★ üdvözlünk new yorkban • városhatár átlépése • | |
★ csicseregj csak kedvedre • szavak sokasága • | |
★ éppen jelenlévõ lakosaink • Ismerõs idegenek • | Jelenleg 316 felhasználó van itt :: 13 regisztrált, 0 rejtett és 303 vendég :: 2 Bots Ariel Hella Wright, Benjamin Stanford, Cesare Palmieri, Deborah Winchester, Diego Carmona, Eliza Minetta Graison, Enzo De Santis, Eric Lindström, Leroy Montfaucon, Mallory Duval, Roman W. Hemlock, Wendy Hart, Wyatt Leneghan A legtöbb felhasználó ( 473 fő) Pént. Okt. 18 2024, 20:45-kor volt itt. |
★ frissen íródott történetek • legújabb bejegyzések • | Rosemary Sawyer
tollából Ma 10:21-kor Nadia Romanov
tollából Ma 09:01-kor Deborah Winchester
tollából Ma 08:01-kor Mirabella Jimenes
tollából Tegnap 23:28-kor Mirabella Jimenes
tollából Tegnap 23:10-kor Hadrian Rutherford
tollából Tegnap 22:42-kor Killian B. Grimwald
tollából Tegnap 22:30-kor Amber Fleming
tollából Tegnap 21:17-kor Shelley Lane
tollából Tegnap 21:02-kor |
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
|
♀
|
♂
|
Bûnüldözés
|
11
|
25
|
Diákok
|
48
|
37
|
Egészségügy
|
26
|
17
|
Hivatal
|
9
|
13
|
Média
|
49
|
39
|
Munkások
|
37
|
23
|
Oktatás
|
18
|
10
|
Törvényszegõk
|
18
|
42
|
Üzlet
|
24
|
27
|
Összesen
|
241
|
232
|
|
|
|
| | Warning Vas. Jan. 29 2023, 14:27 |
| Természetesen az agyam olyan, mintha lüktetne a fürdőzés közepette. Egyáltalán nem jó ötlet most átmenni hozzájuk, inkább kicsinyes és ostoba. Jobb lenne telefonálni és lemondani az egészet és azt csinálni, amit ilyenkor kell. Enni, feküdni és nem gondolkodni azon, hogy vajon miért sikerült ennyit inni előző este. Egyébként tényleg nem tűnt fel, hogy sokat ittam. Még akkor sem, mikor jöttünk hazafelé és a taxiban már csend volt (el voltam foglalva közben, oké?), sem itthon (nagyon el voltam foglalva..) és most rám szakad az egész a kádban. Az uborka hűvöse kicsit nyugtatja a szemeimet, próbálok parancsot osztogatni az izmaimnak, hogy lazuljanak el..de nem megy. Egyre az jár a fejemben, ami történt lényegében az orrom előtt és amit nem láttam, aminél nem voltak jelek sem. Nem is tudom miért foglalkoztat, Emma eléggé felnőtt már ahhoz, hogy döntsön és pasizzon. Akkor mégis miért érzem magam így? Ilyen szennyesen, szerencsétlenül és meg nem értetten. Ráadásul így akarok odaállítani a kis ufómhoz is, pedig ezen a napon rejtőzködni kellene inkább és megmaradni másnapra a megszokottnak. Jótékony húsz perc eltelik talán, mire leveszem a kis szeletkéket a szemeimről. Jobb mondjuk nem lett, de már nem érzem, hogy lüktetnének. Nem magamat nézem a szemben lévő kis kör alakú tükrökben, csak nézek előre. A lakás anyáé volt és azokat ő rakta a falra, amikor még egyetemre járt. Ha utálnék tükörbe nézni, valószínűleg leszedtem volna az összeset. Ez azonban belőle is valami kézzelfogható, ami az enyém és az enyém is marad. Ran egyértelműen akarta, hogy lakjak itt. Nem szereti ezt a helyet, nem is szívesen jön fel. Kiszállok, fürdőlepedőt csavarok magamra és az átkot próbálom kiimádkozni a fejemből, vagy inkább le a fejemről. Nem tettem rosszat, mégis érzem, ahogy a szánalmasság hűvös lángjai cirógatják a talpam. Nem tettem, de gondolok rá. Rosszat akarok valakinek, aki fontos nekem. Mindezt holmi fantáziáért, aminek a hagymázas gondolati síkján ideálissá tettem azt a konyhapultot, az erkélyt, az ágyát és a padlót. De ez csak képzelgés és nem fontos, nem szabad, hogy fontos legyen. Barátok ufóval, barátja a barátnőmnek, tehát teljes tiltótáblás gondolatokban járok. Bizonyára, ha megtörtént volna korábban, most nem érdekelne. Bizonyára.. Háromszor sikerül fogat mosni, mire magamat elfogadhatónak gondolva a hajam is megmosom. Miért nem találták még fel a másnaposság elleni testápolót? Járom körbe a "de jó lenne" vonalat és kenem a jól beváltat. Úgy döntök, hogy nem érdekel Nate, sem a saját hülyeségem. Felül kell emelkednem a dolgon, tehát polírozott lelki békével szörcsögök ki a fürdőből, hogy teret adjak Emsnek, már ha egyáltalán eszében van a wellness. - Siettem... - felelek a kérdő tekintetére és a megfelelő fehérneműt kutatom ki a fiókokból. - Biztos, hogy nem megyünk metróval.. - elborzadok a gondolattól. Nekem megteszi a taxi, ő meg metrózgasson baktériumfalvára, ha akar. - Tényleg tetszik neked? - egyáltalán ismered? Tudsz róla bármit a nevén kívül? Kérdezném és nem teszem a felülemelkedés jegyében. Magamra erőszakolom a hűvös farmert, pedig ilyenkor valami pamut kellene és egész nap, a fekete ujjatlant és orvul rárontok szegény Emsre fürdés közben. Mondjuk előttem pláne nem kellene szégyellősnek lennie, de mindegy is. A hajamat meg kell szárítanom. - Rendelek oda pizzát, mire átérünk, az is kiér. - telített zsírok és gyors szénhidrát. Mennyei ígéretek. Mire kiszenvedjük magunkat a lakásból és leintünk egy taxit olyan, mintha a fél nap eltelt volna. Talán így is van, a felhők koszos szürkék felettünk, hordozzák a hó és az eső ígéretét is. Itthon kellene maradni, igen. Még az időjárás is ezt sugallja. Taxival is egy örökkévalóságnak tűnik az út, de mikor megnyomom a csengőt, már érzek némi félszt, némi haza akarok mennit és megfűszerezem vele, hogy mindenkit utálok tulajdonképpen és remeteként akarok élni és halni. (Nem.) - Sziaa.. - mosolygok a kócos ajtóban fogadó ufómra és magam elé engedem Emmát, hogy belesüppedhessek a pasim másnapos szagú kócos valóságába. - Mindjárt itt a pizza is. - a mosoly a gondoskodó nőé (aki valójában egy éhező másnapos...), akinek ilyen is eszébe jut és tündökölhet három másodpercig a férfi hálás tekintetében. - Nate.. - álságos a mosoly, mert cinikus alázás kaparja a torkomat, helyette a szokásoktól merőben eltérően puszit kap és egy tűnékeny pillanatig a tenyerem az arca másik felére simul, mintha mindig is így köszöntem volna neki és ez teljesen bevált lenne, holott a szám először ér a bőréhez és jó érzés, ami zavar is. - Gratulálok, hallottam a nagy hírt.. - mormolom a fülébe és mert a kelleténél tovább időzöm nála, el is lépek, hogy beledőljek ufó hátulról érkező karjaiba. Emma persze pirul, na meg ott a kérdés, hogy valóban együtt vannak-e, vagy sem. Csak ne az orrom előtt kezdje nyalni-falni.. - Nincs kedvetek nézni valamit, játszani valamit? - orvul tönkre akarom tenni a vasárnapi takaró alatt taperolós délutánjukat. Rossz vagyok, rossz, rossz. |
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Hétf. Jan. 30 2023, 16:37 |
| Megfájdul a fejem a gondolatra, hogy Emma és te ma meglátogattok minket. A másnap még mindig kínoz és nem kívánok mást csak egész nap az ágyamban henyélni, Netflix dokumentum sorozatokra szundítani és pornót nézni, rendelni valami szörnyen zsíros gyors kaját, meginni három liter vizet és ki sem mászni az ágyból a holnap esti műszakomig. De Emma mégis csak a csajom - vagy valami olyasmi - és ha már tegnap este nem hagyta, hogy megfektessem, akkor csak illene ma bepróbálkoznom nála, nem? Elvégre házhoz jön, és ha már errefelé eszi a fene, akkor biztosan nem azért akar találkozni, hogy--- Szóval nem tudom miért akar találkozni, mert én sosem voltam jó ebben, nem tudom hogyan kell valaki pasijának lennem, nem tudom hogyan kell olyan jó fiúnak lenni, mint amilyen jó kislány Emma és nem tudom, hogy van-e kedvem egyáltalán kideríteni, hogy mire tudom rávenni. Nincs kedvem erőlködni, a fejem még mindig fáj, a füsttől kapar a torkom és nem tudom eldönteni, hogy vajon csak rontana vagy esetleg javítana a helyzeten, ha ráinnék a tegnapi megborulásra.
Akárhogyan is legyen, letusolok, fogat mosok, iszom egy kávét, elnyűtt, nagy méretű pólót veszek és egy melegítő rövidnadrágot, a hajam nedves, a kezemben egy meggyújtatlan szál cigaretta lóg ahogyan megtámaszkodom egy pillanatra a falon: a pillantásom előbb fal fel téged és csak aztán csúszik Emmára. Elmosolyodom, felé intek, látványosan elfintorodom amikor szájon csókolod a barátodat, a hasamba belemar egy idegesítő érzés, de azelőtt rázom ki onnan, mielőtt kicsírázhatna. - Heló bébi. - Mosolyodom el, Emmára nézek, de neked mondom. - Kösz szépen. - A kezem rácsúszik a derekadra és a parfümöd édességétől kissé megszédülük, egy pillanattal tovább húzlak magam felé, mint azt a rövid köszönésünk érdemelné - talán neked sem tűnik fel, de Emmának biztosan nem, közelebb hízelgi magát hozzám és olyan esetlen és szerencsétlen, hogy egyszerre szánom meg és találom izgatónak: hát érte nyúlok és magam felé húzom és az ujjaim a hajába túrnak ahogyan elmélyítem a csókunkat, a másik tenyerem a csípőjére simítom, nekem konkrét elképzeléseim vannak, hogy mivel lehetne elviselhetővé tenni ezt a másnapot, de úgy látszik neked is. - Biztos kellünk mi ehhez? - Fintorodom el átdobva a karom Emma vállán. - Nem tudnátok kettesben ellenni? - Szalad fel a szemöldököm ahogyan látványosan végig mérlek. - Nem bírsz el egyedül Markkal? -
|
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Hétf. Jan. 30 2023, 17:28 |
| Marknak másnapos szaga van és a pólójáról a cigit is érzem. Kialvatlan (erről részben én tehetek) de aranyos, mint mindig. Tényleg rossz ötlet volt ma idejönni, senki nincs formában. Mindenkinek a saját ágyában kellene feküdnie és a sebeit nyalogatnia, hogy ember legyen belőle hétfőre (mivel a vasárnap szent napom, akkor senkivel nem vagyok hajlandó találkozni!). Te persze most kellett, hogy kigyere a zuhany alól, igaz? Most nem tudsz gyűrött, nyúzott és alkoholtól-cigiszagtól bűzlő kócos entitás lenni...most tusfürdő és friss víz illatod van, amivel nem akarok foglalkozni, de muszáj előbb odaérnem hozzád, mint Emmának. Nem akarom, hogy az ő illatfelhője belerondítson a nyitópillanatba. Épp csak kicsivel hosszabb az a puszi, mint indokolt lenne, épp csak úgy teszek, mint akivel minden rendben van és nem égeti a tenyered ruhán keresztül a bőrét. Vigaszos megnyugvásért menekülök ufóhoz, a közelében helyreáll a világ rendje. Hiába nem akarom látni az üdvözléseteket, mégis megtörténik és azt hiszem, ezt a képet nem fogom egyhamar elfelejteni. Emma innen nézve egyáltalán nem tűnik sem ártatlannak, sem nem tudom szűziesnek. Sőt...túlságosan is belefeledkezik kettőtökbe, az illetlenül mély csókotokba, hát ezt a kűrt nem hagyhatom meg neked. Nem mintha attól tartanék, hogy feltárja előtted a bájait és ágyba tudod vinni. Bár ettől egyébként sem kellene tartanom, mert semmi közöm hozzá, hozzád. - Igen, biztos. - úgy nézek rád, mint valami ellenséges sereg főparancsnoka, aki éppen a fejébe vette, hogy az ő hadművelete fogja megnyerni a háborút és ha ehhez le kell söpörnie téged a pályáról, akkor megteszi. A győztes mosolyával mérlek végig. - Szóval csak nem akarsz leégni, hogy már megint kikapsz tőlem. Megértem Nate, vonulj csak el. - Mark átölel, nekidőlök, de a kihívó tekintet élére te vagy feltűzve. Emma meg nyilván nem érti miről van szó. - Dehogynem, mit gondolsz, mitől ilyen fáradt? - biccentem oldalra a fejem és van némi gonosz piszkálódás is ebben, nem mintha nem tudnád, hogy velem jött haza az éjjel és csak utána ide, de kicsinyes örömet okoz az orrod alá dörgölni valamiért. Emelem az állam, Markot kézen fogom és be is megyünk a nappaliként funkcionáló káoszba. Legalább van kanapé és ott a ps. - Ú, édes..nem adnál valami kényelmesebb nadrágot? - bár nem tőle kéne kérnem, neked keskenyebb a csípőd, de az már igazán...sok lenne. Úgyhogy csak leveszem a kabátom, direkt jöttem atlétában. Míg Mark visszaér, bekapcsolom a ps-t, hogy lássam a játéklistát. Valami agresszívre van igényem és rajtad meg Emmán kívánom levezetni, ami nem helyes...tisztában vagyok vele, de ez van. Mindig is rabja voltam a felindulásaimnak. - Mortal Kombat...mmm, azt hiszem ezzel tudnék azonosulni. - veszem át a nadrágot és a fürdőszobába sétálok, ami még tőled párás, úgyhogy gyorsan öltözök át, a farmert meg ott is hagyom. Igaz a nadrág nagy, sőt eléggé nagy, de amennyire lehet összehúzom a gumiját. Végül is pamut és arra is vágytam. Leülök a kanapéra ufóhoz, aztán vagy látlak titeket elvonulni erotikavölgybe, vagy nem. Remélem nem. Már az a csók is túlment a határokon, csak tudd. - Akkor 1v1? - kérdezem végül a pasim.
|
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Kedd Jan. 31 2023, 10:28 |
| Elfintorodom, persze, hogy biztos, persze, hogy úgy akarsz szórakozni, hogy más programjait keresztbe húzod, mert el vagy kényeztetve Bianca, és nem tudom ki, meg mikor tette, de rohadtul megérdemelnéd, hogy a világ egyszer csak megmutassa neked, hogy nem lehet mindig az amit szeretnél. És ez alkalommal lehetnék én a világ, nem? Mondhatnám én azt, hogy kösz szépen, de pont elég volt ennyi, ti persze érezzétek jól magatokat, de én a saját csajommal valahogyan máshogy szeretnék szórakozni.
- Lófaszt. - Rázom meg a fejemet, pontosan tudod, hogy mivel marasztalj, ugye? - Csak egyszer győztél és akkor is hagytam. - Az én emlékeim szerint legalábbis pontosan így történt, de aztán tudod, lehet hogy az az egyszer az kétszer vagy háromszor is megtörtént már. Állom a pillantásod, a szemeim dühösen húzódnak össze egy pillanatra, hogy aztán kiüljön egy kaján vigyor az arcomra. - Hát Mark nekem nem téged említett. - Vigyorodom el gonoszul, tudomást sem véve a pasid gyilkos pillantásáról, Emma kuncog mellettem és hát nem gondolom azt, hogy legyőztelek, de pillanatnyi elégtételt érzek.
Egy kicsit hezitálok ahogyan eltűntök, lepillantok Emmára, aki úgy néz utánatok, mintha hirtelen félne velem kettesben maradni, pedig nincs is igazán mitől tartania. Úgyhogy csak felsóhajtok és húzni kezdem magammal a nappali felé, be a konyhába először, hogy töltsek magamnak és neki is egy pohár vizet, aztán oda hozzátok. - Mortal Kombat? - Fintorgok és lehuppanok a másik oldaladra a kanapén, Emma nálad sokkal szolidabb, nyilván sosem járt még itt. - Ne már Strayton, abban csak a gombokat kell nyomkodni. - És előtted átnyúlva kiveszem Mark kezéből a konzolt. - Valami lövöldözőset játszunk. - Nézek rád várakozva, a térdemmel meglököm a te térded, hogy akkor legyél kedves végre átkapcsolni arra amivel ÉN akarok játszani.
|
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Kedd Jan. 31 2023, 15:13 |
| Óvodás vagyok, ezt még messziről is megmondom magamról. Hagynom kellene titeket, menjenek csak be kettesben abba az átkozott szobába. Hiszen úgyis azt akarod, ezt eléggé nyilvánvalóvá tetted az imént. Szinte billogot csókoltál a barátnődbe, ezt a vak is láthatta. Az olyan vak is, mint Mark. Ha nem teszed, talán nem húzol fel és késztetsz ilyen gyerekes lépésekre, mint provokáció. Gonoszul mosolygok, ó, nem csak egyszer történt az meg. - Többször is, talán szelektív a memóriád? - mozdulnék közelebb, hogy ezt lényegében az arcodba mondjam, de Mark karjai szerencsére ölelnek, így nem tudok lépést tenni úgy, hogy ne legyen túlságosan...feltűnő. Erre visszaadod, kiütsz a győzedelmi menetem lovaskocsijáról egy ilyen ostoba kis elszólással. Ha feltételezném, hogy Mark megcsal, erre ráharapnék. Tegnap éjszakára viszont nem feltételezem. - Mert úriember. - cirógatom meg az ölelő karokat, pedig meglep a dolog. Azt hittem mindent elmesél két feles vagy két spangli között, ami köztünk történik. Eszerint diszkrétebb, mint gondoltam. Pirospontot neki! Elhagyunk és átöltözöm. Biztosan nem fogom itt ücsörögve megvárni, hogy sikerül-e Emma bugyijába jutnod, vagy sem. Úgyis el fogja mesélni, ha igen, ha nem. Remélem, kitartóbb ennél, minthogy első nap alattad kössön ki. Mire kiválasztom a játékot, megjelentek. Mark arca kérdőjeles, az enyémen kevés híján diadalittas mosoly jelenik meg. Tudtam, hogy nem fogsz nekem nemet mondani. Jóformán hozzám is súrlódsz, hát rád pillantok. - Minden játékban csak gombokat kell nyomkodni. - fintorgok, pedig legalább virtuálisan kiadhatnám a dühömet. Már ha ez definiálható dühként. Nem mozdulok, mikor átnyúlsz előttem, csakazértsem. - Egymás ellenest vagy legyünk csapatban? Mert akkor Resident Evil.. - egyértelmű és annak valamelyik részét már csináltuk is együtt, plusz így láthatod, hogy hajlandó vagyok kompromisszumokra, ha már egyszer győztem szópárbajban. - Nincs egy cigid? - pontosan tudod milyen cigire gondolok. Megdobja a játékot és talán még normálisan is képes leszek gondolkodni. Jobban mondva viselkedni. Plusz annyira megkérdeznélek, hogy miért pont Emmát? Miért a legjobb barátnőmet szedted fel? Közben a mosolyom hízelgő, hogy ha van is, akkor ne most mondj nemet. Megint. |
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Csüt. Feb. 02 2023, 23:19 |
| Megrázom a fejemet. - Vagy a te agyad szelektív. - Vágok vissza, de nem adok bele mindent, mert most nem fogok a csajom meg a pasid előtt vérre menni, mert ennek az egésznek szinte jelentősége sincs. Tök mindegy, hogy te vagy én hányszor nyerünk ebben a játékban amikor nekünk nem is igazán kellene egymással játszanunk. Neked Markkal kellene lenned nekem meg sosem kellett volna harmadik kerékként a nyakatokon lógnom, de úgy vonz feléd valamit, mintha mágnes lennél.
- Úriember. - Vigyorodom el és magasra húzom a szemöldököm. - Nem is tudod, hogy mit mesélt arról, hogy milyen mé--- És ezen a ponton Mark vállba bokszol, hogy ne kotyogjam ki Emma előtt, hogy milyen skilljeid vannak, ha szexről van szó, úgyhogy csak egy tapló vigyorral a képemen masszírozom a sajgó foltot a vállamon és közben meg úgy nézek rád, mintha nem hinném el, hogy igaz is lehet az amiket mesélt. Ezek amúgy is hiszem ha látom dolgok, nem?
Odahúzom Emmát magam mellé a kanapéra, félszegen feszeng mellettem, érzem, hogy kényszeredetten nevet és fogalma sincs, hogy mit kellene kezedenie magával, a helyzettel vagy velem, hogy hogyan vehetné fel a versenyt veled, amikor te vagy nyilvánvalóan a hang, a társaság középpontja, és te nyilván jobban ismersz engem, Markot és a helyet, mint ő: ha jobb fej lennék, akkor most vele foglalkoznék, de mindketten tudjuk, hogy szar arc vagyok és borasztóan működök a kapcsolatokban, így hát Emma helyett leginkább veled foglalkozom meg azzal, hogy a lehető legjobb játékot válasszuk ki. - Egymás ellen. - Vigyorodom el, ez most nem az az alkalom amikor csapatban akarok lenni veled.
Elkényelmesedem és ahogyan hátra dőlök, a térdem egyik oldalról neked másik oldalról Emma combjának nyomódik és egy másodpercre csak a szemöldököm ráncolom aztán megrántom a vállam. - Tudok tekerni. - Rángatom mega vállam. - Ti, akartok? - Nézek előbb Emmára - megszeppenve rázza a fejét, jézusom - aztán meg Markra - ő is rázza a fejét, a pillantása a képernyőn - aztán felsóhajtok. - Verd szarrá Markot. - Nézek bíztatóan Emmára és a kezébe nyomom a konzolt, hogy aztán rögtön felálljak és tegyek két lépést. - Gyere. - Vissza se pillantok rád ahogyan elindulok a szobám felé, ami sokkal közelebb van a bejárati ajtóhoz, mint a konyhához. - Érezd magad otthon. - Csukom be mögötted az ajtót a fejemmel pedig a bevetetlen ágyam felé bökök, hogy akkor ha akarsz ülj le.
|
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Pént. Feb. 03 2023, 12:21 |
| Meglehet, igazad van. Bizonyos dolgokat szeretek jótékonyan meg nem történtnek venni, vagy egyszerűen elfelejteni. A győzelmek azonban teljesen más dobozba tartoznak. Meglehet, többször veszítettem ellened, de voltak példák győzelemre is. Ezt azért ne vond kétségbe azért, mert itt van a barátnőd. - Inkább a tiéd az. - és most megint elkezdődik a bugyuta szájkarate, amiben nehéz végül győztest hirdetni, mert tudod mindketten elég szemétládák tudunk lenni. Most viszont valamiért tényleg azt akarom, hogy rám figyelj. Egyszerűen muszáj, hogy így történjen. Meglepetten vonom fel a szemöldökömet, milyen mé..mi? Laposan sandítok hátra Markra, szóval mégis csak jól gondoltam, hogy pletykálkodtok. Vagy netán te kérdezel tőle? Magától mesél? - Kapjátok be mindketten. - jegyzem meg füstölögve. Nem mintha én nem tárgyalnék az élményeimről, persze nem Emmával. Nem vevő az ilyesmire, így hát jótékony információkat kap csupán. Rólad viszont mindent ki fogok belőle húzni. Nem is akarok a mélyére ásni, hogy miért. Kíváncsiság talán és semmi egyéb. A kíváncsiság egészséges. Hát persze. Kedvem lenne letörölni a vigyort a képedről, ezt a hitetlenkedőt. Ha Mark nem lenne...de, van és ezért lényegtelen, hogy már megint miféle kihívás szag terjeng a levegőben. Tökre felvidulok belül, nagyon belül, mert megérkeztek. Végül akármi is győz belőlem, de győz és a ps-t választod a próbálkozások helyett Emma bugyijában. Nem mintha eljuthatnál a bugyijáig, de erre majd szépen ráébredsz magadtól is. - Chh, akkor válassz valamit. - kegyesen megengedem. Vadásszunk akkor egymásra játékban. Garantáltan kicsinállak ma délután. Nincs más választásom, ha már ilyen idióta helyzetbe sodortam magamat. Felszedhetted volna hétfőn, amikor készen állok a világra és a péntek éjjeli sztorik meghallgatására. De nem vasárnap. Tönkretetted a rituálémat. Én meg még jobban tönkre fogom ezt az egész délutánt, sőt estét. Azon meglepődtem volna, ha nemet mondasz erre. A kérdés jogos, de nem tetszik. Szerencsére Mark már rágyógyult a játékra, Emmát majd biztos kedvesen megtanítja mikor melyik gombot kell megnyomni. Felállok hát és gálánsan követlek a birodalmadba. A tiltott ajtó mögé, ahová eddig azt is megálltam, hogy egyáltalán benézzek. Beljebb sétálok, az ágyad összetúrva emlékezik az alakodra, látok pár ruhát a székeden, némi kupis jelet arra vonatkozóan, hogy itt élsz és ez nem csak egy múzeum, valami hajdanvolt emléktárgyak gyűjteményével. Buta tolvajként rándulok meg, mikor becsukod az ajtót mögöttünk. Mintha most zárnál be és választanál le minket mindenről, ami odakint van. Megszentségtelenítem az ágyad a súlyommal, besüpped alattam az ágyneműd. - Azt hittem nem vagy az a barátnős típus.. - hátrébb dőlök, lóbálom egy kicsit a lábaimat is. Siess azzal a cigivel! - És pont a legjobb barátnőm jött be abból a sokból, akik ott voltak a bulin? - van némi vád a tekintetemben, tagadhatatlan. Ezerszer jobb lenne egy középszerű picsával szembesülni itt, tudod? De pont Emma...nem, ez elképzelhetetlen. Nyújtom a kezem, had kezdjem én. Adj egy kis menekülőutat, mielőtt elkezded nekem dicsérni. Mielőtt méltatnád, hogy milyen csinos és milyen jó arc. |
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Csüt. Feb. 09 2023, 10:42 |
| Az íróasztalhoz lépek és a ruhakupacot ami a székemen tornyosul, nemes egyszerűséggel átdobom az ágyra, hogy helyette én tudjak beleülni a kikopott, kiült székbe. A fiókból minden kelléket előszedegetek és szépen sorrendbe rendezek a karcos asztallapon, hogy a lehető legnagyobb precizitással és professzionalizmussal állhassak neki tekerni maguknak egy cigarettát. Egy közös szálat. - Hát... - Vetek feléd egy fél pillantást hamis vigyorral a szám sarkában. - Én is azt hittem.. - Már, hogy nem vagyok barátnős típus. Nem szokott menni nekem a dolog, túl sok a kötelesség, túl sok mindenre kell emlékezni és túl komoly az összes kapcsolat, de miért ne próbálhatnám meg most? Miért ne lehetne Emma az a valaki aki majd megváltoztat?
- Emma volt a legjobb csaj a buliban. - Villan rád a tekintetem élesen, mintha ez neked is halál egyértelműnek kellene, hogy legyen. - Gondolhatod, hogy nem azon járt az agyam, hogy milyen viszonyban áll veled. - Gondolhatod, hogy ehelyett mikre gondoltam inkább.
Megnyálazom a papírt, szorosra tekerem még egyszer aztán a székről felemelkedve inkább átülök melléd az ágyra, nagyjából tisztes távolságra, a térdem itt nem kell, hogy a combod oldalába fúródjon, mert a kanapéval ellentétben itt csak te és én ücsörgünk, és a cigarettát feléd tartom. - Amúgy meg honnan tudod, hogy nem leszünk jók együtt? - Kattintom fel az öngyújtót felé tartva és a láng fölött a pillantásom a tiedet keresi. Egyértelműen Emmáról és rólam van szó. * Ti sem vagytok feltétlenül egy súlycsoport Markkal, és nézd meg... - Kihívóan bökök a fejemmel az ajtó felé, egészen jól kijöttök, nem?
|
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Csüt. Feb. 09 2023, 11:12 |
| Az ágyon landoló ruhakupacra pillantok, rend a lelke mindennek, vagy mi. Persze sejthettem volna, hogy ilyen típus vagy, bár sosem gondolkodtam rajta. Tudom, hogy haverok vagyunk és buliztunk is sokszor együtt, csináltunk már semmit együtt, mégis rejtélyes számba mész. Főleg mert dög szánalmas, hogy zavar ez az egész Emma dolog. Pedig nem kellene, maximum aggódhatnék a barátnőm miatt és tán ezt is teszem, muszáj tennem. Kötelesség vagy mi, a többit pedig szépen a szőnyeg alá söpröm. Ettől még biztos vagyok benne, sokszor hangoztattad, nem szeretsz kötöttségek között lenni, nem akarsz és nem is szereted a kapcsolatokat. Akkor meg mi ez a hirtelen irányváltás? Próbállak érteni, de..nem megy. Lehet, hogy Emsben tényleg van valami, ami annyira vonzó neked? - Csak a megfelelő lány kellett? - rágom tovább a kérdést, egy hamis mosollyal. Nem tettél boldoggá a hírrel, ő sem. Látom azóta mennyire a fellegek felett jár és nagy önuralom kellett, hogy ne dobjam ki a taxiból idefelé jövet. Most meg ez... - Igazán? - aucs, auucs. A legjobb? Neked Ő volt a legjobb csaj? - Ez de cuki bók, biztosan örülne, ha hallaná.. - csöpög belőlem a kedvesség, mint egy rakás cukorka. Ha meg neked Emma a legjobb csaj kategória, nem is értem miért pazarlom rád a gondolataimat. Fenébe.. - Nyilvánvalóan nem körülöttem forogtak a gondolataid. - amikor felszedted és a fülébe susmorogtál. De nem bírom elképzelni azt a pár mondatot, ahol megkérdezed tőle, hogy akar-e többet, akar-e a barátnőd lenni. Képtelen vagyok és az az idegesítő kis görcs a gyomromban egyre erősebb jelét adja, hogy itt van. Csokrot köthetnék a megtépázott önérzetem száraiból.. Én is tartom a tisztes távolságot, hisz az imént húzgáltál be bizonyos vonalakat. Most már nem gondolom szar ötletnek ezt a spanglit, sőt! Elveszem a cigit, a láng fölé tartom. Gyors egymásutánban slukkolok belőle kettőt és átnyújtom. Még visszatartott levegővel kell reagálnom. - Nem mondtam ilyesmit. - de gondoltam, nagyon is gondoltam, mert egyszerűen nem illetek össze basszus, nem igaz, hogy nem látod!! Kifújom a füstöt. - Emma rendes lány, vigyáznod kell rá. - ez figyelmeztetés, átnyújtom a cigit. Tudod úgyis, hogy mindenről tudni fogok, igaz? Előttem nincsenek titkai, egy szemernyi sem. - Hogy hogy nem vagyunk egy súlycsoport? - pislogok kíváncsian, hogy érted? - Mark üdítően nem tahó és nem kezel úgy, mintha egy guminő lennék, akiért fizetett. - bár nem sok közös van bennünk, az igaz. Elfogadja amit adok, nem bunkó, nem követelőzik és nem telepszik rám. Megszokottul jó, mint a reggeli kávé. - De én másabb vagyok, mint Emma... - nézek rád jelentőségteljesen. Majd rájössz, ha megismered és a szavaidból úgy veszem ki, hogy meg is akarod ismerni. Hát csináld, baszod... Nyújtom a kezem a következőért. |
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Csüt. Feb. 23 2023, 23:15 |
| Vigyorogva megrántom a vállamat, mert hát látod, minden embernek kell valami és hát mi van akkor, ha nekem ez a valami éppenséggel pont Emma lesz? Persze van mit alakítani rajta, mármint biztosan valami nagyon szent picsa, akinek fogalma sincs, hogy a világban mennyi-mennyi minden vár arra, hogy felfedezze, de majd én bevezetem mindebbe. Fogadjunk, hogy nem is kell majd annyira nagyon erőltetnem és egy ponton túl majd magától adja be a derekát nekem. - Ja, hát látod. - Vigyorgok szélesen, merész mondj csak ellent nekem pillantással.
- Hát aha. - Idegesítelek tovább. - Ja, biztosan. - Bólintok is rá, bár azt hiszem mindketten tudjuk, hogy nem az a csávó vagyok, aki szép dolgokat mond a lányoknak vagy aki csak úgy kedvességekkel áraszt el másokat. - Miért, rád kellett volna gondolnom? - Vonom fel a szemöldököm ahogyan a pillantásom rád szegezem: végig mérlek, mintha csak azt próbálnám eldönteni, hogy akkor olyan lány vagy-e akire érdemes gondolni, vagy sem.
Nézem a cigit a kezedben, hogy aztán a pillantásod keressem. - Nem mondtad, de gondoltál rá. - És nem hinném el, ha azt mondanád, hogy nem így van. Baszki, még én is azt gondolom, hogy nem vagyunk jó párosítás, mármint Emma meg én. Csak el fogom rontani és ő egy ponton túl majd hagyja nekem csak az éppenséggel ott és akkor már nem lesz elég. Úgyhogy felsóhajtok, elveszem tőled a szálat és én is slukkolok, inkább lustán mint sietve, aztán meg csak hanyat dőlök az ágyamon, hagyom hogy a cigarettából kettőnk között füst tekeregjen mielőtt újból szívnék. - Mi vagy te, az anyja? - Most azt akarod, hogy ígérjem meg, hogy rendes fiú leszek? Jézus Bianca.... Visszanyújtom feléd a cigarettát és fintorogva felröhögök. - Nem mintha neked ez elég lenne. - Vigyorodom el, nyilván provokálni próbállak - ettől még lehet, hogy komolyan gondolom ezt az egészet. - Persze, hogy nem vagy Emma. - Rázom meg a fejem és felkuncogok. - Akkor nem jöttél volna be velem a szobába füvezni. -
|
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning Pént. Feb. 24 2023, 18:19 |
| Egyszerűen nem hiszem ezt el. Képtelenség, már láttad Emset egy csomószor és soem érdekelt. Soha nem volt semmi jele. Legszívesebben egy taslival törölném le a képedről ezt az önelégült vigyort, pedig az angyalibb oldalam épp fejbe is rúg, hogy örüljek a boldogságotoknak. Kár, hogy sosem tudtam igazán angyali lenni. Az is kár, hogy nem bírom magam türtőztetni, pedig rendes barátnőként most nekem nagyon-nagyon támogatónak kellene lennem, mert hát végre beleakadt valaki Emmába, aki talán kirángatja ebből a...nem is tudom milyen időszakából. Csak... - Szóval a jó kislányokra buksz, értem én. - gonoszul mosolygok, valld be, igen! Mondd, hogy neked ez a könyvtároslány fétised van, mondjad akkor!! - Így már érthető. - és lesajnálóan pillantok rád, mert akkor valamit nagyon félreértettem benned. Persze meglehet, hogy az ellentétedet keresed és ez most nagyon jót tesz meg minden. Végre összejött és ki tudja mióta nézegeted már őt. Mekkora hülye vagyok...jesszusom.. - Majd én elmondom neki. - a frászt, sose fogom elmondani. Mondd te, ha akkora herceg vagy fehér lovon. Bókolj neki és biztosan tetted, valamit mondanod kellett, hogy eljutottatok erre a pontra. - Rám? Ugyan, én nem vagyok a zsáner könyvtároslány alkatod. - elkenem a sértést kettőnk között a levegőben. Mert én végig azt hittem, hogy...de ezek szerint tévedtem. A rosszabbik felem szeretné ezt megpiszkálni, hogy valóban nem váltok ki belőled semmilyen hatást, nem vagyok jelen a gondolataidban egy picikét sem? Nagyon szeretné...de kapd be. Végre ideadod a spanglit és szinte megnyugtat a fura szag, ami hirtelen szétárad a szobában, a füst ami a tüdőmbe áramlik és ki az ajkaimon a plafon felé. - Mi van, azt akarod, hogy ezt gondoljam? - némi gúnyos hang, hát ennyire nyilvánvaló számodra, hogy mit gondolok kettőtökről? De tudod mit? Gondolj, amit akarsz és nekem is hagyd meg ezt a szabadságot. - Ja, olyasmi. - doblak meg az infóval. Rakd össze, hogy Emma mindent el fog nekem mesélni. Azt is, ha lovag vagy, azt is ha a farkad kicsi, ha bunkó vagy, ha megcsalod...mindent. Az is igaz, hogy én motyogtam neki már párszor, hogy legyen lazább és jöjjön már össze valakivel, hogy kicsit kikapcsoljon néha...de nem így gondoltam, a fene egye meg a karmát! Piszkálni kezdem a nadrág szárát, borzasztó jó érzés, hogy bizseregnek a végtagjaim. Hátra is dőlök, hogy el tudjam venni tőled a cigit és már borítékolom, hogy ebből az lesz, hogy haza kell taxiznom félig kábán és megint csokit fogok zabálni, csak most cseppet sem nyugodt lélekkel. Újabb két slukkot szívok és feléd nyújtom. - Honnan is tudnád te, hogy nekem mi az elég... - fintorgok, a gondolatolvasás mellé már most ezt is leszűröd? A szavaid igazsága kocsonyaként remeg az elmémben. Tényleg nem elég, a kapcsolatom unalmas, Mark hiába rendes srác. Unom és ettől gyalázatosan rossznak érzem magamat. - Hát, erre valók a haverok, nem? - gúnyos mosollyal nézek rád. Végtére is haverok vagyunk...vagy mi. - De már nem nagyon fog beleférni. - nyújtom a kezem felfelé, mintha a plafont akarnám elérni. Tényleg zsibbadnak. Mosolygok. - Te elfoglalt leszel.. - gúnyolódom? Naná, hogy gúnyolódom. Az egész nevetséges úgy, ahogy van. - .. és ha Mark beadja az unalmast, nekem másokkal kell megoldani. - most olyan, mintha éppen szakítanék veled és tulajdonképpen teszem is, mert felszedted a barátnőmet és most tök sok dolog, amit egyébként csináltunk, már nem fog beleférni. Mert Ems félreértené és feszültséget szülne, ami nem jó. Úgyhogy gyakorlatilag a te hibád. - Zsibbad a szám is. - felnevetek és fel kéne ülnöm. - Megyek, átadom a helyem. - a barátnődnek, a kis könyvtároslányodnak. |
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Warning |
| |
| mind álarcot viselünk ranggal rendelkezem |
| | Warning | |
|
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |