Mrs Pettiburgh. Egy név és egy rémálom. Ipari kémiát oktat, méghozzá magas színvonalon, és a tudását én értékelem is, de komolyan, ám emberileg...na az már nem egyszerű. Maga a hölgyemény olyan, mint egy Quasimodo jelmezbe bújt Jamie Lee Curtis, a hetvenes évekből itt maradt idegesítő rémsikollyal.És én tudom is miért pikkel annyira rám. Henrik Pettiburgh a neve és eleinte jó viccnek tűnt párszor összejönni vele.De ez tudod még rosszabb mint a házinyúl szabály, meg az, hogy barátnő volt pasijának haverjával sem kavarunk, és úgy általában senkivel nem kavarunk, akinek bármelyik felmenőjétől függ egy adott szaktantárgy pontunk. Henrik történetesen nem csak a családnevében egyezik meg az oktatómmal, hanem az egy szem fiacskája. Én meg egy hét kavarás után kidobtam a srácot, aki nehezen viselte, anyuci meg egyenesen status quo-ként kezelte a dolgot, szóval saját magam alatt frankón elvágtam a fát. Ha egy mellék tantárgy lett volna...de a kémia a fő vonalam, hogy a picsába fogok ebből visszavergődni? Persze eddig sem vitte túlzásba a beadott írásaimra megajánlott jó jegyeket és az ezzel járó pontokat, de a mostani mindennél siralmasabb volt. Nem azért mert szerintem nem volt jó, hanem mert szerinte...az elfogultságához kétség sem férhetett, de persze nem tudtam volna bebizonyítani, ahogyan azt sem, hogy az ipari kémiából olyan istenkirály vagyok, mintha maga Akhilleusz lennék női változatban….ha már Brad Pitt ugye? Jut eszembe holnap adják az ötvennyolcadikon a Szenvedélyek Viharában-t, valakit el kell rángatnom rá, és azt hiszem már tudom is ki lesz a delikvens. Ha kell a küszöbén alszom, és éjjel a Nyomorultakból éneklem Cozette dalát.
Jelen pillanatban is hozzá tartok, alig fél órával azután, hogy kézhez vettem  Mrs Pettiburgh értékelését és olyan szinten felcsesztem az agyam, hogy amíg a metrón zötykölődtem Manhattan felé, fel tudtam volna robbanni. Méghogy én tehetségtelen vagyok a kémiához, és egyszerűen alkalmatlan bármiféle vegyületmeghatározásra, és úgy általában el kellene tiltani a laboratóriumoktól, mert a végén még egy napon a szétégett hullámra találnak rá, két felcserélt vegyszer miatt. Ilyen és ehhez hasonló dolgokat fűzött még hozzá az alig görbülő megajánlott jegyemhez. Persze nem fogom elfogadni, és most már tutira a szakirány felelőshöz fogok fordulni, mert nem hiszem, hogy pár laza numera miatt a fiacskájával, kellene a jövőmmel fizetnem. Basszus nem megerőszakoltam, és nem ígértem a világon semmit. Jól éreztük magunkat, volt pár spangli, laza zene, meg minden. Még főztem is. Azt hagyjuk, hogy ehetetlenül sós lett, az alapvetően lekvárosnak induló cucc, de nem ez a lényeg. Mit várt? Hogy meggyűrűz vagy mi a franc? Ő másnap kidobta a face-re, hogy kapcsolatban van (állítólag velem) miközben én egy kurva göndör barnát húztam jobbra a tinderen. Nem nagy szám, de akkor azt hittem, hogy tovább léptünk. Én igen, ő ezek szerint nem. Harmadik alkalom volt, nálam maximum Scottynak van negyedik vagy sokadik alkalom. Szerelmes vagyok én, csak mindig másba és mindig egyszerre mindenkibe. És különben is, miért kell az anyját ebbe beavatni. Az ágyba nem akarta volna berángatni? Szóval ezen rugóztam és ezen húztam fel magam olyan szépen, miközben kiszálltam a metróból és random bevágódtam egy éjjelnappaliba. Vettem lime-ot és tequilát. Ha sója nincs, akkor meg is érdelmi, hogy töményen igya. Meg én is, mert hülye fejjel azt hittem, hogy van. De tuti van. Aztán két sarokkal távolabb volt egy talponálló, ahol meg beruháztam egy kisebb grillcsirkébe, meg pár szem aprókrumpliba, végül betértem egy szex shop-ba is, ahol  két ehető bugyit vásároltam. Nem magamnak. Egy frászt. Ha jól tudom Freud éppen fut valakivel...ha meg nem akkor nem baj, ha majd megint feltűnik a színen valami csini bige, legalább lesz mivel feldobni az estéjüket. Én ilyen rendes barát vagyok, látod? Ha kicsit nem figyel oda még óvszerrel is teletömöm az éjjeli szekrényét, meg papírzsepivel az ágy melletti komód tetején álló dobozkát. Imádom a búráját, említettem már? Ha tehetném akkor beraknám az élethű baba mását a vitrinbe az ölelkező jegesmedve szobrok és a babakék tütükés porcelán balerina mellé.Viccen kívül, ha valaki Freud-ot nem szereti az….az olyan mint az az ember aki a virágot nem szereti. Okés, hagyjuk a hasonlatokat. Szóval egy kisebb szatyorral megpakolva, még mindig kurvadühösen cihelődtem fel hozzá, és kopogtattam az ajtón. Mit kopogtattam, dörömböltem! Amolyan “Vilma engedj be!” erősséggel, mert fél percet képtelen voltam nyugton várni amíg kinyitja. Ha nincs egyedül az sem érdekel. Majd héderelek a konyhában amíg az aktuális tündérke felöltözik és elrepked a szárnyacskáin.
Egyedül volt. Mák. Illetve még egyedül, mert lehet várt valakit, ugyanis a kezében egy óriási tál pattogatott kukoricát szorongatott. Ahogy kinyílt előttem a lakásának ajtaja szélvész módon viharzottam be, a szabad kezemmel azonnal belemarkoltam a tálba és egy adag popcorn-t dobtam az arcom mögé. Egyenesen a nappali felé csörtettem, azon át a konyhába. Ledobtam az asztalra a cuccokat, persze csak érzéssel...a tequila hé! És mielőtt még megszólalhatott volna, már ömlött is belőlem a szó.
- Kettes, érted?! Nekem kettes. Ipari kémiából. Amikor olyan penge vagyok belőle, hogy lassan a Nasa kutató csapatának junior tagja lehetnék. A legjobb vagyok. Penge! Pöpec! Csúcsszuper!- megy az öntömjénezés ezerrel, de ez az igazság. Jó vagyok belőle. Ő is tudja. Mindenki tudja. Mégis szivat. Kikerült a szatyorból a papírba csomagolt grill csirke, a pár szem lime, és a jó üveg tequila, a végén a két doboz ehető bugyi szép kis konstellációt alkotott az asztal közepén.
- De esküszöm neked! Megyek a szakirány felelőshöz és lenyomom a rohadékot! Hát ne szórakozzon már velem! Most azért mert Henrik meg én néha dugtunk egy jót? De tényleg! Most mit szólnál ha az egyik kóbor numerád apja közölné, aki történetesen pék, hogy holnaptól nem ehetsz kenyeret?De érted, érted?- háborogtam a kezeimmel összeviszta hadonásztam és szuszogtam mint egy elszabadult gőzgép. Levegő még egyszer be, nagy levegő, aztán szép lassan ki. Megtámaszkodtam fél kézzel az asztalon, és úgy néztem a barátomra.
- Amúgy szia! Bocs, hogy így rád törtem. Nem zavarok, ugye?- hát azt hiszem kicsit felcseréltem a dolgok sorrendjét, mert ezt az elején kellett volna megkérdezni, mielőtt lazán becsörtettem hozzá, de azt hiszem ebből mi már nem szoktunk ügyet csinálni. Nem egyszer fordult elő, hogy arra is alig maradt ereje, hogy bekopogjon hozzám éjszaka. Mire kinyitottam az ajtót közölte, hogy Toto megszökött, Dorothy egy kurva, és Smaragdváros egy lepratelep, majd aludt tovább. Összefüggés nuku. Hogy miképp cipeltem be azt a fazont, akinek alaphelyzetben a hónaljáig érek, ne is firtassuk! Ledobtam magamról a kabátot és a kanapéhoz mentem, ahol pár jegyzete szét volt terítve. Belepillantottam az egyikbe, miközben letettem a hátsómat.
- Az apostolok hitvallásának elemző értékelése. Hűűűűű! Nem akarom tudni ez pontosan miről is szól, de azt hiszem jó sok ember kell hozzá.- katolikus vagyok. Ír katolikus. És bár nem gyakoroljuk fanatikus módon a vallást, de tisztában vagyok a misemenettel, a böjtökkel, az imádságokkal és a keresztvetéssel. Én inkább a tudományban hiszek. Igaz sok tudós a végén eljutott állítólag Isten létezéséhez, de ez szerintem a rengeteg cuccnak volt köszönhető, amit munka közben toltak.
- Ahhh komolyan. Én felrobbanok, Freud. Nyugtass le!- nyöszögtem, miközben a fejem hátrahanyatlott a kanapéra és oldalra fordulva figyeltem az arcát.

Ha a pokol legalsó bugyra alatt van valami feketén fortyogó ragacsos massza, akkor velem tuti oda fog ladikozni Khárón. Néha persze nyugtatom féktelen szívemet, hogy, aki  teológiát tanul rossz ember nem lehet és igazából néhány csaj megfektetése nem bűn, sőt tulajdonképpen tehetség. A  tálentumokkal pedig ügyesen kell gazdálkodni, ezt Jézus is megaszonta egyik példabeszédben.
Cloe Clark egy hosszú combú szőke, akinek jól áll a szilikon meg a szögre vasalt haj. Tudod, azaz inkább szép, mint okos, mondjuk nem is filozófia elméleti kérdések megvitatására hívtam.  A csaj beszop...beklarinétozta magát a Julliardra, apuci gazdag, mindent elnéznek neki. Szép is a művészek világa, én is inkább színésznek mentem volna. Cloy oda volt meg vissza, hogy milyen megértő és odafigyelő vagyok, végre valaki, aki nem csak azt akarja tőle. Oh, my sweet summer child.  Persze ő nem ribanc, csak meg nem értett lélek, aki a hím soviniszta világ felkent áldozata és, hiába kutat hangyaszorgalommal a Tinderen, eddig őt mindenki csak megdugni akarta. Sok tervem nekem sincs vele, egy ferde este, ahol teret és lehetőséget biztosítok, hogy gyakoroljon a klarinét vizsgájára. Látjátok, mégiscsak jó gyerek vagyok.
Átjön filmezni, Netflix&Chill - amikor leírtam neki közölte, hogy jujci, ő inkább HBO GO-t szereti. Yap, mondtam, hogy nem túl okos - aztán  közlöm vele, hogy azonnal és haladéktalanul mennem kell, lehet írok Tarának, hogy hívjon fel egy három óra múlva. Ja, ez a biztos, faszom se akarja, hogy itt aludjon.
Gyors check a tükörben, a hajam tökéletes, a fekete ing meg örök klasszis azzal nem lehet mellélőni. Kiveszem a popcornt a mikróból, mondjuk még vagy fél óra mire ideér az aktuális szerelmem, de nem  szeretem az utolsó pillanatra hagyni a dolgokat. Csak a beadandókat, a zh-kra és vizsgákra való tanulást, a csekkek befizetését….hagyjuk.
Ne felejtsek írni Törpillának, mert…..
És, mint nyári kánikula közepén a semmiből jött villámcsapás robban be az ajtómon az emlegetett.
Mi a faszom?  Szemöldököm a magasba szökik. Néha úgy érzem, hogy nem egyedül lakom.
- Most porszivózta…..mindegy. - lemondóan nézek a földre hullott popcorn darabkákra és egyúttal a ma esti szex ígéretére is. Tara ilyen, az se zavarja, ha valakit éppen dugok a szobában. Ő kivárja, aztán, mint anyám helyett anyám kirakja szerencsétlen párát, mert neki fontos és elhalaszthatatlan mondandója van. Például, hogy látni vélte Brad Prittet a metrón. Mert Brad minden bizonnyal metrózik New Yorkban és nem a Hollywoodi dombokon héderel két forgatás között.
Követem a tekintetemmel, próbálom felvenni a fonalat, de közben még a nagymellű szőkeség is rúdtáncol a fejemben és csak részleteket sikerül elkapnom a hadarásából. Levegőt vajon vesz közben vagy mindjárt aléltan esik össze? A szétszórt kukoricáért mondjuk megérdemelne egy kisebb ájulást.
- Lefeküdtél a szakirány felelőssel, aki NASA kutató? - értetlenül pislogok. Lerakom a tálat az üvegasztalra és odalépek a konyhapult másik oldalához. Rákönyökölök a márványlapra és hol őt nézem hol a szatyorból kikerülő sokmindenséget. Tequilla! Nem hiába imádom a vörös fejét ennek a némbernek
Lassan megérkezik az infó, összeáll a kép, még mindig a Pettinges tanárára van kiakadva, akinek a fiával hempergett. Havonta feltépődik ez a seb és igazából nem értem a nő viselkedését, inkább örülne, hogy nem Tara lesz a menye.
- Egy úriembernek nincsenek kóbor numerái  és, ha megfektetném a pék lányát utána ingyen kapnám a kakaós csigát is.   - ezerwattos mosolyt villantok, a szerénység fő erényem akár csak neki.
Rámarkolok az üveg nyakára, megvizsgálom, jófélét hozott. A grillcsirke illata meg úgy vág orrsövényen, hogy beleszédülök. Éhes is lettem, baszki le kell mondanom a randit!
- Perc türelmet, légyszi addig ne beszélj bele - szarul jönne ki, ha offolom az estét miközben ő itt csilingel a háttérben, mint egy kis villamos. Akkor ugrik a második esélyem is, pedig azért én be akarom húzni azt a csajt. A sípszó után hagyjon üzenetet . Fasza.
- Szia Cloy, Max vagyok, remélem még nem indultál el. Van egy kis gebasz, vigyáznom kell az unokaöcsémre este. Nem tudunk ma találkozni, de remélem a héten pótoljuk. Hívlak majd! - annyit tudok az unokaöcsémről, hogy létezik és Matteonak hívjak, sose láttam, de ilyen alkalmakkor mindig jól szokott jönni. Egy család centrikus, művel férfi, a női bugyik leolvasztója.
- Hiánya van, az a baja. Irigy, hogy neked jut kamaty neki meg vagy húsz éve nem. Szexuális frusztráció, szeretnéd, hogy elkapjam? Megfektetem és utána olyan sima lesz, mint a vasalt here. Na? - megroppantom  az üveg nyakát, biccentek a fejemmel, hogy üljön le, ilyen lelkiállapotban nem adnék kést a kezébe. Előkotrok két tányért és ugyanennyi felespoharat, felszelem a csirkét majd a limeot.  Ekkor ég bele a retinámba az a két doboz ehető bugyelló.
- Törpicúr ez mi a tosz? - felé dobom az egyiket, bár, amilyen reflexei vannak, nem valószínű, hogy elkapja. - Ilyen volt rajtad, amikor elkaptad Henriket? - szemtelenül vigyorgok, lehet, hogy megöl.
Kiveszek a hűtőből két üveg sört, szerencsére az mindig van behűtve és a kukoricás tál mellé pakolok mindent.
A lényeg az alkohol, nyilván.
- Közös jövőmre Mrs. Pettinggel! - rászórom a sót a kézfejemre, mint egy jól nevelt pudli lenyalom, lehúzom a töményet és rácuppantok a limera. A savanyú íz ráncba húzza az arcom, megrázom a fejem. Bah. Mégegyet.
Összerendezem a lapokat, amik az egyik beadandóm vázai, a Jelenések könyvén kívül merő unalom.
- Ettől azt hiszik, hogy pap vagyok és a tiltott gyümölcsre hamarabb rábuknak. If you know what I mean - ja, ma sanszos, hogy tényleg felnégyel. Kezébe nyomom a kaját, töltök még egy kört, ma este úgy érzem be fogunk rúgni, mint az albán csacsker.
- Vállalj be egy kis áldozatot, vitesd el magad családi ebédre. Kérj ételhordóba nekem is kíváncsi vagyok jól főz-e a mama. De amúgy, más miatt nem utálhat? Nem írtál róla semmit Redditen, vagy várj...ugye, nem nyitott rátok? - próbálom poénnal oldalni a feszkóját, látszik rajta, hogy tényleg idegállapotba gyütt. Törökülésbe vágom magam, meghúzom a sört, jól bírom a piát, de, ha ma az üveg aljára nézünk…

Baj lesz ebbül. Idegesen két dolgot nem szabad csinálni: rárontani a legjobb haverunkra és egy levegővel ismertetni az egész napunkat, és persze nem szabad ilyenkor inni. Naná, hogy egyik alkalommal sem a józan ész diktál szóval mindkét íratlan aranyszabályt megszegem.Különben is nekem itt és most vészhelyzet van, szóval akármit is találok az ajtón túl bemegyek. Persze első nekifutásra nem nagyon esik le, hogy ritka nagy rend van, meg semmi szétdobált alsógatya és póló, meg saját lábán megálló zokni. Majdhogynem fel lehetne nyalni a padlót, ha éppen olyan az ember hangulata és persze a fekete ing is csak később esik le. Freud nem szokott itthon nagyestélyibe flangálni, szóval elég nagy az esélye, hogy egy előjátékot sikerült nagyon édesen szétbarmolnom. Asszem ezért még jövök majd neki egyel. Igaz nem nagy cucc, fordítva is esett már meg, de hékás! A barátok mindig előrébb valóak mint az éppen aktuális lepedő akrobatika partner. Na nem? Meg persze ha úgy van akkor majd becserkészi megint, van olyan fantáziája, hogy kitalál valamit. És az aktuális szobacica sosem az eszéről híres. Igaz Freud agyi érdemeit elég nehéz felülmúlni, mert annak ellenére, hogy két másnap között megcsinál egy zéhát nagyon ott van a topon. Én csak tudom. Ismerem egy ideje. Szóval én nyomom neki a süketet, ő meg csak néz rám nagy szemekkel mint aki nem érti miről papolok. Vajon tényleg nem érti? Lehet nem igazán van ma egyben….ja igen, valószínű a vérátrendeződés már megkezdődött nála, szóval valahol félúton akadhattak el az agytekervényei, mert se itt nincs se még ott ahol amúgy lenni akarna. Na ehhez majd jól jön a kaja meg a tequila, hogy kicsit kupán csapja, és visszahozza a jelenbe. Az ehető bugyik engesztelő ajándékok.
Egy kurva szót nem fog fel abból amiről pofázok neki, mert amikor visszakérdez esik le, hogy összekeverte a szezont a f*szommal, de komolyan már! A szemeimet forgatom és legyintek egyet miközben egy újabb popcorn adagot marok ki a tálból.Mire készült ez egy ekkora vajlinggal? A Titanicra? Vagy nehéz dolga lesz a csajjal, vagy lazán csak fel akarja hízlalni az eksön előtt?
- Kapjad már össze magad! A szakirány felelős nagy koponya, de hetven éves. Minek nézel te engem? És amúgy is...pfhúúúú bakker, neked aztán beszélhet az ember. Itt be, ott ki!- mutogatok egyik fülemről a másikra. A vigyorgását egy nyelvöltéssel díjazom.
- Kakaós csiga mi? Nem ám egyből az egész pékség kellene! Telhetetlen dög!- aztán persze magyarázni kezdenék neki, felvázolni újra a tényállást, de belém fojtja a szót, amikor a telefonja után matat. Most meg mivan? Miért nem szólalhatok meg? Már éppen háborodnék fel, amikor beszélni kezd a telefonba. De olyan egyhangon, érted, mint amikor a másik oldalon egy gép veszi fel. Ja, hogy a mai randi, amibe beletenyereltem. De ki a tököm az a Cloy? Két napja még valami Heather-ről csicsergett, akinek varázsujjai vannak. A jóisten se tudja követni ezt a pasit!
Aztán kapok egy gyorselemzést Mrs Pettiburgh valószínűsíthető szexuális szokásait, illetve annak hiányát illetően, meg persze azonnal egy lehetséges terápiát.Nagyon fújok, és olyan grimaszt vágok, hogy holnap Popeye hozzám jön gyakorolni miatta.
- Elkapod? Ennyire ne legyél önfeláldozó! Díjazom de tényleg, csak hát a nő púpos. De nem ám elől, a két púpú teve módra hord egy komplett víztartályt, hanem az a dromedár fajta, a hátán egyet. Jó most lehetek görény meg minden, mert biztos valami betegség, de a nő mellé gonosz is. -ledobom a seggem, ha már hellyel kínált, és már folytatnám tovább a mondanivalómat egy minimális levegőcserét követően, amikor a homlokomon landol az egyik doboz ehető bugyi.
-Baszki! Kitől tanultál te dobni? A a vak nyugdíjas kommandótól? Mi lenne? Nem látod? Egy ehető bugyi. Itt van ráírva. Hogyaszongya: a termék emberi fogyasztásra is alkalmas. Miért még mire? Neked hoztam.- tartok egy fél másodperces hatásszünetet, aztán megrázom a fejem és röhögve folytatom.
- Mármint nem úgy neked, hogy felvedd. Mert amúgy biztos vagyok benne, hogy irtó szexin mutatna rajtad, ha nem vág be úgy here tájon a tanga csík….hanem...na látod, mintha megéreztem volna, hogy szükséged lesz rá! Szóval ha ez a Cloy cicus megbocsát, és lesz egy következő alkalom, akkor fel tudod használni. Mondd, hogy mennyire előrelátó vagyok! Imádj!- csücsörögtem csókot imitálva, aztán tovább heherészve dobtam a dobozt az asztalra, a popcorn tál mellé.
Végre feles poharak, lime és só. Tiszta all inclusive. Vízágy nincs? Az első két kört úgy zavarom le, mintha alkesz lennék és kézremegésre a legjobb gyógyír mindjárt duplázni. Rendesen fejbe csap, de csak azért, mert ma még alig ettem valamit. Közben Maxi összeszedi a jegyzeteket, és beszél tovább hülyeségeket.
- Rábuknak a tiltott gyümölcsre mi? Neked a farkad mióta tiltott gyümölcs, ember?- nevetek fel, és még a fejem is hátravetem, ahogyan elképzelem valami überállat reverendában a haveromat. De nem ám ilyen sima cucc, hanem tudod, amiben a chipandale srácok szoktak lánybúcsúkon fellépni. Amúgy tényleg van ebben a reverenda dologban valami.Bár engem nem annyira indít be a chicagoi lelkész nagy vörös sörénye, és krumpli orra.
Elmarom tőle a nekem szánt sört, és hozzá hasonlóan szembe ülök törökülésbe, csak előtte ledobálom a lábamról a zoknikat. Gyűlölök minden lábbelit és zoknit, lábtyűt, mindent. Otthon a mezítlábasság híve vagyok. Tiszta. Komolyan. Semmi gusztustalankodás. Apró lábaim vannak, elvégre én sem vagyok kettőnegyven. Szépen magam elé rakom a sört és már kortyolok is belőle. Sör és tequila nem éppen a legjobb kombó. Bár attól függ honnan nézzük. Ha józan akarsz maradni felejtős, de részegen akarsz baromságokat művelni, akkor hajrá. A grill csirke meg kettőnknek ezt a mennyiséget lefojtani kevés lesz. Mindegy! Én iszok arra, hogy tököm kivan Mrs Pettinggel, Freud meg arra, hogy ma este az én vörös sörényemet nézheti majd, ahelyett, hogy megfarkalná az aktuális...őőőő hogy is hívták? Cloy-t. Cloy, mint egy WC illatosító márka. Nem tudott volna valami értelmesebbet kifogni? Mondjuk nem a neve miatt jött be neki valószínű.
- Dehogy nyitott, hülye vagy? Az kéne még csak! Náluk sosem voltunk együtt. Az olyan nekem...mintha nyitott ajtóban csinálnánk. De nem volt több három alkalomnál. Sosincs több háromnál, te is tudod. Ez alapszabály. Mielőtt még nagyon átmenne szerelmesdibe a dolog dobbantok.Vagy engem dobnak, részletkérdés.Kivéve Scotty, ő mindig kivétel, de ő más.- legyintek a szabad kezemmel, majd újra a sört kortyolom.
-Amúgy a szakdolgozatom témájába kötött bele. Humándrogok. Biodrogok. Ezekből írom, és a fő témám a DMT. Gondolom hallottál már róla. Állítólag amikor az ember meghal, a halál pillanatában  nagy mennyiségű DMT szabadul fel az agyban ezáltal életed legeufórikusabb élményét éled át. Szóval a halál nem fájdalmas abban a pillanatban, hanem valami állati élmény. Jóóóó persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenkinek itt haldokolnia kell...és nem is ez a fő rész, csak egy kitérő az írásomban...de ő ebbe kötött bele.Én amúgy is a DMT más jellegű előállításáról írok, és csak egy részkontrollt akartam tőle kérni...ááá f*szom az egészbe, nem is értem miért érdekelt a véleménye? Illetve tudom, mert amúgy nagy koponya a nő, csak bazmeg...lefeküdtem a fiával. Háromszor. Érted? Ettől még nem én vagyok az álmai netovábbja, és nem törtem össze a pici szívét Henriknek. És különben is amilyen hülye a srác, törik majd még azt többen is össze.
Fészkelődök egyet, és a feles poharam után nyúlok, majd megtartom a mellkasom előtt, s tettetett szomorúsággal szorongatom.
-Igyunk még egyet! Illetve ne egyet, mert hülye az aki egynél megáll. Játszunk ki bírja tovább az ötperces feleseket?- ajjaj mondtam, hogy baj lesz ebbül. Ha öt percenként legurítunk egy -egy tequilát mosogatórongyok leszünk, együtt énekeljük a My Wayt-t ami azért gáz mert Freud hangja olyan mint Sinatra-é csak hótpiásan, enyém meg olyan mint egy mexikói vendégmunkásé, aki megfázott és rohadtul nem beszél angolul. Jah és olyankor előjön a szeretem az egész világot érzés, meg a vég nélküli pofázás. Mondjuk az most is megvan.
-De ha berúgok aztán már most mondom, hogy itt maradok, én nem fogok hazagrasszálni.Szóval azt sem bánom ha vendéged lesz később, csak nyomj a fejemre egy fülest, és tegyél be valami agyszaggatót, hogy ne halljak semmit.-kuncogok, majd a másik kezembe szorongatott sörös üveget neki koccolom az övének.
-Dícsértessék Max atya!
Letérdelnem nem kell elé ugye?Hehe!