B e kell vallanom, hogy amikor Min - Joon felhívott, hogy tanulni szeretne tőlem, több dolog is meglepett, először is, hogy honnan a fenéből szerezte meg a számom? Erre azóta sem tudok rájönni, a második, én komolyan azt hittem, hogy csak viccel amikor azt mondta, hogy kipróbálná magát ebben a műfajban is, hisz sokan mondják, aztán valahogy mégsem csöng állandóan a telefonom, hála Istennek... Kíváncsian várom, hogy meddig fog ez a lelkesedés tartani, lesz e második óra, vagy egyáltalán eljutunk e ennek a végéig. De most komolyan, ki pofázta el a számom? Alig két - három ember ismeri plusz a HR, mégsem tud senki semmit... Szokásosan telt a reggelem, hisz ki más menne fél hatkor edzőterembe, mint én és Mimi, néhány balerina élvezi ha bámulják őket edzés közben, aztán vagyunk mi, akik inkább csak kerülik az ilyen pillantásokat. Mimi meghívott reggelizni, mert hát edzés után az a legjobb ha tömöd a fejed, ja, nem, de na, enni muszáj, hosszú napom lesz. Reggel kómásan nem találtam a nadrágot amiben oktatni szoktam, amibe beleizzadtam az edzőterembe pedig nyilván nem veszem fel újra, így csak a bodym, egy harisnyát és némi szoknyát készítettem be, ha lehet ezt annak nevezni, hiszen anyagilag közelebb áll a tütühöz, mégsem az. Mire Min - Joon odaért már átöltöztem és túl voltam a bemelegítésen, amilyen szerencsés a ma reggelem amikor öltöztem elpattant a gumi ami a hajam fogta, önmagában a csatok pedig édes kevés ezt kordában tartani, szóval ma leengedve marad. - Szia. Tartsd meg ezt a jó kedvet az óra végéig is. Fordulok a hang irányába, majd csípőre teszem a kezem és felvont szemöldökkel mérem végig, miközben a mondókáját hallgatom. - Na azt látom, ebben a holdjáróban az alap állás sem fog menni, szóval ezt gyorsan vesd le, mekkora a lábad? Mindjárt nézek neked egy könnyű gyakorló cipőt.. A fiúknak mindig van bekészítve, mert előszeretettel szaggatják szét a behemót lábaikkal. - Ezt vedd fel, ma még elnézem ezt a nadrágnak nevezhető valamit, de ha komolyabban foglalkoznál a tánccal akkor ettől testhezállóbb kell, hogy lássam a mozdulataid. Azt azért nem jegyzem meg hangosan, hogy a hátsója sem lenne benne utolsó. - Kezdjünk a bemelegítéseddel, izületek átmozgatásával, nyak, vállak, kar, lábfej, térd. Mert ebben is, mint bármely sportban elég komoly sérüléseket lehet szerezni. És ne aggódj, mire végzek veled, a lábadon is lesz bőrkeményedés, bár egyszer bemutathatnád azt a kezed is, amelyik érdes. Az utolját persze már csak halkan szinte magamnak jegyeztem meg, miközben elindítottam egy hangulathoz illő zenét.
Bevallom, így reggelre, amikor is megtudom, mi is az a balett, már nem vagyok olyan bátor, mint a múltkor, amikor kitaláltam, hogy ki akarom próbálni. Félreértés ne essék, továbbra is emelem az összes kalapomat az összes balerina előtt, csak épp abban nem vagyok már annyira biztos, hogy minderre én is képes vagyok. Ide azért jócskán kevés a ritmusérzék, meg a jó hangulat, ami a latin táncoknál kezdetnek nem rossz. Nyilvánvalóan, hosszabb távon ott is kevés, de hát… más a kettő azért. Azért igyekeztem “megcsinálni a házi feladatot” és megpróbáltam nagyon szakértő módjára megnézni néhány videót. Valószínüleg pont ez az, amitől kevésbé vagyok bátor. Nadiát emelgetni persze nem kihívás, még akkor se, ha szépen akarom emelgetni, mert hát olyan könnyű, mint egy tollpihe. De ez a gazellás szökellés… Abban sem vagyok egyébként teljesen biztos, hogy mit is kellene viselnem, szóval csak magamra húzom a szokásos melegítőt, amiben egyébként is járok táncolni. Még spárgázni is tudnék benne… ha tudnék spárgázni. Odaérve nem lepődöm meg, hogy a nőt már ott találom, kissé el is mosolyodom, mert ez a szokás közös bennünk. Én is korábban érkeztem, csak én nem olyan sokkal, elvégre nem tudnék mit gyakorolni az óra előtt egyébként se. -Jó napot, kisasszony! Tetszik tudni, itt lesz a Balett zöldfülű csellistáknak oktatás? - lépek be vigyorogva. -Nem tudtam, mit húzzak a lábamra, mert nekem se patacipőm nincs, se olyan fura, keresztpántos zoknim. - jegyzem meg kissé szégyenlősen, a sportcipős lábamra pillantva. Arra még rájöttem magamtól is, hogy ez nem lesz ideális, de hát nagy választék nem volt, mert vagy ez, vagy a makkos cipő. Akkor már inkább ez, szerintem ebben egyetérthetünk. -De bőrkeményedést már beszereztem, csak nem jó helyre. - viccelem el a dolgot. Nem lehet azt mondani, hogy teljesen felkészületlen vagyok, na. Nem vagyok elegáns és nincs szép cipőm, na de bőrkeményedésem! Az van ám!
Kezdőlap
