Dear Daddy... Ja, nem?! A mai napig a fejemben visszhangoznak a gondolatok, ahogy kimondtad a szavakat: "Nincs itt keresnivalód, tűnj el a házamból." Egy apa nem mond ilyet a lányának, nemde bár? Még akkor sem, ha éppen lecsúszott kicsit, és igazából nem erre, hanem a segítségedre lenne szüksége. Éppen csak hazajöttem a kórházból a baleset után, amiben meghalt a pasim és az egyik haverja, és te ezzel fogadsz? Szép, mondhatom. Mindegy, eljöttem, és elfogadtam, hogy a szemedben többé nem vagyok a lányod. Anyának egyébként ezt hogy adagoltad be? Érdekelne. Azt tudom, hogy úgy táncol, ahogy te fütyülsz, de azért mégis, valahogy nem tudom elképzelni, hogy elfogadta ezt a döntést egy szó nélkül...
A munkádat tekintve nagyágyú vagy New Yorkban, az egyik legmenőbb ügyvéd vagy, aki kész szétszedni bárkit, ha úgy van. Vág az eszed, mint a borotva, és a furfangosságod sem ismer határokat, talán ezt tőled örökölhettem. Azt is el tudtad sikálni, hogy kiderüljön, a kocsi, amivel balesetet szenvedtünk, a tiéd volt. Rossz fényt vetett volna rád, ha az újságok címlapjain te virítasz meg a drogos lányod, nem? Azt azért ne feledd, hogy ezek után, amit tettél, még az is lehet, hogy köpök. Na nem a szemedbe -bár oda is szívesen-, hanem a rendőrségnek.

Annyit elmondhatok még a kariról, hogy titokban benne van ő is a drogügyletekben, elég nagy fejes, és volt némi köze ahhoz, hogy Wyatt és Taylor megrendezzék a saját halálukat. Vagy talán apa, te voltál a fő rendező?

Nagyon-nagyon várlak! Elég fontos szerepe van az életemben, és baromi izgalmas játékok várnak, kérlek gyere minél hamarabb!