Kia & Mich

Minden nő teste egyedi hangszer, saját dallammal, és attól még, hogy többet is kipróbáltam már, nem garantált a gyönyör. Kia teste még új számomra, ráadásul szokatlanul fiatal, friss és üde, nem szoktam hozzá a hamvas bőr tapintásához, az érintetlen, puha pihékhez, melyek dombját fedik, sem pedig érzékenységéhez. Figyelem rezdüléseit, csípője hullámzását, és a reakciójához igazítom a kényeztetést attól függően, ő hol szereti jobban. Amikor pedig érzem, hogy a gyönyör már csak egy karnyújtásnyira van tőle, kérlelhetetlenné válok, leszorítom csípőjét, hogy véletlenül se szökhessen el, ajkam csiklójára tapad és átrepítem a beteljesülésen, hogy aztán nyelvemmel lágyan ringassam, belekóstolva gyönyöre nedvébe, míg át nem remegnek rajta a kéj hullámai. Hasát, combjait simogatom, enyhítve, oldva a feszültséget testében, és egészen addig gondoskodok róla, cirógatom, becézem, míg el nem lazul, míg fel nem oldódik testében a gyönyör.
Nevemet hallva kábán felpillantok rá, megtámaszkodom az ülés támláján, egész vállövem megfeszül, ahogy fölé hajolok, hogy viszonozzam csókját. Mivel nem undorodik saját ízétől, ezért bátran bevetem a nyelvemet is, puhán végigsimítok ajkain, mielőtt cuppanva elhúzódnék. Kíváncsian hallgatom, mit szeretne, de mielőtt válaszolhatnék, keze máris nadrágomra simít. Kettőnk közé pillantok, figyelem, hogyan gombolja ki a nadrágot, majd hogyan bújik az anyag alá. Nem sokat habozik, és ahogy megérzem ujjait a férfiasságomon, beszorul a levegő a tüdőmbe egy pillanatra, hogy aztán nehéz sóhajként tóduljon ki. Az összes vér megindul az ölem felé, cirógató mozdulatai alatt forrón lüktetni kezdek.
- Várj... Segítek. - Csuklójára fogok, nem akarom végleg leállítani, csak míg elhelyezkedem. Lehúzom magamról a nadrágot és az alsót, térdig letolom, és elhelyezkedek az ülés szélén, hátamat az ablaknak vetve. Közelebb húzom magamhoz Kiát, combját átvetem az enyémen, megcsókolom a száját, az állát, a nyakát, és közben két kezét a férfiasságomra igazítom. Egy darabig még kiélvezem a csókjait, a bőre illatát, aztán erőt veszek magamon és hátradőlök annyira, hogy kényelemből, jól láthassam, mit csinál. Nem akarom megzavarni az érintéseimmel, a szám játékával, úgyhogy hagyom, hogy kedvére ismerkedjen és úgy érjen hozzám, ahogyan csak szeretne.
- Nem kell porcelánként bánnod vele, de azért nem is sebváltó... Épp olyan érzékeny, mint a tiéd, csak máshogy néz ki - magyarázom, bár eléggé zavarba hoz, hogy erről kell beszélnem, úgyhogy inkább elhallgatok és csak figyelem őt, meg amit művel velem. Elrontani nem tudja, minden apró érintésétől, mozdulatától egyre keményebbé, nagyobbá duzzadok a keze alatt, míg el nem érem teljes méretemet.

Kiara & Michael

18+

Az orgazmus robbanásszerű élményként jelenik meg valahol mélyen a tudatom alatt, és hiába is nyilvánvaló hogy ez csak egy kémiai reakció, hogy minden együttlét jó én nem hiszek ebbe. Szerintem ez az áramütés ami végigfutott a testemen nagyon is életszagú és ennél nem is lehetne intenzívebb és csodálatosabb. Szerintem azzal a legjobb, akit ténylegesen szeretünk. És mivel én szeretem Mich-t ezért ez maga a tökéletesség. Mit nekem fiatal fiúk, mikor egy ilyen öreg fickó ekkora érzelmi töltetet tud adni?
A testem rázkódik az élvezettől és hála az istennek a haját sem kellene markolásznom azért, hogy ott tartsam a fejét, ahol szerintem lennie kéne. Sőt, tudom, hogy ez még csak az első alkalom volt, de nem is nagyon tudok elképzelni mást magamon, ahová a feje ennél jobban illene. Örökké ott maradhatna a lábam között, és örökké elláthatna a gyönyör ilyen csodás érzéseivel! Az lenne a fergeteges és mindennél remekebb élmény!
Nem húzódom el, mikor nyelvét is megérzem a számban. Fura íze van, de lehet csak azért, mert saját magamat érzem a száján. Ez pedig ahhoz képest, hogy kimondva mennyire gusztustalan, mégis eléggé beindító.
Már nem akarok várni, nem akarom, hogy csak ő adjon! Azt szeretném, ha neki is pont ilyen lenne ez a dolog, ha én is megadhatnám azt a csodálatos élményt, amivel ő ajándékozott meg!
Vajon ha megengedi én is pont ugyanolyan különleges leszek a számára?
Kezem jólesően félresöpria nadrágjának csattját, majd amint megengedi, ki is engedem férfiasságát a rejtekéből. Kérdő tekintettel nézek rá, nem akarom letámadni, azonban nem tudom magam visszafogni. Kérlelve és kíváncsian fogom kezembe péniszét, majd a finom bőrtől kissé megilletődöm. Én nem vagyok ennyire puha ott lenn (miért nem??????), és ő mégis... annyira más.
Ujjaim lágyan simogatják, majd el is engedem, ahogy rászorít a csuklómra. Csak egy pillanatot kell várnom, csak egy másodpercig kell türelmesnek lennem, és máris megszabadul a ruháitól, és hátát a kocsi ajtajának veti, ezzel is felfedve teljes valóját.
Nem mondom hogy nem ijedek meg egy pillanatra. Nem igazán láttam még férfit meztelenül és bár akármennyire is csodálatos, kissé azért elborzaszt, hogy vajon hogyan képesek a nők szeretni azt, ahogy egy ekkora hímvessző elveszik bennük. Mégis hogy fér az oda be? Azért ez nem egy tamponnyi méret...
Kissé megcsóválom a fejemet, majd mikor kibámészkodtam magam az öléhez nyúlok. Kezem visszatalál az előző helyzetébe, majd immár ismerősen kezdem simogatni. Nem akarok fájdalmat okozni szóval inkább gyengéden húzogatom a kezemet rajta, mint erőszakosan. Én is azt az érintését szerettem jobban, mikor lágyabb volt, és azt mondta hasonló a testünk, csak a forma ami eltér. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kell vadállatként viselkednem, még ha azt is mondta, hogy ne bánjak vele kesztyűs kézzel.
Kezem le fel mozgatom férfiasságán, ami hála nekem már teljes valójában mered az ég felé, majd ha élvezi amit csinálok, akkor kíváncsian hajolok közelebb.
Vajon ha ugyanolyan mint az enyém, akkor nem gond ha a számmal is megízlelem? Nem fogja bánni Mich? Mert azt tudom, hogy a fiúk mindig erről beszélnek a mögöttem lévő sorban, hogy szeretik ha egy nő szájjal kényezteti őket... de vajon Mich is szereti? Lehet ezt elrontani?
Kissé idegesen pillantok az előttem kitárulkozott férfira, majd mielőtt ráhajolnék megnyalom az ajkam és egy kérdést intézek felé. Mit kérdést... kijelentést...
- Ugye nem baj ha ... - mondjuk teljesen lényegtelen hogy mit válaszol, úgysem várom meg azt. Bal kezemmel megtámasztom, hogy egyenesen az ég felé meredjen, majd közelebb hajolok hozzá. Leheletem cirógathatja ahogy közeledem, majd még mielőtt valami komolyabba kezdenék ismerkedve nyújtom ki a nyelvemet, hogy megízleljem, hogy egyáltalán fogom e szeretni.
Nyelvem finoman kúszik előre, kígyóként siklik és először csak fejének apró vágatát érinti, majd a hátrahúzott bőrt, végül pedig az oldalán simít végig. Ezután elhúzódom, ízlelem a számat, a nyelvemet, és mivel nem találom rossznak inkább visszatérek az előző helyemhez. Immár bátrabb vagyok, ám még mindig csak a nyelvemmel cirógatom. Nem tudom a számmal mit kell csinálni, úgyhogy inkább csak végig csókolom teljes hosszában, hogy aztán a végéhez érvén valahogy véletlen pont beügyeskedjem ajkaim közé.
Meglepődöm ettől a hirtelen dologtól, hiszen egy pár másodperce még én irányítottam. Most pedig akaratomon kívül sikerült benyelnem férfiasságának hegyét és ha már ott vagyok, akkor kíváncsi pillantással nézek az előttem lévő Michre. Remélem tetszik neki ez is...

Kia & Mich

Mintha lenne egy kapcsoló a fejemben, józanságomnak kissé kontakthibás kapcsolója, mely olykor-olykor áramot kap és vészjelzéseket villant fel a fejemben arról, mennyire nem normális, amit csinálok, akivel csinálom, ahol csinálom és ahogyan csinálom. Röviden: teljesen abszurd ez az egész helyzet. Aztán Kia tovább bűvöli a férfiasságomat, és az elmém teljes sötétségbe borul, egy képzeletbeli dobozkába gyömöszölve bele minden ellenállásomat. A doboz pedig a legfelső polcra kerül, pókhálók és egyéb porlepte limlomok közé, ahol majd később ráérek foglalkozni vele. Az az édes báj, azok az ártatlan, makacs mozdulatok teljesen elbűvölnek. Légzésem felgyorsul, igyekszik tartani a tempót a lány kezével, miközben halk, szusszanásnyi torokhangokat, ébredező, rekedtes nyögéseket eresztek fel torkomból, morgón, jólesőn.
- Simogathatod itt alul is, ez is hozzá tartozik - irányítom a kezét a golyóimhoz okító jelleggel, aztán amint megérzem forró leheletét az ágyékom felett, színekre robban körülöttem a világ, vibráló, narancsos neonfények kúsznak be lehunyt pilláim alá, vörösre és lilára festve mindent. Nyelve kutakoddó mozdulatai, majd szájának forrósága önuralmam pilléreit feszegetik, ostromolják, és szükségem van a maradék erőmre, hogy ne kezdjek el ennél is illetlenebb dolgokat művelni a szájával. Kezem megpihen a tarkóján, nem szólok bele az általa diktált tempóba, hagyom, hogy magának fedezze fel, az ismerkedése minden pillanata mélységes élvezettel tölt el. Ujjbegyeimmel lágyan cirógatom a pihéket a tarkóján, puha fürtjeit, és szeretném, mindennél jobban szeretném, ha tövig elnyelne!
Pillantásomból tisztán kiolvashatja a vágyat, az erőszaktól mentes, vegytiszta mohóságot, kérlelést. Tudom, hogy szavakba kéne öntenem, mit érzek, de a nyelvem cserben hagy. Bármilyen módon is folytatja a kényeztetést, hátravetett fejjel, lehunyt szemem alól élvezem, vagy épp leszegett állal, a látványban gyönyörködve. Férfiasságom duzzadtan lüktet keze, szája izgatása alatt, érzem, ahogy a gyönyör karmos ujjaival a gerincem mentén kaparászik. Igyekszem lehűteni, lenyugtatni magam, de kizárt, hogy sokáig vissza tudjam fogni.
- Nagyon jól csinálod. Jól esik. - bököm ki végül, nedvesítve kiszáradt ajkaimon, és halvány mosollyal jutalmazom meg, akár figyel, akár nem. Lágyan a hajába túrok, a feje búbján pihentetem meg a tenyerem. - El fogok élvezni... Nem biztos, hogy szeretnéd az ízét, ezért inkább a kezeddel folytasd. - figyelmeztetem, bár azt is kész csodának tartom, hogy sóhajoktól szaggatottan is képes vagyok még összetett mondatokban beszélni. Már nem tudok és nem is akarok visszafordulni erről az útról. Hangom, sóhajaim, cirógató mozdulataim a fején egyre inkább koordinálatlanok. Bele-belemarkolok tincseibe, utolsó figyelmeztetésként elsusogom a nevét, aztán robbanok, a világ tejfehéren elmosódik szemeim előtt, izmaim megfeszülnek, ahogy a kéj dús hullámokban végigcsap rajtam. A gyönyör elemi erővel söpör el mindent, kiadós terméssel ajándékozva meg szegény tudatlan lányt. Kimerülten pihegve az ablaküvegnek koccantom a fejem, elernyedve Kia alatt, és így, vakon közelebb húzom magamhoz, hogy jobban érezhessem a közelségét.