Te vagy az én drága, cserfes, nagyszájú, idegesítő kishúgom. Mindig megkevered magad körül az állóvizet, mindig gondoskodsz róla, hogy a szüleink vérnyomása ne legyen túl alacsony és valahogy mindig te vagy a figyelem középpontjában. A kamaszkori lázadásod leginkább ellenem irányult. Míg én a tanulásra figyeltem és jól teljesítettem, addig te vad bulikon vettél részt, volt, hogy majdnem megbuktál és előfordult, hogy majdnem ki is csaptak vagy épp a szüleinknek kellett menni érted a fogdára. Idővel rájöttem, hogy mindez azért van, mert én voltam mindig a jó példa előtte. A pedáns jó nővér, akire mindig büszkék a szülei és ahelyett, hogy megpróbáltál volna lépést tartani velem, úgy döntöttél nem feccölöd ebbe az energiád.
Ennek ellenére szerintem jó testvérek vagyunk. Manapság is sűrűn beszélünk, mindig elmeséled az előző esti buli eseményeit vagy épp, hogy milyen új munkahelyet találtál, de én élvezem ezeket hallgatni. Folyton pörögsz, az életed izgalmas, falod a pasikat és soha nem unatkozol. A te életed az én kisimult sinus görbéhez hasonlító életstílusomhoz képest olyan, akár egy film. Általában te szoktál elrángatni bulizni, ami szinte mindig úgy végződik, hogy kiütöd magad én pedig haza viszlek. Ezért vannak a nagy tesók nem? A lökött tini álarc mögött viszont ott a tanácstalan fiatal nő, aki nem tudja mihez akar kezdeni és csak sodródik az árral, de ezt az arcodat, csak én ismerem. Próbállak támogatni, terelgetni kisebb nagyobb sikerrel, mert bármilyen lüke is vagy, az én húgom vagy és szeretlek!

/Minden egyéb kérdésedre szívesen válaszolok, ha beregizel és megdobsz egy üzenettel!     Annyi kikötésem, hogy legyél aktív, mert számítok rád!