New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something that would unknowingly change their whole life

★ üdvözlünk new yorkban
• városhatár átlépése •
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
★ csicseregj csak kedvedre
• szavak sokasága •

★ éppen jelenlévõ lakosaink
• Ismerõs idegenek •
Jelenleg 252 felhasználó van itt :: 14 regisztrált, 0 rejtett és 238 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (473 fő) Pént. Okt. 18 2024, 20:45-kor volt itt.
★ frissen íródott történetek
• legújabb bejegyzések •
Rosemary Sawyer
tollából
Ma 10:21-kor
Nadia Romanov
tollából
Ma 09:01-kor
Deborah Winchester
tollából
Ma 08:01-kor
Mirabella Jimenes
tollából
Tegnap 23:28-kor
Mirabella Jimenes
tollából
Tegnap 23:10-kor
Hadrian Rutherford
tollából
Tegnap 22:42-kor
Killian B. Grimwald
tollából
Tegnap 22:30-kor
Amber Fleming
tollából
Tegnap 21:17-kor
Shelley Lane
tollából
Tegnap 21:02-kor
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
Bûnüldözés
11
25
Diákok
48
37
Egészségügy
26
17
Hivatal
9
13
Média
49
39
Munkások
37
23
Oktatás
18
10
Törvényszegõk
18
42
Üzlet
24
27
Összesen
241
232

Az elipszisben nincsenek kanyarok
TémanyitásAz elipszisben nincsenek kanyarok
Az elipszisben nincsenek kanyarok EmptySzer. Szept. 11 2019, 19:11

Dany &  Sean
Just like you



Mostanában többször is elkalandozok, úgy hogy csak visz a lábam előre, és nem oda érkezem meg ahová eredetileg elindultam. Látszik hogy kezdek kilenni és nem tagadom hogy nem is érzem jól magam. Sharon egyre rosszabbul van és nyomaszt a tény hogy hamarosan nem lesz több alkalmam vele, és nem fogom hallani nevetését, és nem csókolhatom meg gyengéden az ajkait vagy arcát.
Rosszkedvűen ténfergek a városban és nincs igazán célom hogy merre menjek, így nem csoda hogy lassan egy kis karaoké bárnál kötök ki, ahol elvegyülök a belépésre várók között és elfoglalok egy asztalkát magamnak. Bár ahogy látom nem vagyok egyedül ott így a csajszira villantok egy mosolyt és megdermed a gesztus ahogy elszáguld az agyamig a gondolat hogy én ismerem őt.
- Nahát Dany! Mi a fene hozott ide? - mosolyodom el ahogy közelebb csusszanok hozzá a sörömmel. Egyszerű farmert és inget viselek, minden sallangtól menteset. Aki akar úgyis felismer, aki meg nem, az nem. Nem számít igazán. Fáradtnak érzem magam végtelenül fáradtnak de az alvás sem segít igazán már, nem pihentet. Nem mondom Sebbynek mert halálra aggódná magát értem, így néha csak csavargok egy keveset.
- Rég láttalak. Lesz most valahol fellépésetek vagy akármi? Kipihented a dolgos hétköznapokat? - hiszen most hétvége van és ilyenkor mi is pihenünk mint más, rendes emberek. Mert azok is vagyunk, csak jobb a zenei ízlésünk.





   
mind álarcot viselünk
Anonymous
Vendég
ranggal rendelkezem
 
Az elipszisben nincsenek kanyarok
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Eltemetett múlt :: Archívum :: Játékok-
Ugrás: