Szia Bo!
Mindig így köszönök neked, már egészen kislány korom óta, és te mindig felemeltél, megöleltél, játszottál velem, elhitetted velem, hogy a világom úgy kerek, ahogy van, és vele együtt én is tökéletes vagyok. Óriási szereped volt abban, hogy ma az vagyok, aki. A szüleim sokszor dolgoztak rettentő sokáig, ezért gyakorlatilag te neveltél - ha nem is mindig a "szülői" szigorral, sokkal inkább játékkal és bátorítással. Te vittél el először gokartozni, te mutattad meg nekem először, hogy mi lapul egy autó motorházteteje alatt, te szerettetted meg velem a sportokat, és még annyi mindent köszönhetek neked! A példaképem vagy, és imádom, hogy annál a verseny csapatnál vagy mérnök (és szerelő), akikkel most már szorosabban is kapcsolatban vagyok a munkám miatt és azt is imádom, hogy így szinte minden nap találkozok veled.

De a történetünknek van egy sötét oldala is. A bátyáddal ugyanarra a csajra hajtottatok, és pechedre, ő csípte meg, el is vette gyorsan feleségül. Aztán gondjaik voltak, elég durvák, láttad ezt te is, de persze eleinte ellenálltál, egy ideig. Utána sikerült jól megvigasztalni a sógornődet, aminek az eredménye lett a kis Minnie. Csak ti hárman tudjátok ezt a titkot, pedig te már sok-sok éven át időről időre felhoztad, hogy nincs ez így jól, jogod lenne ahhoz, hogy a lányod tényleg a lányod legyen, főleg úgy, hogy (jelenleg még) nincs másik gyereked. A bátyádék elköltöztek Floridába, úgyis ketten maradtatok meg "családnak", miért is ne teríthetnéd ki a kártyáidat? Minnie-t akarod, és az igazságot, mert egyenes ember vagy, és eddig tartott a türelmed, nem tudsz tovább hazugságban élni és nem is akarsz, legyen ennek bármi a következménye.

Ennyi lenne a kettőnk története, minden másban teljes szabadkezet adok! A PB csak javaslat, bátran választhatsz mást is akár.     Nagyon örülnék Bo bácsikámnak, és biztos vagyok benne, hogy szuper játékaink lennének!