Nem hittem volna, hogy ide akar majd jönni, de mi kifogásom lett volna a meleg és a tengerpart ellen? Imádok napozni, nem mintha szükségem lenne rá, így is sokkal kreolosabb a bőröm, mint kéne, mondták már nekem, hogy egy olcsó négerkurva vagyok. Pff.. még ha az is lennék, mi közük lenne hozzá? Amúgy meg baromi későn keltem és már hét ágra süt a nap, Desii meg nincs sehol, gondolom kiment napozni vagy nem is tudom. Amúgy utálom a nagyon fényes napokat, nem szereti annyira a szemem, ezért csak esetlenül kaparászok a komódon a napszemcsin után, mikor meg találom fel is húzom. Ennyi kéne, kurvára ennem kéne, de inkább nem, felveszem az egyik bikinimet, majd a derekamra tekertem egy törcsit és mentem is kifelé, miközben azért egy almát felkaptam. Rám fért már ez a pihi, örülök, hogy Desiike rábeszélt erre az egész hülyeségre, ami nem is hülyeség. Megyek és keresem is, majd nem sokkal később meg is találom, az almámból már csak a csutka maradt, azt kidobom. Majd már tényleg a barátnőm felé haladok és végül a mellette lévő üres székre dobom le magam. - Többet kéne hagynom, hogy te döntsd el a dolgokat. - mondom neki nevetve, majd aztán lehunyom a szememet és próbálok ellazulni. Nagyon lefoglalt az utóbbi időben a klubom és alig láttam őt is, meg hát John kikészítette az idegeimet. De most nincs John, nincs senki, csak én és Desiike, meg a pihi. A nyugalom. Nem is hoztam magammal a telefont, kikapcsolva hever a szobámban, remélem, hogy nem fog leégni a klub és minden rendben lesz, hisz csak egy hétre jöttem ide, nem itt akarok meghalni. - Lassan ideje lenne szereznünk pasit.. jó szinglinek lenni, de kicsit unalmas néha. - bár ne tudom, hogy miért pont erről beszélek vele, de valóban igaz, amit mondok.. ideje lenne megint keresni magamnak valakit, már vagy hat éve nem is voltam kapcsolatban.
- Persze Apa, minden rendben – a lehető legaranyosabb hangomon próbálok válaszolni apámnak, aki feltehetőleg nem is fogja fel amit mondok, tehát akár közölhetném vele, hogy elraboltak az albánok és Reginát éppen hárman erőszakolják meg az ő válasza a következő lenne: - Nagyszerű. Akkor érezzétek jól magatokat! - majd lerakja, mint ahogy most is teszi én pedig sóhajtva tolom vissza a napszemüveget az orromra és rakom le a telefont a koktélom mellé a kis asztalra. Konkrétan megsülök már a napon, így úgy döntök, hogy megmártózom a kellemesnek tűnő medencében meg talán úszhatnék is egy kicsit, vagyis arisztokratikus karcsapásokkal, óvatosan hogy a hajam ne legyen vizes szépen elevickélnék a medence egyik végéből a másikba. Elégedetten elmosolyodom, ahogy érzékelem amint pár férfi fej az irányomba fordul, ahogy színpadiasan felállok a napozóágyról és felkötöm a hajam, majd a kifutókon tanult járással, felszegett fejjel megindulok a lépcsők felé. - Kurva életbe – sziszegem, ahogy a lábfejem érintkezik az elsőre rohadt hideg vízzel, de mivel már így is annyian figyelnek, ezért egy apró mosollyal az arcomon, magamban szitkozódva ereszkedek bele a vízbe. Megindulok az egyik naposabb oldal felé, közben rájövök, hogy az eddig elfogyasztott koktélmennyiségnek köszönhetően nem a legjobb ötlet most elindítani az úszókarrierem, bár a vízimentő srác egészen helyesnek mondható, ahogy ott ül a székében, a fehér pólója a hotel monogramjával tökéletesen kiemeli napbarnított bőrét, meg a szőkésbarna haját is. Elgondolkozok azon, hogy mennyire is érné meg egy kis fulladás, de végül valahogy – valószínűleg annyit még nem ittam – az eszem győz, és miután épségben eljutok a túlpartra, megtámaszkodok a medence szélén és hagyom, hogy habtestem lebegjen egy kicsit a vízen. Fogalmam sincs, hogy mi tart ilyen sokáig Reginának, hogy a szobából eljusson a medencékig. Amikor induláskor benéztem rá, még úgy nézett ki, mint akit leütöttek – pedig ha nem csal az emlékezetem, annyira nem is sikerült durvára a tegnap este, nem úgy mint az azelőtti. Nem tudom megtippelni se, hogy mennyi ideig áztatom magam de már nem tűnik olyan borzalmasnak a hőség, úgyhogy úgy döntök kimászok a vízből és tovább folytatom az egész napos henyélést a napágyon. - Nézzenek oda, azt hittem már sose kerülsz elő – elmosolyodom, ahogy megpillantom az érkező Regit – Ezt a mondatodat pedig fel kellett volna vennem, hogy minden nap lejátsszam neked, mint valami mantrát – feltolom a szemüveget a fejem tetejére és kicsit feljebb csúszok a napágyon, hogy még az ernyő biztonságot nyújtó árnyékában lehessek. - Nos, míg te Csipkerózsikásat játszottál én felmértem a terepet, de nem tudom mennyire vagy vevő a negyvenes olaszokra … mert azokból van egy pár, gondolom legénybúcsún vannak vagy üzleti út, de igazából ez mellékes – elgondolkozva ütögetem a szívószálat az alsó ajkamhoz és szemérmetlenül stírölöm a vízi mentőt, aki éppen a sípjába fütyül egyet, amikor egy tíz év körüli kis srác olyan helyről ugrik a vízbe, ahonnan nem szabadna – Jót tenne neked, ha innál valamit -
Annyira gáz, hogy ennyit aludtam és még mindig rohadt fáradtnak érzem magam, mintha nem is aludtam volna semmit sem. Igaza volt Desiikének, hogy szükségem van egy kis pihire, mert hát tényleg kellett ez már nekem. Talán én nem ezt a helyet választottam volna, mert hát lássuk be.. na mindegy, Hawaii-n jobb lett volna süttetni a testem, de ezzel sincs bajom, nem panaszkodom, inkább befogom a pofámat és eszek egy almát, addig is csendben maradok nem? Mondjuk ezek a gondolataim, itt nem lehet kussban lenni.. hagyjuk. Megyek én keresni Desiikét, akit szerencsére hamar megtalálok, van miről beszélgetnünk, már itt vagyunk egy ideje, de bakker.. sosem fogynak el a témák. Megforgatom a szemeimet. - Sajnos nem egy csapat jó pasi tartott fel, annál jobb.. egy puha ágy. - nevetem el magam és tényleg jobb ám a pihe-puha ágy, főleg ha már évek óta nem volt senkid, meg hát az ágyad nem tud elhagyni, csak tönkremehet. A következő mondatára pedig inkább nem mondanék semmit sem, de hát úgy nézek ki, mint aki nem semmit sem? - Hát azért na.. nem hiszem, hogy mindig mindenben rád kéne hallgatnom. - mondom neki egy nyelvöltés közepette, majd már megyek is nyugalmi állapotba a napozóágyra és elkezdem a relaxálást. Olyan jó ez a hely, sosem mennék el innen, ha nem lenne muszáj, de majd egyszer haza is kéne mennem sajnos. Lehet, hogy majd gyakrabban járhatnánk el ide Desiikével, ha kell majd nekem egy kis szünet. Majd áttérünk a pasi témára és amit mond, hát nem is tudom, elsőre kiráz a hideg, de biztosan jobb lenne velük a szex, mint a vízi mentővel, akihez volt szerencsém egy találkozóhoz, már éppen megszólalnék, amikor fenézek, hogy mit csinál a barátosném, de ő éppen a srácot stíröli, akivel eltöltöttem egy éjszakát. Int nekem a srác, én pedig csak visszarakom a fejemet a napozóágyra. - Pár szóval jellemezhetem neked a srácot.. gyorsvonat, egylövetű és elég rövidke. - mondom neki a legfontosabb jellemzőit, majd kicsit mocorgok és elkényelmesedem még jobban. - Ha hozol nekem valamit, akkor iszok, de én most fel nem kelek innen. - mondom neki nevetve.