l
Kedvenc étel > Brokkoli krémleves sok-sok sajttal
Kedvenc ital> 100%-os almalé, ha pedig alkohol akkor whisky-alma
Kedvenc évszak> Ősz, mi más lehetne? Sweater-weather és összebújások, Haloween és nagy forrócsokizások.
Kedvenc könyv> Most épp Mirror Mirror by Cara Delevigne
Kedvenc film > To all the boys I’ve loved before
Kedvenc emoji > Talán a barna hajú integetős lánykát használom legtöbbször, de nagyon szeretem a szivecskeszeműt is
Kedvenc hely> Apánál a tető.
Kedvenc szín> A természet összes színe, illetve a paszteles árnyalatok. Nem tudok dönteni.
Kedvenc illat> A levendula és a frissen vágott fű

>Likes
Az őszi viharokat, a nyári napsütést, a karácsonyi dekorációt a városban, a madarak csicsergését, a frissen sült süti illatát a házban, a vantage bakancsokat, a farmerkabátokat, a vörös rúzst, a mályvacukrot, az eperfagyit, ha a nap melegére ébred reggel, nagyokat nevetni, szaladni ameddig nem kap levegőt és a földre rogyni, lovak orrocskáját simizni, cicadorombolásra elaludni, ha zene szól a távolban, rejtelmesen, hangosan kiabálni az esőben, polaroid képeket, a családi nyaralások emlékeit, a tengerpartot.

Dislikes >
A nagy bogarakat, ha a pók eltűnik mikor épp lecsapnád, mikor olyan nyákosan esik az eső, a matekórák hullaszagát, a kosarasokat, a veszekedést, ha valaki szipog, a feltűnő ruhákat, a részeg embereket, a techno zenét, ha valaki hazudik, a fake mosolyokat, az állatkínzókat, a mekis sajtburgert.

Pozitív tulajdonságok >
alázatos, okos, segítőkész, eszméletlen gyorsan tanul, érdeklődő, pontos, kedves, kitartó, ugribugri, vicces, jó stílusa van, adakozó, lelkes, vállalkozó szellemű, hűséges.

Negatív tulajdonságok >
Bárhol el tud aludni, őszinte, néha túlságosan is, maximalista, rendmániás, könnyen elveszti az önbizalmát, halk szavú, néha félénk, néha túl sok.



- Semmi Greta, nem vagyok aktivista. Attól, hogy látsz valakit a tévében, aki rendelkezik némi hasonlósággal velem, még nem kell „tisztára te vagy” jellemzővel illetni – sóhajtok fel a szemem forgatva, mert amúgy is megvan a véleményem a lányról. Komolyan. Már három oldalnyi van, és várom, hogy bedobjam a szerkesztőségbe, mert nem tudom, ez nem sikerült olyan objektívre, amennyire szerettem volna. Pedig próbálok az maradni, de tényleg.
- Nem… bele se kezdj – vágom Chelshez a párnám. Már a rezdüléseiből tudom, mikor milyen merényletre készül ellenem. Most biztos meg akarta magyarázni, hogy miért is vagyok tiszta ő. Nem, nem is tervezek aktivista lenni, azt meghagyom a feltűnési viszketegségben szenvedőknek, meg azoknak, akiket otthon nem hallgatnak meg. Nem általánosítok, egyszerűen ezek puszta tapasztalatok.
- Tessék, most jött haza Israelből és máris milyen – sokszor gondolkodok el azon, a ciklon miért is nem drámaszakra ment. Az annyira illik hozzá, és mégis valami száraz förmedvényt választott magának. Mások meg azon gondolkodnak el sokszor, hogy vagyunk mi legjobb barátnők, mikor Chels szöges ellentétem. Ő gyönyörű, mindig harsány, mindig toppon van, és nincs olyan ember, aki legalább ne hallott volna róla. Én meg általában mellette sétálok, vagy próbálom ebéd közben megérteni, mikről beszélnek. Mindenképp jó alapot nyújtanak egy-egy cikkemhez, vagy blogbejegyzésemhez.
A virtuális élet, azt nekem találták ki. Nem vagyok troll, ilyenre ne tessék gondolni, egyszerűen jó a tudat, hogy úgy oszthatok meg magamról, a gondolataimról sorokat, hogy ha netán olvassák is, nem kötik egyből hozzám.
- Tessék? Jaaa…. önkénteskedtem. Nagyon szörnyű helyzetek voltak ott, és tök jó, hogy a suli ezt is szem előtt tartja – tényleg szeretem az NYU-t. Meg a színességet, amivel rendelkezik. Ez már nem gimi, hála égnek a klikkesedés se ölt akkora mértéket, mint ott. Nem vagyok már stréber, se cybergirl. Egyik se voltam soha, pont annyira tanultam jól, hogy ne zárjanak ki a szakköreimből, amiknek szerves részét képeztem, kiemelkedő meg csakis abból voltam, ami érdekelt.
- Jensen? – megvonom a vállam, és megajándékozom egy kérdő tekintettel.
- Azt hittem, most, hogy visszajöttél, összejöttök újra – száraz a hangja, az örömét csak annak tudom be, hogy látja rajtam, semmi ilyen szándékom nincs.
- A memóriám szuper, és ő még mindig megdugta azt a ribancot – váltok számot a laptopon, több szót nem is pazarolva a kapcsolatom boncolására. Végül is csak négy évet pazaroltam rá. De hát, az élet ilyen, hibákat mindenki követ el, és aznap végre átélhettem egy rendes csajos szakítást Chelsnek hála. Fénykép vagdosással, plüss kukába dobálással meg minden. Már ezért megérte, a filmekből nem jön vissza, mennyire felszabadító érzés ez. Bár lehet, akkor már rég elvolt cseszve, ha csak a tehert éreztem, ami folyamatosan párolgott el.