Lustán heverek az ágyban Drake mellett, mert ő még nagyon nincs ébren és én sem tudom biztosan mire riadtam meg így fél hatkor. Mindenesetre ha már így alakult akkor felkelek, és lefőzöm az első kávét. A felét hátrahagyom a másik felemnek, mert biztos vagyok benne hogy neki is az első útja ide fog vezetni. Amíg lefő a kávé addig abban az öt percben gyorsan lezuhanyzok, hogy felfrissüljek. Derekamra csavarom a törülközőt és kislattyogok a konyhába. Végigsimítok a tarajomon hogy hamarabb megszáradjon és átgondolom a mai napot hogy mit kellene csinálnom, és merre kellene mennem.
Volt pár napja egy kisebb balhénk éjjel, és minden szemtanút begyűjtöttünk vagy épp kifaggattunk hogy mit látott, már csak egy maradt vissza. Egy lány, egyetemista. Zarina. Mostanra persze mindent tudok róla, és azt is hogy milyen az órarendje és nem volt nehéz rávenni magam hogy egy napra én is egyetemistáváavanzsáljak. Rég volt már hogy az iskolapadot koptattam. Na jó nem annyira régen, de szereztem egy diplomát, szóval mondhatni hogy iskolázott rohadék vagyok.
Fekete farmert és egyszerű szürke pólót választok egy edzőcipővel. Karomra széles szíjú óra kerül, természetesen csúcstechnológiás okos szerkezet, mert imádom a tech mütyűröket és órákig tudok velük bíbelődni amíg azt csinálják amit én mondok nekik. Bezselézem a hajam hogy megálljon, és felkapom a dzsekim. Könnyű motorosdzseki és természetesen van benne némi extra a bélés alatt jól elrejtve. A bukómat a hónom alá csapom és hagyok egy üzenetet Drakenek hogy elmentem és majd később beugrom hozzá a szalonba.
Kevéssel nyolc előtt érek be az egyetem épületéhez és leteszem a védett tárolóba a motorom. Szép darab, és meg is nézik páran, én pedig rájuk mosolygok, persze nagyon megnyerően. Végül is nem én vagyok az egyetem ügyeletes menő csávója. Szerzek egy kávét magamnak, és a kommunikáció szakosok felé indulok hogy valami istentudja milyen órát látogassak meg,
A terem majdnem tele van és felakasztom a bukómat a sarokban lévő állványra és Zarina mellé küzdöm magam.
- Szia. Szabad? - intek a mellette lévő helyre, mert a közelben mindenhol ülnek már, csak mellette nem, és inkább ide ülök mint ilyen szőke, műkörmös kis picsák mellé. Fuh, még a hideg is kirázott ahogy rám néznek. Tipikusan csak az egyszer dugható fajták.
- Egyébként Will vagyok, örvendek - mutatkozok még be neki ahogy próbálok némi kommunikációt kezdeményezni vele.