A mi történetünk közel 9 éve kezdődött, de talán még annál is régebben. A nővéred az én legjobb barátnőm, aki miatt olyan életem lehet, amilyen, aki nem hagyott 15 évesen a szüleimnél, mert ő és az anyukátok adtak egy lehetőséget, hogy lelépjek otthonról és hozzátok költözhessek. Nem tudom hogyan hathatott, egy akkor 13 éves fiúnak egy plusz lány az otthonában, aki képes volt egy szál bugyiban és felsőben mászkálni a nappaliban, és még az ajtót sem zárta magára, amikor öltözött. Mindig egy kicsit távolságtartó voltál, de közben kerested a társaságunkat. Mi sosem közösítettünk ki, te és Lara a legjobb testvérek vagytok, akiket valaha láttam és kívánni sem kívánhattam volna jobb családot abban az időszakban és most sem.
Lara sokszor cukkolt téged azzal, hogy ne legyél ennyire átlátszó, mert szerinte én bejöttem neked. Én nem gondoltam bele többet, egészen addig, amíg egy este csúnyán berúgtunk, már 20 éves voltál, még nem nagykorú, de én szerettem és most is szeretek bulizni, mert az tisztán tartja  a fejem a sok gond mellett. Az az este egy kicsit elfajult, mármint köztünk, megcsókoltál és én nem ellenkeztem, kíváncsi voltam mi lett a kis Nat-ből, és azóta azt érzem, hogy valami megváltozott, de mi ne mutatjuk ennek egyetlen egy jelét sem, sőt.
Lara és én már régen elköltöztünk anyukádtól és tőled és most úgy hozta az élet, hogy te is költözni szeretnél, kell egy saját rész, ahol magad lehetsz és még az incidens előtt felajánlottam, hogy az albérletem üres szobáját megosztom veled, amivel te akkor lelkesen éltél is. Már a fél cuccod ott van  nálam, bár te még nem vagy teljesen ott. Fogalmunk sincs mi történik és azt sem, mi volt az az egész, de egyelőre, úgy teszünk mintha nem történt volna semmi, még csak nem is említjük, de meddig tudjuk ezt elnyomni?

// Valamelyik PB-nek nagyon örülnék, a név opcionális és a jelleme is, de szeretném ha ez egy ha lassan is, de egy szerelmi szál lenne a végén, nem kell egyből belecsapni a lecsóba, sőt, szeretem ha nem minden egyszerű. //