Pratt Institute + Létesítményügyi menedzsment + még tanul
Hobbi:
a rozéfröccs és makettek lelkes gyűjtögetése
Play by:
Lily James
Jellem
Disszociatív személyiség: a disszociatív kórképek csoportjába tartozó lelki zavar, melynek meghatározó jellemzője, hogy az egyénnek két elkülönült személyisége van saját névvel, emlékezetkieséssel vagy a nélkül, melyek között kisebb-nagyobb mértékű átjárás lehetséges. Renee: Renee 22 éves és boldog. Boldog mert végre kiröppent a családi fészekből, egyetemre jár, azt tanulja ami mindig is érdekelte. Renee vidám és humoros, imádja a barátait, szeret nevetni, de azt még jobban szereti ha rajta, vagy vele nevetnek az emberek. Igazi mókamester. Renee imádja a pezsgőt és a rozét, bár mikor iszik néha butaságokat művel, de sosem akkorákat amikkel a lelkiismerete ne tudna elszámolni. Imád olvasni és tervezni, számolni és következtetéseket levonni, hosszú órákat a tervezőprogramok felett ülni kontyba fogott hajjal, lezser ruhában. Renee még egy gyerek és ezt tudja is magáról. Olykor imád elkésni az előadásokról, eltérő zoknikat felvenni, csalni az uno-ban. Vivian: Vivian 24 éves és zabolátlan. Kíváncsi és maximalista. Optimista, imád flörtölni és nem fél semmitől. Ha tehetné akár mindennap más ágyban kelne, de nem teheti. Vivian ugyanis szerelmes. Szerelmes magába és a céljaiba. Szerelmes a gondolatba, ami azt festi színes képfoszlányként lelke égboltjára, hogy ő szabad. Vivian olykor utálja a szexet, máskor meg imádja és hajszolja azt. Utál egyedül lenni, közben meg amikor végre valaki mellette van úgy érzi nem kap levegőt. Ellentétes, lázadó személyiség. Imádja a cuccot. Kelljen azt szívni, szúrni, vagy csak pusztán lenyelni. Merész, kihívó, mindannyiszor polgárpukkasztó stílussal.
Múlt
Renee. '18.12.12. 18:40 Ma fogadást tartottunk a házunkban. Az egész anyám ötlete volt, mert szeretett volna valami puccosat és zajosat. Nos ez az volt, minden tekintetben. Rengeteg virágot és pezsgőt rendelt, jégszobrot faragtatott és új koktélruhák tucatját vásárolta fel. Leginkább magának, de találtam egy-kettőt a saját méretemben is. Anyám boltkóros, de szerinte ez mindaddig nem betegség, míg futja az ilyesfajta élvezetekre. Nekünk pedig igenis futja. Tehetősek vagyunk hála apámnak, aki írt már jó pár bestsellert élete folyamán. Meg elvett egy ex-modellt. Szerintem utóbbihoz nagyobb lelkierő kellett. - Ro, bébi... - Joe hangja halk mégis könnyedén átért a tömör faajtón. Kopogott párat, majd ezt megunva - hallani lehetett - ahogy az ajtófélfának támasztotta okos kobakját. - Rád várnak - éreztem a hangján, hogy neki sincs semmi kedve ehhez. Joe azafajta otthonülős típus, a netflix koronázatlan királya, akinek a legromantikusabb álomkép a kanapén "lazulás" egy kis édes-chilis nachosszal, meg pár doboz sörrel. A gólya évemben ismerkedtünk meg, amikor belógott egy haverjával a koleszbulinkra. A tervben az volt, hogy megdönt egy részeg harmadikos csajt, de végül egész estére mellettem kötött ki. És szerintem ezt utólag bánja is. Mivel szűz vagyok és mégcsak átöltözni sem vagyok hajlandó előtte. - Kettő perc - adtam egyszerűen tudtára. Végül anyám egyik új ruhájára esett a választásom, de csak azért mert a cuccaim nagyja az kollégiumban van. Semmi kedvem ebben a méregzöld, feszülő, mélyen dekoltált valamiben díszelegni egész este, csak azért mert pár vén szivar a nappalinkban szivarozik. Basszák meg! Egyáltalán mit keresek én itt, amikor otthon is lehetnék felfogott hajjal, Joe egyik pulcsijában és a kedvenc mamuszomban?! Egy doboz csokis-kekszes fagyival a kezemben és a kedvenc rozémmal. Miért erőlködöm? Miért? Vivian. '18.12.14. 8:50 Másnaposan ébredtem fel. Az este folyamán rúzsom az ajkamról az arcomra, és a mellettem fekvő szexi idegen szájára vándorolt. A szempillaspirál marta a szememet. Mivel ez nem az én kecóm így arra gondoltam pusztán jófejségből, hogy előmelegítem a csinos idegennek a fürdőszobát. Éppen a hajamat mostam, mikor kintről mocorgásra figyeltem fel. Titkon reméltem, hogy megúszom búcsúcsók nélkül, de ezen perspektívám azon nyomban szerteszállt amint megéreztem az izmos mellkast a hátamnak feszülve. Fickós volt. Én pedig már nagyon untam. - Hol az anyag? - egyik kezemmel erősen súroltam a szempillaspirált jobb szememről, míg a másikkal próbáltam csípőjét a lehető legmesszebb tolni meztelen fenekemtől. - Ugyan hova sietsz? Játszunk még egy kicsit! - szinte le sem szarta a kezemet, vagy az azzal kivitelezendő mozdulataimat, még közelebb tolta magát. Tőle és a másnaptól már a hányinger kerülgetett. És az elvonási tünetek sem segítettek sokat a helyzeten. Egyik kezemmel rámarkoltam a péniszére és azt szorítottam egészen addig míg a zuhanyrózsa kellemesen meleg vize ki nem mosta a hajamból a vegyszert, majd továbbra is mintha "pórázon" fogtam volna bevezettem a szobába. Cinikus, fáradt mosoly volt az arcomon. Csurom vizesen terült el az ágyon. - Ugye te most csak baszakszol velem? A kibaszott prostid voltam egész éjjel, erről volt szó. Most kérem a cuccot! - ideges voltam, a kezem remegett a dühtől. Nevettem, de csak kínomban ami könnyeket csalogatott a tekintetembe. Ő mosolygott, élvezte a helyzetet. Uralta. Vagyis csak azt hitte. - Nincs is nálad semmi, igaz? Csak átbasztál mi? - felkacagott. Csak akkor vettem észre milyen fiatal is lehetett, a nevetéséből. Szerinte ez vicces. - Nem bébi, én megbasztalak - rám kacsintott, majd feljebb tornászta magát az ágyon. Kényelmesen megtámasztotta hátát, lábait széttárta. Arra várt, hogy az ölébe üljek. - Ugye ez csak egy elcseszett vicc? - a kérdésem feltevése után még hosszú másodpercekig figyeltem, majd a szótlansága csak méginkább felbosszantott. Kezeimmel a felém eső éjjeliszekrényben matattam, mikor már a lábaim is remegtek. Fura, de tudtam, hogy ott lesz. Hogy ott lesz a fegyverem. Ráfogtam a rohadékra. Abban a pillanatban lefagyott a mosoly gyerekes képéről. Azt hiszem még talán a lepedőt is összepisálta. Hallottam ahogy egyre idegesebb dallamban játszik a hangszíne, de mindez olyan volt mintha csak visszhangozna a lelkiismeretem az elmém legmélyében. 'Ne csináljam, ne tegyem, nem vicces, nem akarhatom, nem vagyok gyilkos, ne húzzam meg'. Hányszor hallhattam már... Ez kibaszott vicces! Lelőttem. A pisztoly hangos és büdös volt. Az agyveleje hatalmas pacában borította be a falat, a fehér lepedő pedig rohamos gyorsasággal színeződött át vérvörössé. Nekem pedig mindez nagyon tetszett.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Rendkívül érdekesnek hatott beletekinteni életed két olyan személyének világába, akik meghatározzák valódi énedet. Teljesen eltérő elvekkel, viselkedéssel rendelkeznek és amíg egyikük visszafogottan szemléli a világot, a másikuk felforgatja azt. Renee gyermeteg lelkivilágát olyan, mintha Vivian határozott természete teljesen elfedné és tönkretenné mindazt az ártatlanságot, ami őt jellemzi. Mindkettőjüknek megvannak a maguk kedvelt szokásai és rossz szokásai is egyaránt, amikhez makacsul ragaszkodnak és ha a tervek nem úgy alakulnak, ahogyan az a kedvük szerint volt eredetileg megalkotva, az többnyire mindkettőjüket kibillenti egyensúlyából. Amíg Renee próbál alkalmazkodni, Vivian arra ad okot a külvilágnak, hogy nem egy olyan személy, akivel érdemes szórakozni. Rengeteg kérdést vet fel ennek a két félnek a megismerése, amelyre a válaszokat úgy érzem általad meg is kapjuk majd a későbbiekben, én pedig kíváncsian várom, hogy többet megtudjak arról ki is vagy teljes valódban. Ennek érdekében pedig nem is tartalak fel tovább, mint ahogyan eddig is sikerült.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!