Aveline Everhart első ránézésre, akár még másodikra is olyan, mint egy átlagos tini lány. Igaz, talán kissé visszahúzódóbb, introvertáltabb, mint sulis társai többsége, dee azért még neki is akadnak barátjai (tulajdonképpen két barátnője) akik mellett néha még ő is megnyílik. Igaz, bárhová is akarják elrángatni, csaliként jobb, ha egy új könyvet legetnek meg az orra előtt, az lyan nála, mint a répa a szamárnak. Szeret olvasni mondhatni mindenfélét, kedvencei mégis a természettudományos, és jó vaskos többszáz oldalas könyvek. Az iskolában is ezek, a biológia és talán még a kémia a kedvenc tantárgyai. Egyébként a szülei nagy örömére színötös tanuló. Igaz, ez talán nem lenne így, vagy legalábbis nem menne neki ilyen könnyen, ha nem lenne az a betegsége... Hipermnézia. Egy ritka betegség, ami tökéletes memóriával jár. Tulajdonképpen Ava két éves kora óta emlékszik mindenre az életéből. Minden elolvasott könyvre, meghallgatott zenére, szülinapi bulikra, jó és rossz dolgokra egyaránt... És ezektől még ha akarna se tudna szabadulni, hisz folyamatosan ezek az emlékek kavarognak a fejében. Néha már szinte meg is őrítik, és egyedül nem is tud megbírkózni azzal a sok kavargó emlékkel, ami a fejében van. De hát erre lennének azok a bizonyos barátnők, és a család, hogy nekik kibeszéljen mindent, nem? Kár hogy ő még csak a pszichológusának sem nyílik meg, pedig hozzá már tíz éve jár...
Múlt
- Ne aggódj kispajtás, egyáltalán nem fog fájni... És csak sajnálkozón nézi azt a szegény, ártatlan békát ott a biosz labor egyik asztala előtt állva. Nem is foglalkozik a körülötte egyre csak nagyobbodó zsivajjal. Met hát ez mégis csak egy béka. Egy szegény, undorító és nyálkás kétéltű. Alányok többsége is csak undorodva nyafog, az egyik torkából még egy apró sikoly is feltör, amikor a padtársa szinte az arcába nyomja, hátha majd királyfivá változik a csodaszép hercegnő - akarom mondani elkényeztetett pompomlány - egyetlen csókjától. De meglepő módon nem csak a lányok reagálnak így amai feladattól. Aakad egy két srác is, aki inkább viszolyogva húzódik el az asztaltól, és inkább bevállalja azt az egyest, de ő ugyan hozzá nem ér ehhez az undorító valamihez. Aveline viszont csak csendben figyeli szegény kis elkábított állatot, még csak a tanár óra eleji magyarázatait, és utasításait sem hallgatja meg. Mármint... természetesen hallja minden egyes szavát, de az elméje már egédzen máshol jár. Ő már azok között az emlékek között kutat, amiben az Összehasonlító analitika idetartozó részét olvasta. Mert tudja, hogy abban szépen le van írva mindenhogy miként,és hogyan kezdje az egészet. Egy pillanatra még le is hunyja a szemét. 2015. december 26-a volt az a nap, mikor azt a vaskos könyvet forgatta a kezében, amit csupán csak egy nappal korábban kapott karácsonyra a nagyszüleitől. Még arra is emlékszik,hoxg a szülei nem is nagyon örültek neki, hogy egy ilyen ajándékot kapott az ő kicsi lányuk. Hisz akkormég csak 14 éves volt, és véleménxük szerint neki akkor még nem kellett volna ilyen könyveket olvasnia, hisz mégis csak olyanok vannak benne, hogyan boncoljon fel egy szerencsétlen állatot. De Ava nagyon is örült az ajándékának, és még aznap el is kezdte olvasni, egy héttel későbbpedig már ki is olvasta az egészet. Na de akkor hogy is van az a boncolás...?
1. Hasi oldallal felfelé helyezze el a békát, a végtagjainál gmbostűvel letűzve. 2. Emelje fel a hasi izmokat a testüregről, majd ollóval vágja fel hosszában, középen a mellső lábakig. 3. Ezután erre merőlegesen is ejtsen vágásokat a végtagok alatt. 4. Nyissa fel a testfalat, és rögzítse ezt is gombostűkkel.
- Látod kispajtás? Mondtam hogy nem fog fájni... Na de akkor lássuk mi is van benned... - ez egész gyorsan ment... A többiek szinte még csak fel sem ocsúdtak az undorukból, vagy még csak ott szenvednek, hogy a szegény állat bőrét szétcincáják, Aveline pedig már a belei között turkál. Mintha nem is első alkalommal csinálná ezt. De hát ő mindig is ilyen precíz volt, hála annak,hogy olyan pontosan fel tud idézni minden emléket, minden elolvasott sort a könyveiből, vagy épp megnézett természetfilmeket. És neki nem is kell nagyon megerőltetne magát, hála a... Hát a betegségének. - Jesszus ez még él!!! Csak ennyit hall még utoljára valahonnan az előtte lévő asztalok egyikéről, majd pár elhaló sikítást. Az egyik talán még csak nem is lányhoz tarozik... Aztán pedig a hirtelen beálló pár másodperces néma csend, még mielőtt az egész osztályból kitörne a fékezhetetlennek tűnő nevetés. Mert hogy az a bizonyos élő béka, vagy legalábbis ami maradt belőle az életlen ollóval való kezelés után épp Ave mellkasán landol, beterítve békabelsőségekkel az egész ruháját. És talán egy kisbéldarab még az arcára is tapadt.
Úgy tűnik tehát, ismét lesz egy szép hosszú beszélgetős délutánja az agyturkásszal. És mind ez miért? Mert egy idegesítő srác megijedt egy kis akaratlan izomrángástól...
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Megvallom őszintén, én a hipermnéziáról eddig még sosem hallottam - vagy csak nem emlékszem rá. Legalábbis nem ebben a formában, hogy ez egy betegség lenne. Pedig hát így azért logikus, és biztosan nem lehet egyszerű. Azt hiszem, sokan álmodozunk jobb memóriáról, hogy fel tudjunk idézni számunkra fontos vagy kedves emlékeket, de olyankor bele sem gondolunk, milyen lehet valóban szó szerint mindenre emlékezni. Hogy ez mekkora teher lehet egy ember számára. És gondolom meg kell tanulni ezt jól kezelni, hogy tényleg ne teljes őrület legyen a vége. Ha a pszichológusodnak nem is, de legalább a barátaidnak és a családnak meg tudsz nyílni, és tudod, hogy ott vannak neked, számíthatsz rájuk. Ez jó dolog. Szerintem nagyon különleges lány vagy, nem csak az elképesztő memóriád, de az érdeklődési köröd miatt is. Tizennégy évesen az állatok boncolásáról olvasgatni? Nem tudhatjuk, mit tartogat neked a jövő, de ilyen képességekkel biztosan jó orvos vagy állatorvos válhatna belőled. Vagy akármi más, amit magadnak megálmodsz...
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!