If someone kicks you, all of your enemies show up

Alfonsoval gyakran járnak ki meccsekre, vagy különböző összejövetelekre. Nem titkolják, hogy jó üzleti partnerek, ahogy az is fontos üzenet a külvilág számára, hogy az Alfonso vezette New Yorki olasz maffia és Qadirék bandája társként tekintenek egymásra. Ez mégiscsak két bűnbanda együttműködését jelenti, amit vétek lenne az ellenfeleiknek figyelmen kívül hagyni, még úgy is, hogy ritkán kell az üzleti részen túl is beavatkozniuk egymás életébe.
Qadirnak szüksége van most minden stresszlevezető lehetőségre és ezért nem is zárkózott el az ötlet elől, hogy jöjjenek el egy hazai meccsre. Ugyan ő nem egy nagy baseball rajongó, de nem veti meg ezt a sportot sem. Nyitott mindenre, nem véletlenül lett sikeres üzletemben, ha az a sikere nem lenne önmagában elég, hogy még mindig életben van egy olyan kegyetlen világban, mint amiben ő is úszik.
Természetesen egyikük sem egyedül érkezik, bármennyire is annak tűnik, így hát mikor társa a fülébe súg valamit, majd elhagyja a lelátót, ahova épp csak most érkeztek, vele tart három-négy kísérője is. Olaszok. Sokban különböznek, de Qadir mégis megtalálta velük a közös szálakat és tulajdonságokat.
Látszólag egyedül marad Qadir, noha az ő testőrei már a VIP lelátón vannak, mind fontos embernek öltözve. Kezet fog néhány ismerős, nem hozzá tartozó arccal és elcseveg velük, amíg nem érkezik vissza Alfonso, illetve amíg nem kezdenek el beszivárogni a csapatok is a pályára.
Már kezd lenyugodni az izgő-mozgó tömeg, mikor megpillant egy ismerős arcot. Magában káromkodik egyet a férfi láttán, mivel bízott benne, hogy a mai napon kikapcsolódhat kissé, de érzi, hogy erre aligha fog sor kerülni. Az integetésre biccent fejével egyfajta üdvözlésképpen, azonban sajnálatára nem sikerül ennyiben letudniuk ezt a találkozást.
Valószínűleg a Qadirban megbújó előítéletesség miatt, de szavait egyből támadásnak veszi. Olyan, mintha felelősségre vonná, hogy mégis miért néz baseballt. Tekintetével végigméri a zsebre tett kezekkel mellette álló személyt. Az, amit elmond, tökéletesen leírja, hogy halvány fogalma sincs, kicsoda pontosan Qadir és milyen jellemmel rendelkezik. Viszont Qadir nem fog lesüllyedni a bunkó paraszt szintre, így hát különösebb válasz nélkül előbb kezet nyújt Gleesonnak, hogy üdvözöljék egymást egy kósza integetésen túl is.
- Szép estét Gleeson. - Köszön és üdvözli kézfogással először. - Nem tartom primitívnek. Ami azt illeti, egy sportot sem tartok primitívnek, ha az emberek kedvüket lelik benne és annyira elhivatottan küzdenek azért, hogy a legjobbak legyenek, mint a Yankee. - Lehet, hogy Qadirnak megvan a pénze arra, hogy csak a leginkább sznobnak titulált sportokat űzze (de nem azokat űzi), viszont ő mégiscsak egy Kabulból származó nem túl szegény, de nem is gazdag család sarja, aki életének első tizennyolc évét meglehetősen paraszti logika és értékek szerint élte le. Ezeket nem lehet kiirtani belőle.
Ezzel a monológgal Gleesonnak három indoka lehetett, mikor megkörnyékezte Qadirt: vagy célirányosan sértegetni akarta, ami elég alpári ezen a szinten, ahol ők vannak, vagy Gleeson maga nézi Neandervölgyieknek a játékosokat és a szurkolókat. Mindkettő undorító, bár Gleeson maga is egy undorító személy Qadir szemében amióta hátba döfte őt a mexikóiakkal. De van egy sejtése, hogy azért ennyire nem gyerekes férfi és egyik indok sem lenne elég neki arra, hogy megjelenjen a stadionban. Így hát minden bizonnyal konkrét okkal van itt, itt Qadir mellett. Tervei vannak és szándékai, ez pedig csak még jobban felforgatja Qadir gyomrát. Hányna ettől az embertől.
- De feltételezem, nem azért jöttél ide, hogy számonkérj, vagy hogy lenézd itt a te „Neandervölgyijeidet” - közli vele, hogy átlát rajta és el se kezdje a felesleges ugatást, mert itt fogja hagyni. Remélhetőleg Alfonso hamar visszatér és akkor majd két maffiavezér mellett majd kellően be fogja fogni a száját, ha már Qadir jelenléte nem riasztja vissza. Persze, hiszen a mexikóiak pénzelik, miért is kellene tartania Qadirtól. Azt hiszi, azok meg fogják védeni.

1st run | Megjelenés | Yankee Stadion | thx.

If someone kicks you, all of your enemies show up

Mindenki életében vannak olyan alakok, akiknek puszta jelenléte is irritáló és fárasztó, viszont Qadir tudja, hogy Gleeson szándékosan játszik rá erre és nem ok nélkül környékezte meg, ezért nem hagyja magát lezsibbasztani a kézfogást követő orbitális baromságáradaton. Úgy érzi, mintha nem is kellene ide ő, mintha nem is Qadirnak beszélne, egyszerűen csak örül az ügyvéd, hogy van társasága és valakinek végre kiöntheti azt a rengeteg hülyeséget, ami a fejében felgyülemlett. Így hát figyel rá, de gyorsan szelektálja is a szavakat és amikből nem tud kiolvasni semmit, azt hagyja elveszni az éterben anélkül, hogy hatással lenne rá és állapotára.
Mindketten tudják, hogy ilyen mértékben egyiküket sem érdeklik az idegen emberek. Vagy csak úgy átlagosan az emberiség. Qadirt most pont nem tudják lekötni az elvont elmélkedések. Amit Gleeson elmond, az többé-kevésbé úgy is van, de mindezen gondolatokra Qadir már rég nem pazarol értékes perceket.
A pálya felé mutat és kéri is, hogy nézzen arra, de Qadir nem veszi el tekintetét az ügyvédről. Nem adja meg neki a vezetés lehetőségét, az ő figyelmét biztosan nem fogja kénye-kedve szerint vezetni, ellenben szívesen válaszol azon kérdésére, hogy mit lát.
- Egy magányos filozófust, aki nők hiányában felcsapott hittérítőnek. - Ezt látja. Nagyjából úgy is érzi magát, mintha egy keresztény hittérítő akarná a semmiből kimosni az ő nem keresztény gyökerekkel rendelkező agyát. Valószínűleg nem erre a válaszra várt tőle Gleeson, de ahogy látja, teljesen mindegy is volt, hogy mit felel, mert az ügyvéd úgy folytatja, mintha egy pillanatra sem akarná, hogy megszakadjon a lemez.
- Így belegondolva, tényleg - hallgatja Gleesont és közben az arcát nézi. „A szemei tükrözik a belső bizonytalanságát, hogy elég ügyes lesz a dobása”, valóban, elég ügyes lesz ezúttal Gleeson, bármit is tervez ellene? „Küzdenek, mint a labirintusba zárt egér, és minden mozdulatukat önmaguk is megkérdőjelezik, akár csak az egér, aki azon gondolkodik jó irányba fordult-e, hogy kijusson és hozzá jusson a sajthoz.” Igen, akár egy Gleeson-fejű tetves patkány, aki az alvilág útvesztőjébe került és most már ő is azon tűnődik, hogy jó irányba fordult-e, mikor Mexikó felé vette az irányt. Az a sajt pedig… nos, lehet mégsem fogja megkapni tőlük azt, amit ígérhettek jutalomért. Persze Qadir hagyja, hagy mondja a magáét, végtére is, legalább telik az idő, mire visszatér Alfonso. - Gyönyörű ars poéta volt ez a semmiből, nem tudom, hogy érdemeltem ki. - Mondja ironikusan, egy kicsit szórakozottan is, elvégre most is csak nevetne az emberen. El is mosolyodik. Mekkora egy majom.
- Nem - feleli egész határozottan. - Nem az egész életem gyomorideg. Nem tudnék ilyen életmódot folytatni, ha így éreznék minden percben. Mint ahogy a játékosok sem stresszelnek minden másodpercben, hanem koncentrálnak. - A kettő nem ugyanaz. Utóbbit csak úgy hozzáteszi, mert ebben nem értett egyet vele.
- Valóban, ahogy az ügyvédektől is várják a megbízóik az eredményeket. - Most lényegében Gleesont is útásókkal hasonlítja össze. Ugyan már, hiába állnak a VIP páholyban, a Földön minden ember ugyanúgy működik. Ha lenézi a játékosokat és az útépítőket, akkor feltehetőleg tükörbe se mer nézni. A kérdést hallva elneveti magát.
- Dehogy, de a vak is látta, hogy mekkora lendülettel és milyen célirányosan közelítettél meg, amint rátetted a lábad a lelátó állványzatára. És bizonyára, amennyiben csak a meccs érdekelne, akkor, ha van egy kis önbecsülésed, nem én lennék az, akit elsőként leszólítasz - utal arra, hogy tudja, kinek a ligájában játszik. Nem szereti az álszent embereket. Még azokat a mexikóiakat is többre tartja, akik szemtől-szemben állva fegyvert rántanak rá, mert legalább azokban van tisztesség. A mexikóiak New Yorki vezetőjében is van tisztesség, ezért van még mindkét vezető életben. Akárcsak a banditáknak a régi Texasban. Mindegyik bandavezér tudja, hogy New York birtoklását ők le fogják bokszolni egymással és addig küzdenek érte, amíg mindenki meg nem hal körülöttük és csupán a két király fog egymással szemben állni a sakktáblán. És ez mit jelent? Mattot, az ő esetükben.
Ilyen gondolatok között néz rá a szerencsejáték szelvényre, de nem nagyon foglalkozik vele. Ettől még lehet, hogy Gleesont is ők küldték rá, hogy idegesítse. Tisztában van vele, hogy egy ilyen eseményen nem fogják megsebezni Qadirt, úgyhogy nem kell mindig maximálisan résen lennie, pláne, hogy a testőrei is jelen vannak. Tudja, hogy a mexikóiak sincsenek abban a helyzetben, hogy magukra haragítsák a médiát és az emberek haragját azzal, hogy terrorhelyszínné változtatják a stadiont.
- Ellenkezőleg, örülök, ha nem miattam vagy itt. Ez esetben gondolom nem igényled, hogy engem tarts szóval, mert feltételezem, neked is vannak barátaid, akikkel együtt érkeztél - mosolyodik el, enyhén oldalra fordítva a fejét, miközben tekintete találkozik a közben a páholyba visszaérkező Alfonsoval. Még bök is felé egyet, mert nem véletlenül említette a „barát” kifejezést, ezáltal pedig Gleeson tudhatja már, hogy Qadir nincs egyedül. Az ajándékos hasonlatot pedig látja beteljesülni lelki szemei előtt.
- Megnyugtató. - Kis hatásszünetet tart, majd a vállára teszi a kezét néhány pillanat erejéig. - Megnyugtató érzés, hogy nem én vagyok neked az a személy, akinek szépen becsomagolt ajándékot adnál. Elég elkeserítő lenne, ha én lennék a hozzád legközelebb álló személy. - A másik részére nem reagál. Igen, sokszor átléptek rajta, amik eleinte fájtak, de aztán megtanulta, hogy ez az előnyére is válik. Ha átlépnek rajta, az azt jelenti, hogy élve hagyják. Hogy nem figyelik és a sötétben garázdálkodhat. Utóbbi időben pedig kifejezetten élvezi, sőt, igényli, hogy egy kicsit ne figyeljenek rá és hagyják őt láthatatlannak lenni. Gleeson is igazán megkerülhette volna őt most ezzel az ajándék szarkupaccal, ami kijön száján.  

1st run | Megjelenés | Yankee Stadion | thx.

If someone kicks you, all of your enemies show up

Ha Gleeson azt hiszi, hogy Qadir elfelejtette, ami köztük történt, akkor nagy hibát követ el. Az őt körbevevő kolumbiaiakhoz képest ugyan sokkal érzéketlenebbnek tűnik, azonban, ha haragszik valakire, akkor azt egy életen át tudja utálni. Legalábbis, amennyiben a tekintélyét mocskolták be, vagy ha olyasvalamivel sértették meg, ami számára különleges szereppel és értékkel bír. Gleeson annakidején nem fogadta el Qadir ajánlatát, amivel összességében nem is lenne probléma, de közvetlenül utána egyértelműen a mexikói banda ügyeibe csatlakozott bele és ez az együttállás az afgán férfinak felér egy arcon köpéssel. Így hát így tesz őt is: míg él, arcon köpi azt a személy, aki most pofátlanul közvetlennek próbálja mutatni magát. Ebből adódóan nem is tudja komolyan venni őt és ezt Gleesonnal ellentétben nem próbálja meg maszk alá rejteni.
- Igen, jól fizető lett volna - Ez kétségtelen, talán még Gleeson sem csak blöffből állítja ezt. - De nem kellett neked az én ajánlatom. Kétszer pedig nem megyek ugyanabba a zsákutcába. - Jelzi is, hogy nincs esély már nála, bármi is a célja, merthogy valami célnak lennie kell, máskülönben nem szólította volna le.
Nem menekül el a személyesebb megszólítástól sem, bár még mindig nem érti, hogy ez az egész miért kell. Mondja mit akar, aztán hagyják egymást békén, haragszik rá, hogy a kevés pihenő óráitól is megfosztja őt az ügyvéd. Ettől ellenére persze tudja ő, hogyan kell „politizálni”, nem lehet csak úgy nyilvánosak kimondani szavakat. A baj csak az, hogy ehhez most rettenetesen nincs kedve, pláne, ha egy szélhámosról van szó. Az ő életét pedig ne merje nagyítóval vizsgálni, úgysem fog belelátni a lelkébe.
Felvonja szemöldökét, most két érthetetlen ember néz egymással szembe, csak Qadir sejti, hogy Gleeson meglepettsége nem őszinte, ellentétben az övével. Qadir valóban nem érti, hogy lehet ilyen gátlástalanul gerinctelen.
- A helyzet tényszerűségét nézve nem, de az íratlan gentleman szabályok szerint bűn. - Elvégre nem esznek ott, ahova már odaszartak, az úriemberek legalábbis nem. - Van, hogy megbocsátok, de attól függően, hogy mit tett az illető. Bár ritka, ezt nem tagadom. Viszont már önmagából adódóan sem barátkozok olyanokkal, akik a vesztemet akarják, vagy azok társaságát élvezik. - Újra Gleesonra emeli a tekintetét. Qadir őszinte és nyíltan beszél, már amennyire egy ilyen helyet lehet nyíltan beszélni, de hát olyan szavakat nem mond, amik őt is bajba sodorhatják és tudja, hogy Gleeson sem fog, mivel ő is benne van ebben a bűnnel teli világban és az ő neve is csorbulhat, ha kiderülne, hogy miket tett a múltban.
- Ezesetben szép dolog, hogy órákat szánsz a szabadidődből arra, hogy a helyszínen tudd meg az eredményt - billenti a fejét a pálya felé, ahol már lassan kezdődik a meccs. Ha csak a meccs végeredménye érdekelné, miért nem online követi a mérkőzést? Vagy keres rá a meccs után a végeredményre? Ennyire ráér? Vagy?
Gleeson egyedül jött - amit egyébként teljes mértékben elhisz neki -, Qadir viszont nem, így tesz egy próbát, hogy figyelmeztesse az ügyvédet, rossz helyen áll. De egyúttal sejti, hogy nem fog megmozdulni, nem fogja zavartatni magát Alfonso miatt. Nem baj, legalább tudja már Gleeson, hogy ha magára haragítja Qadirt, akkor mást is a nyakába kaphat és ez nem biztos, hogy megéri.
Az ajándékbaromság után viszont megérzi, hogy kibújik a szög a zsákból és Gleeson ezúttal a valós szándékára utal. Valamit kínálni akar neki, felajánlani, be akar szivárogni, Qadir radarjai érzik, hogy ha most elutasító lesz vele, akkor információktól eshet el, úgyhogy ad egy lehetőséget az ügyvédnek, hogy beszéljen. Egyet. Ha ez is baromság lesz, itt fogja hagyni.
- Miért gondolod, hogy szükségem lenne rád? - Ez a kérdés annyira határozottan és komolyan hangzik Qadir szájából, mintha valami ajánlatra várna. Nem fog neki megbocsátani, de a kíváncsisága miatt - és mert talán Gleeson hajlandó ezúttal végre komolyan is elé állni - meg akarja tudni most már, mit akar.

1st run | Megjelenés | Yankee Stadion | thx.

If someone kicks you, all of your enemies show up

Teljes mértékben igaza van Gleesonnak, Qadir valóban mérhetetlenül csökönyös. Ebbe nem is köt bele, elfogadja a kritikát, de ettől még nyugodtan tud aludni. Pontosabban nem ez lesz az ok, ami miatt nem tud rendesen aludni, ellentétben Gleeson lényével és személyiségével, amik már a közeledésével is feszültséget keltenek Qadirban.
- Ebből is látszik, hogy mennyire különbözünk. Az én ügyvédjeim nagyon alaposan tisztában vannak mindazzal, ami nincs leírva és ügyesen játszanak az íratlan dimenzióban is. - És nem tagadják a létezését. Qadir életének nagy része az írott törvényen túlmutat, így hát, ha valaki, ő pontosan tudja, mennyi minden lakozik abban a világban. Persze érti ő nagyon is, hogy mire akart kilyukadni Gleeson a szójátékával. A különbség köztük mégis a felfogás. Gleeson szerint nincs semmi az írott törvényeken kívül, Qadir pedig azt vallja, hogy ott van minden, ami igazán számít.
Mindketten tudják, hogy Gleeson is mocskos lapokkal játszik, nem érti hát Qadir, hogy miért játssza meg magát előtte. Ha Qadirnak akarna ezúttal dolgozni, akkor pláne nem lenne érdeke szépíteni. Ezen a ponton pedig már teljesen elvesztette, hogy mik is Gleeson céljai a közeledésével.
- Madarat tolláról, embert… - ugyebár. Be tudja fejezni a vele szemben álló férfi is az ikonikus mondatot. Olyan, mintha az ügyvéd nem tudná, milyen világban is mozog Qadir, hiszen az alvilágban nagyon is számít, ki kivel köt szövetséget, ki kivel mutatkozik, kivel hajlandó egyáltalán beszélni. A társak határozzák meg, kivel alkot szövetséget és a szövetségből egyértelműen kialakul, kik is lesznek az ellenségek. Nem véletlenül mutatkozik most sem Qadir Alfonsoval, az, hogy ők ketten meccset néznek együtt reprezentálja, hogy a kolumbiai és az olasz maffia szövetséget alkot. Ketten erősebbek, ugyanakkor ezúttal Alfonso ellenségei már Qadir ellenségei is, ahogy fordítva is igaz ez természetesen. Így hát igen, ami azt illeti, nagyon is számít, kik alkotják Gleeson társaságát. De most magyarázza ezt el neki? Biztos, hogy nem. Qadirnak nem érdeke ezt tennie, mivel az égvilágon nem akar tőle semmit.
- Pedig a náthások között könnyen megbetegszik az ember. Ha pedig téged körbe tüsszögnek, mindenki undorodni fog tőled. Ahogy én is köszönöm, de nem kérek a közelségedből, hiszen nem áll szándékomban megbetegedni miattad. Szép vagy nem szép, ilyen a társadalom - áll bele az ő metaforájába és magyarázza el neki röviden, hogy miért nincs igaza. Ezek után viszont megkönnyebbülés, hogy végre a tárgyra tér.
- Örülök, hogy egyenrangú felekként tekintesz rám és Isaiahra, de ezzel a kijelentéseddel nem vagyok hajlandó semmit kezdeni. Egy tanácsot adok, bár tudom, hogy nem fogod megfogadni: a te érdekedben a legjobb döntés az, ha kimaradsz abból a háborúból, ami köztem és Isaiah között zajlik. Ez egy olyan játék, amiben te csak veszíthetsz. Amiben az ügyvédek csak veszíthetnek. - Teljesen komolyan gondolja, neki is sok ügyvédje van jelenleg is, tudja jól, hogy bár a hírnevük és a pénzük mennyisége erősen felfelé ível, a maffiaháború során ők védtelenek. Épp azért, mert nem vigyáznak eléggé a saját épségükre. Beleértve a családjukat is. Őket nem tudják úgy megvédeni, mint azok a bandatagok egymást, akik naponta forgatják kezükben a fegyvereket. Qadir ennyit volt hajlandó tenni Gleesonért, bár sejti, hogy feleslegesek szavai. Csak tudná, miért akar két kapura játszani és miért nem tudja, hogy az öngyilkosság.
Ezen gondolatra viszont kezd megvilágosodni Qadir. Gleeson nem hülye, vagyis reméli, hogy nem süllyedt le a teljes zakkantság szintjére. Ha viszont ennyire biztonságban érzi magát, míg felajánlja magát, az csak egyet jelenthet. Azt, hogy biztos háttere van.
Összeszorítja álkapcsát, de tükrözteti az érzéseit, nem hagyja, hogy kiüljenek arcára a felismerés jegyei. Inkább tudatlannak tettetve magát hallgatja, hogy mennyi szabadideje lett mostanság és azt igyekszik a szabadidőn tölteni. Egyik fülén be, másikon kiszaladnak a szavak, fejben pedig még Gleeson és a mexikóiak tervén kattog az agya. Így hát - továbbra is tudatlannak szimulált hozzáállással - rákérdez, hogy mit akar tőle, mit tudna neki felajánlani.
Gleeson első kérdését magában egyből gyorsan lereagálja egy határozott „nem”-mel. Ami azt illeti, nem érzi azt, hogy hasznos lenne egy olyan ember, aki épp a halálát kívánja, vagy legalábbis azt, hogy térdre essen Isaiah előtt. Ettől függetlenül meglepi, hogy végre őszinte és hajlandó bevallani, hogy tényleg hozzájuk tartozik. Az teljesen mindegy, hogy a lelke mélyén legszívesebben menekülne Gleeson a mexikóiak elől, ha nekik dolgozik, akkor Gleeson a mexikóiak embere marad.  
Amit kínál az ügyvéd, az egyébként bevett szokás, ugyanakkor olyannal még nem találkozott, aki ezt önként ajánlotta volna fel neki. A besúgókat vagy megvesztegetik, hogy olyan élethelyzetbe hozzák, amikor nem lesz más választásuk, mint két helyre súgni. Viszont az ilyen emberek sorsa középtávon mindenképpen a halál. Addig használják őket, amíg hasznosak, utána azonban, mivel túl sokat tudnak, mindkét fél érdeke az lesz, hogy a besúgó halott legyen. Amit Gleeson felvet Qadirnak az maga a tökéletesen kifinomult öngyilkosság. Elmosolyodik a perzsa férfi, majd végigsimít borostás arcán és tesz egy lépést az ügyvéd felé.
- Azt mondd meg nekem, Bryrne - szólítja szándékosan a másik nevén - mennyire szűkölködsz pénzben, hogy még erre is vállalkozni mersz? - Játékra invitálja hát. Ha besúgó akar lenni pénzért, akkor be kell ismernie, hogy nincs pénze, vagy valami más, hihető indokot kell adnia arra, hogy erre miért hajlandó. Vagyis el kell ismernie, hogy szar helyzetbe került az élete és nem megy már olyan jól, mint régen. Bár Qadir kétli, hogy az önbecsülése ezt engedné. Ha viszont nem hajlandó beismerni, hogy tönkrement az élete, akkor kizárt, hogy Qadir több lépést tenne felé és adna neki több esélyt. Vagyis megversenyezteti Gleeson egoját és küzdőszellemét. Siker kontra megaláztatás. Mit választ? Már azontúl, hogy teljesen egyértelmű már Qadirnak, hogy a mexikóiak pénzelik és kérték fel arra, hogy szivárogjon be Qadir életébe. Álábecsüli Qadirt.

1st run | Megjelenés | Yankee Stadion | thx.

If someone kicks you, all of your enemies show up

Legszívesebben elhányná magát a kolumbiai nyakkendő hallatán, amit neki sajnos lehetősége volt látni nem is egyszer. Még manapság is szokta alkalmazni Garrido. Talán ebben különböznek, Qadir mindig is utált hozzáérni más bűnszervezeti tagokhoz, pláne azok belső szerveihez, így hát megtanult pontosan célozni és vágni. Gyorsan döntött, gyorsan cselekedett, a holttesttel viszont ritkán játszott. Persze volt, hogy kínoznia kellett valakit, főleg régen történt ez meg, amikor még élvezte is, hogy ő teheti meg, ő lehet az, aki rendelkezhet mások fájdalma felett. Voltak borús évei, mikor fejben elfelejtett önmaga lenni, mert megérezte az erő ízét. Most már az emberei csinálja ezt az ő kérésére, akár a szeme láttára is, ő pedig távol tartja magát a vértől amennyire lehet. Bárki bármit mond, ez segít, hogy fejben, ha nem is egészséges - merthogy ő már sosem lesz teljesen egészséges -, de legalább épelméjű maradjon. Szóval ennyit a kolumbiai nyakkendőről. Veszélyes vicc Gleesontól egy olyan embernek címezve, aki feltehetőleg jobban ismeri a műveletet nála. Meglepné, ha nem így lenne, hiába nagyon sok mocskot kinéz az ügyvédből.
- Hát az senkit sem érdekel, Gleeson. Senkit sem érdekel, hogy egészséges maradsz-e vagy sem. - Érezhetően lenézi a közvéleményt Gleeson, pedig a látszat nagyon fontos. Néha fontosabb is, mint a valóság, elég csak megnézni Qadirt. Ha nem adna a látszatra, már rég életfogytiglan ítéletét töltené valamelyik neves börtönben.
Fájó pontot talál el Gleeson Qadirban és van egy olyan érzése, hogy tudja, mi történt Dianevel. Hogy a mexikóiak meg akarták ölni őt és meg is lőtték, ám túlélte. Igen, ez az eset Qadirnak is fájó pont volt, talán az egyik legfájdalmasabb hír, amit kapott az elmúlt évben, de ettől még téved Gleeson, ha azt hiszi, meghalt. Már ha egyáltalán róla beszél és nem csak baromságokat hord itt össze-vissza.
A kezdeti fájdalom viszont, ahogy hallgatja a sárdobálásait kezd megszűnni, mert felismeri, hogy amit az ügyvéd állít, az nem igazak rá. Ezen a ponton pedig szúrós szemei is kezdenek kisimulni, Qadir pedig csak mosolyog az őt ért vádakon.
- Minden ügyvédem él még köszönhetően annak, hogy védelmet nyújtok nekik. - És ennél többet nem is kell mondania, mert ez egy olyan tény, ami többet mond minden szónál. A valós bizonyíték, hogy Qadir megvédi az ügyvédjeit és igen, a Diane elleni merénylet is sikertelen volt, mert akkor is ott volt az egyik embere, aki gyorsan tudott cselekedni.
- De én csak olyanokat védek meg, akik engem is védenek, nem pedig támadnak. - Hisz Gleeson most is csak becsmérli és támadja Qadirt, mit vár tőle Gleeson? Ajánlja fel neki, hogy dolgozzon neki és álljon ki olyan ügyekért a nevében, amivel védheti Qadirt? Nah, azért nem most jött le a falvédőről.
Ennyi idő elég volt Qadirnak, hogy megérezze, mindegy mit mond ő, Gleeson ajkait el fogják hagyni a sárdobáló szavai és minden megjegyzésére lesz egy semmitmondó, undorító és támadó válasza, úgyhogy tanulva az eddigiekből, Gleeson két általa legdominánsabbnak vélt tulajdonságát versenyezteti meg, hogy kiderítse, az egoja nagyobb, vagy a küzdőszelleme. Látja arcán, még ha csak egy másodpercre is, hogy most megfogta. Látja szemeiben a dühöt, a szinte gyilkos ösztönöket, amikből érzi, hogy most feladta a leckét Gleesonnak.
Immáron tudja már, hogy a mexikóiak embere Gleeson, ő vallotta be, csak nem épp teljesen őszinte szavakkal, de a viselkedése épp elég ahhoz, hogy Qadir összerakja a képet. Ebből adódóan a válasza nem fog befolyásolni semmit, csupán Qadir egy fokkal jobban megismerheti ezzel Gleeson személyiségét és megkeresheti az igazán fájó pontját. Legalábbis ez a terve.
Az első szavakból tudja, hogy a válaszát nem értelmezheti szó szerint, mert még ő sem annyira őrült, hogy megosszon ennyire személyes, családot érintő információkat egy ennyire veszélyes embernek, így hát, még ha azok igazak is, próbál a sorok közé látni.  
Aztán felismeri, hogy ez egy érzelmi zsarolás lesz, úgyhogy most meg kell erőltetnie magát és valahogy függetlenítenie szívét az érzelmi tartalomtól. Nem könnyű, de azért menni fog, végsősoron az elmúlt percekben annyi mocskot kapott Gleesontól, hogy azok elég haraggal táplálják, így hát szó mi szó, nem érdekli, hogy mi lesz a jövője Gleesonnak és a családjának. Ha a metróban fog kéregetni, akkor sem is csak köpne a tányérjába ahelyett, hogy érmével dobálózzon.
Ami viszont elgondolkodtató, az az, hogy a leégést választotta. Mivel bízta meg Isaiah, hogy a saját becsületét és hajlandó volt félretenni, hogy sikert érjen el? Nem lehet apróság, hacsak nem tényleg akkora fenyegetést nem kapott, amiért nincs más választása, mint ezt tenni. Ennyiből ezt nem fogja megtudni.
Viszonyt most Qadirnál a labda. Játszatja azt, hogy bevette a dumát és így közel engedheti magához, hogy aztán kivallassa, majd megölje. Meg tudná tenni, pláne úgy, hogy az eltűnésének gyanúját Isaiahra kenhetné, hiszen neki dolgozott, róla pedig szintén tudja a DEA, hogy milyen alvilági körökben mozog. Ergo még csak nem is Qadir lenne a gyanúsított. A másik lehetősége, hogy megköszöni a választ, aztán faképnél hagyja, mondván, hogy ő nem bocsát meg senkinek, mivel vele nem lehet csak úgy játszadozni. Ez így van, függetlenül a döntésétől. A harmadik opció pedig az, hogy nem felel semmi konkrétat, hanem kétségek között hagyja, ezzel megvárva Gleeson következő lépését, hogy abból még több információt tudjon meg. Egy biztos: marhára nem érdekli se a családja, se a jövője.
- Én ennyire leégett ügyvéddel még nem találkoztam. - Rúg inkább bele még egyet. - Nagyon rosszul fizethet Isaiah, ha idáig süllyedtél - vagy ügyesen elszórta a pénzét. Qadir ügyvédjeinek nem kell nélkülözniük, vagy aggódniuk jóesetben a jövőjükért, hacsak nem jachtokat és luxusvillák tömkelegét akarják maguknak.
- Mint mondtam, nekem vannak saját ügyvédjeim, akikben bízok és akik hűségesek hozzám, valamint nincs olyan ügy, amit ők ne tudnának sikerre vinni és te igen. - Ezt mondja, mert ezt kell mondani, ha nem így tenne, azzal saját magát köpné pofán, amiért beismerné, hogy nem elég jók a meglévő ügyvédek. - Annyit tudok tenni, hogy átgondolom és megkereslek majd, ha igényt tartok rád. Persze, Isaiah háta mögött - mosolyodik el a gonosz szavakra, mintha ez csakis a kettejük titka lenne, de teljesen tisztában van azzal, hogy Gleeson egy szélhámos. Szélhámosokkal pedig szélhámosként kel játszani, ez neki megy, úgyhogy nem okoz gondot. Egy okból nem utasítja el itt helyben az ügyvédet, az az, hogy több hasznos és információt akar kicsalni belőle. Úgy érzi, ebből a játékból jobban is kijöhet, mintha most elrúgja magától Gleesont, még akkor is, ha macskos húzásokat kell bevetnie ellene.

1st run | Megjelenés | Yankee Stadion | thx.