren vagyok őket hallom. Próbálok megfelelni, nem útban lenni. Ha tehetem kedveskedem azoknak, akik velem együtt szenvednek, miattam. Veszek csokiba mártott ropit, oreot, Theronnal mindig készülünk a szülinapokra, fontosabb ünnepekre. Amíg Dwain bacont eszik, nem engedjük Romeot a fény közelébe, se a gyerekeket, ha Darius felnőtt filmeket néz. Igyekszem elfogadhatóbbá tenni ezt az egészet, bár Esther mindig azzal piszkál, hogy forduljak segítséghez. De ez nem egyszerű. Ő is pontosan tudja, hogyan végződhet az egész.