1. Kezdetnek pár érdekesség rólam:
» Régebben tolvaj voltam, illetve később műkincs hamisító, viszont ma már az FBI-nak dolgozom, mint műkincs szakértő.
» A külvilág felé nem mutatom, de van egy gyenge pontom, aki egy személy a múltamból. (és imádja a Winston Churchill idézeteket)
»Igazán tehetséges vagyok mások átverésében. (a legjobbtól tanultam)
»Volt egy nagyon durva fordulópont az életemben, ami után úgy döntöttem, felhagyok a bűnözői élettel. Persze ez csak részben jött össze, hiszen ahhoz, hogy jót tegyek, és segítsek másokon meg kellett szegnem pár szabályt.
»Szabadidőmben imádok festeni, igazán kikapcsolja az agyam, annak ellenére, hogy az új életemnek, és a munkámnak is meghatározó része.
» Mikor hamis néven jelentkezem az FBI akadémiára nagy kihívás elé nézek, hiszen megtapasztalom mindazt, ami ellen régebben lázadtam.
» Idővel a kiképzés alkalmával remek fizikumra teszek szert. Tolvajként megtanultam jól futni, FBI ügynökként pedig arra, hogyan védjem meg magam közel, illetve távolabbi harcban.
» Teljesen felhagytam a bűnözői élettel, és igyekszem helyesen cselekedni… legalábbis addig a napig, amíg meg nem látom újra Őt…

2. Belső tulajdonságaim:
» Veszélyes, és őrülten szexi. Így jellemezett Theo régen, és teljes mértékben igaza van. Ismer már.
Ezen kívül még:
» Bátor.  - Mindazok ellenére, amit átéltem, sőt talán éppen azért, már sokkal bátrabban állok a kihívások elé.  
» Bizalmatlan. - Nem bízom szinte senkiben (kivéve abban az egyetlen személyben, akit említettem)
» Intelligens embernek vallom magam, ami szerintem a mai világban keveseknek adatik meg. Sajnos…
» Kedves vagyok általában, de csak ha az illető kiérdemelte.
» Kitartó embernek vallom magam. Ha valamit a fejembe veszek, azt véghez is viszem, tűzön, vízen át.
» Őszinte… gyakran mondják, hogy néha túlságosan is.
» Talpra esett vagyok, nem ismerek lehetetlent.
» Türelmes – A hamisítás egyik alapja. Egyetlen hiba is lebuktathatja a művem, így a türelem kulcsfontosságú.  

3. Külső tulajdonságaim
» Sötét barna, dús, hosszú haj, csokoládébarna szem.
» Középmagas 170 cm magas, karcsú, sportos alkat. Hosszú lábak, keskeny csípő. (mellméretet nem adok )

» Gyerekkorom & a tolvaj évek
QUEENS- ben születtem, egy cukrász, és ács egyetlen gyermekeként. Szerényen éltünk, de boldogok voltunk. A szüleim sokat túlóráztak, rám a nagymamám vigyázott, aki velünk élt. A szegénység nagy úr, tehát voltak gondjaink, de ott voltunk egymásnak, megvolt a családi harmónia. Aztán egy napon új szomszédok érkeztek, és megismertem egy fiút, SHAWN-t, akivel állandóan együtt játszottam. Mikor a nagyi elaludt, kiosontam még este is utána, és együtt jártuk a környéket, takarodó után. Nem kellett sok idő, hogy hamar rosszra vigyen, így elég hamar leromlottak a jegyeim, és megváltozott a viselkedésem. A szüleim tehetetlenek voltak, hordtak pszichológushoz – abból a kevés pénzből, amint volt – illetve igyekeztek ők maguk is beszélni velem, de mindhiába. A pubertás és szerelmes énem számára csakis SHAWN létezett és senki más. Ő bandát alapított, és engem is bevett. Teljesen rabul ejtett, és a vége az lett, hogy tizennyolc évesen leléptem vele otthonról. Bűnöző lettem, és bár az érettségim megvolt, de éppen hogy… hátat fordítottam a szeretteimnek, és teljesen elmerültem a hamis világban, amivel SHAWN manipulált.
Azonban egy napon minden megváltozott. Nagy balhé készült, el kellett lopni egy értékes műkincset a 17. századból. Állítólag megjárta Versailles folyosóit is, szóval egész New York megcsodálta az értékes tárgyat. Mi volt ez a nagy kincs, amiért ennyit kockáztattunk? Egy arany tükör. Eléggé rendhagyó műkincs. Sosem csináltunk még ilyet, de ennyi pénzért kockáztatni kellett. Meg is tettük, de egyikünk sem volt eléggé tapasztalt ehhez, így jött egy külsős, ami szintén kockázatos lépés volt. Én naivan azt hittem beavat valakit egy kis részesedésért, de nem. Elrabolt egy illetőt, egy tolvajt (ironikus módon), és arra kényszerítette zsarolás útján, hogy segítsen nekünk.
Ekkor ismertem meg Őt, és azonnal megmozdult bennem valami. Lassan, de biztosan THEO J. MCCARTHY az életem fontos része lett, és egyben az a személy, aki megmentette az életem, és akinek hála el tudtam szökni SHAWN szorító karjaiból, és végre szabadon élni. Bármennyire is hittem SHAWN - ban annak idején, rájöttem, csupán a rabja voltam én is, akit kihasznált kedve szerint. Azonban THEO megmentett, és ezért egy élten át hálás leszek neki. Ha csak kis időre is, de megszabadultam SHAWNtól…

»Az a bizonyos fordulópont...
Igazán remek kis csapatot alkottunk mi ketten. Azonnal megéreztem a különbséget THEO és SHAWN között. Olyanok voltak, mint a tűz és víz, az ég, és a föld, a jó, és a rossz. Hirtelen fellélegeztem, és igazán boldog voltam. Aztán kicsit bonyolódott a helyzet, hiszen én teljesen belé szerettem THEO- ba, de neki már volt valakije, egy Ivy nevezetű lány, én pedig bármennyire is epekedtem utána, tudtam, nem lenne helyes, és neki sem akartam ártani. Szóval a kémia és vonzalom ellenére megmaradtunk barátoknak, és munkatársaknak.
Aztán jött a hír… A régi bandám, ami elől menekültem újabb akciót hajtott végre, de most már sikertelenül. Ennek pedig számos következménye lett.  Meghalt több bandatag, mert SHAWN nem bírt magával, és megölt valakit. Állítólag a SWAT vetett véget az egésznek. Pár bandatag nem adta könnyen magát, és az életükkel fizettek, aki viszont túlélte, börtönbe került. SHAWN pedig elmenekült, holott megérdemelte volna a büntetést azért, amit tett. A biztonsági őrnek családja volt, hátrahagyott egy feleséget és két gyereket. Nem ezt érdemelte, de SHAWN elvette az életét a pénz, és a hatalom miatt.  
Ez volt az a fordulópont az életemben, amikor elhatároztam, véget vetek a mostani életstílusomnak, bármit is érezzek Theo iránt. Igen sokat tanultam tőle, és tényleg igazán jó, sőt briliáns mentorom volt, de hátat akartam fordítani a bűnözői létemnek, és így sajnos neki is.  Szóval megtettem, egy levelet hagytam neki, amiben leírtam, hogy más életre vágyom, és csak remélni tudtam, hogy egy napon megbocsájt nekem.

» Az FBI kötelékében
Eltartott egy ideig, míg rájöttem, mit is akarok az új életemmel. Az első pont az volt, hogy hazamentem a szüleimhez, és a nagymamámhoz. Féltem, hogy nem látnak szívesen, azok után, amit tettem, de nem így volt. Könnyes pillanat volt, és édesanyámnál még eltartott pár napig, mire felfogta, hogy itthon vagyok.
Ahogyan végre megpihentem a régi otthonom melegében, és a családom szeretetében, lassan rájöttem, hogy az új életemhez el kell követnem egy utolsó törvényszegést. Hamisítanom kell, más embernek kiadni magam, hogy új életet kezdhessek. Azonban nem csak saját magam részére, hanem a családoméra is. Mivel még szabadlábon volt, féltettem őket SHAWN haragjától, így lépnem kellett. Álnevet szereztem mindenkinek, és bár ódzkodtak tőle, végül belementek. Washington-ba költöztünk, és új életet kezdtünk. Ekkor jött az ötlet, amivel igen kockázatos irányba indultam el, de nem érdekelt, a fejembe vettem, végrehajtottam. Egyszerűen csak jót akartam tenni, és segíteni másokon, ha már ennyit ártottam. Szóval jelentkeztem az FBI kiképző központba és szépen lassan hamis néven elvégeztem, majd csatlakoztam az FBI köreihez.
Talán ennyire jó lettem az évek folyamán, vagy szimplán mázlim volt, de senki sem jött rá, ki is vagyok igazán. Az is néha megfordult a fejemben, hogy igen, mégsem tesznek semmit, mert hasznos a tudásom, mint műkincs szakértő. Egy ideig még Washingtonban dolgoztam, de aztán jött az újabb változás, és áthelyeztek a Manhattani központba, viszont már olyan fizetéssel, hogy meg tudtam állni a lábamon anélkül, hogy bármilyen bandára is szükségem legyen. Önálló nő lettem, saját célokkal, és csak abban reménykedtem, hogy a múltam nem talál rám, és élhetem az életem szabadon. Egy valakit viszont szeretnék látni, minden egyes nap, az én Churchill  mániás barátom, társam, mentorom, THEO J. MCCARTHY -t.