Társasági lény vagyok, ha jó a banda,és most jónak ígérkezik,Cora agyhúzásán kívül egészen jól bírom, de tudom, hogy nem mehetek rá, ez nem az a kapcsolat, pedig minden szavammal ezt teszem, de ezeket még tudja kezelni, mert nem tolom, annyira túl őket. - Ja kellett valaki, aki alám fekszik, de mivel te annyira makacs vagy, hogy nem akarsz, így szereznem kell egy dögös feketét, vagy barnát, vagy vöröset. - töprengek el, de igazából sosem a hajszínt nézem egyszerűen csak így jön össze. Talán ezért vonzottam be ennyi embert, legalább lehet válogatni, de nem biztos, hogy akarok, lehet ma jó leszek egyedül, vagyis Cora tökéletes társaság, sok mindent megéltem mostanában és nem akarok csak úgy belemenni a régi életembe, ami hiányzik de csak alakultam menet közben én is. - Elég rád nézni és tudjuk, hogy oda vagy a fényűzésért. - ki ne lenne oda érte, főleg ha ingyen van, mert mindent én állok, ehhez ragaszkodok, az én ötletem volt, azt hiszem, bár már nem emlékszem, mindegy itt vagyunk és itatom a bandát. Végignézem, ahogy megint a máját élteti tovább és leülök vele szembe. Iszunk, még egyet iszunk, már az én fejem teljesen tele kezd lenni, de folytatom, miközben nézem, hogy a két csődör rámászik, ami nem tetszik. - Ja nem foglalt, de azért srácok ne legyünk már ennyire unalmasak, hol a virág, úgy tudom szereti, a rózsát ugye Cora? - kérdezem hátradőlve a kanapén én olyan gonosz mosoly jelenik meg az arcomon, hogy érzem a vesztem is egyben, amit majd a szemben ülő lány hoz rám. Gyorsan rendezte le ezt a kis beszólást részemről, amikor fogta magát és elindult táncolni, na szép, egy kis ital, instabil mozgás és mehet a tánc. Szívesen nézném, sőt az a célom, de jelzi, hogy mozgatnom kellene valamit, őt magamon, vagy mire érti, mindegy is nagy kegyesen állok fel és kapom el a kezét. - Veled maximum, ha nem táncra gondolsz ha igen akkor is megnyertél. - kacsintok rá, és elé megyek,hogy behúzzam a tömegbe, ahol a meleg testek egymásnak nyomulnak. Elkezdek táncolni a zenére, a pia már kezdi irányítani a mozgásom ami jó, közben le sem veszem a kezem róla, tudja, hogy ha ennyire mozogni akart, akkor itt vagyok tessék.
N éha úgy érzem nem találom a helyem a világban, mindenem megvolt, család, barátok, egyenes út a diplomához és biztos munkahely amennyiben végezek, és most itt állok család nélkül, vesztettem el barátot is, szüneteltetem az egyetemet ha egyáltalán valaha vissza tudok menni, aminek köszönhetően elvesztettem a munkám, pedig mocskos jó HR asszisztens voltam, az emberek lelkébe látok szinte azonnal, és ez olyan játszi könnyedséggel megy, most még is örülhetek ha pultos lehetek, diploma nélkül ugyan ki alkalmazna? Teljes a káosz a fejemben, de ez az este sem azért van, hogy kibogozzam, sokkal inkább azért, hogy a nevem is elfelejtsem, hátha holnap a macskajajj hatására Isteni szikra pattan ki a fejemből és hirtelen minden csudi szuper lesz, na nem, nem lesz, de ezzel majd foglalkozzunk akkor amikor fáj... Aggódó arcot vágok és a homlokára teszem a kezem. - Te? Offolod.a szőkéket? Beteg vagy? Közel a vég? Tudtam én, hogy nem csak úgy akartad látni a helyes kis pofimat, valami rosszaság jár a fejedben. Próbáltam nagyon komoly és már szinte fenyegető hangot megütni, ahogy mutató ujjam lengettem meg a levegőben, de csak nem bírtam ki nevetés nélkül. Jó sok ember, hát akkor kalandra fel, attól nem félek, hogy megismerek pár új és izgalmas személyt, attól sokkal inkább, hogy hogy fogok én ma hazavánszorogni, néztem kikerekedett szemekkel a tálcára amit elém tettek, ezen citrom és narancs van és két fajta por és külön színű italok. - Piszok disznó, honnan tudtad, hogy a tequilánál egyet szeretek jobban? Ha aranyból van! Kaptam fel a sárgás színű löttyöt, nyaltam egy kis fahéjat, utána dobtam az italom és naranccsal nyomtam le, lehunyta a szemem és őszintén látszott az arcomon, hogy mennyire élvezem is ezt a nedűt. Lassan nyitottam ki hatalmas, csillogó zöld szemeim, hogy mi van? Miért érzem úgy, hogy ez most másról szól, és nem csak a buliról? Közelebb csúsztam, hogy elérjem a poharát és koccintsak. - A felejtésre! Egyszerre örülök őszintén annak, hogy itt lehetek ezzel a társasággal és Max-el persze, és fogott el az aggódás, hogy még is mi az amit ennyire el akar nyomni? Nem volt időm gondolkodni, mert a két oldalamon ülő srácok intenzíven érdeklődtek irányomba, lassan csődörök, egy van belőlem, osszuk be szépen. - És ezt melyik farmerzsebedből szedted elő? És én miért most hallok erről először? Pislogok értetlenül az ajánlatra, hogy nála alszom, nem mintha bánnám, nem sok kedvem lenne hazamenni egy másik csapat részeg pasi közé. - Hát persze, kanapé meg ruha, miért nem mondod, hogy foglalt.a kishölgy? - Hékás! Szokták mondani, hogy az foglalt akin fekszenek és, hogy ennek most elejét vegyem inkább elmegyek táncolni. Imádom ezt a számot és érzem ahogy a bennem lévő tequila és a felpezsdült vérem táncra hív. Elsétálva Max mellett paskoltam meg a vállát. - Néha neked sem ártana mozogni. Hm, talán ez most túl kétértelmű volt? Pedig kivételesen nem volt mögötte szándék...
Cora ismer, tudja, hogy nincs olyan találkozásunk, hogy ne próbálkoznék be, talán nála még komolyan is gondolom, edig annyiszor közölte, hogy esélyem sincs, de rlég ránézni és már áll a cövek erre olyan szépan pattint le, hogy legalább an oka lekonyulni és nem kell vele sokat szenvednem sem. Amint megjön megölelem, mintha tegnap találkoztunk volna, rögtön a lényegre térek, az italra, mert az este arról szól és nem a trécslésről, nem lelkizünk azok nem mi vagyunk, szerencsére, abban elég rossz vagyok. - Ja igen én hülye. - csapok a homlokomra nevetve, amikor válaszol, persze ő meg a nagy tequila mániája, na abból nem nagyon fogok inni, de kikérek neki pár adagot, érezze, hogy törődök vele és a mája egészségével is. - A szexen mindig jár az agyam, és nem most egy ideig offolom a szőkéket, nem nagyon van szerencsém velük. - tudom, hogy volt sok minden velem mostanában, két lány volt, aki megfogott és el is basztam őket vagy az élet baszta el inkább az egészet, azt hiszem tudtam volna mit kezdeni velük, mármint nem abban az értelemben, ahogy Cora vagy bárki hiszi, aki ismer, mert képes lettem volna megváltozni ha van kiért és volt kiért, de ez már lényegtelen mert most itt vagyunk és nem kell új önmagamnak lennem, lehetek a régi és az is leszek. - Nem nem nekem nincsen fétisem, akkor túlságosan be lennék szabályozva és utálom a szabályokat. - húzom el a szám, amikor éni smegkapom a kis shotomat, ami közel sem a tequila és magamba öntöm gyorsan, hogy a fejemben lévő és a lelkemben kavargó érzelmeket leigyam jó mélyre. - Azaz bizony. - bólogatok a csapat felé, akikre mutat, bár nem mindenkit ismerek, ez nekem sosem probléma. Elindulunk és egészen addig nem nézek a seggére, ameddig meg nem mutogatja nekem, ki tudja felfogni mégis mi jár a nők fejében, ne nézd de mutogatja, ne nyomulj, de produkálja magát, igazi kis ribi ez a csaj, amikor velem van, nem tudom máskor milyen, de az én agyamat rendesen túráztatja és ez annyira nem könnyű,de veszek egy mély levegőt. - Pedig fogom. - felelem neki kapásból és tényleg meg is teszem, hiszen szinte kérte is a mozdulataival. A boxhoz érve lazán mutatkozik be én meg csak beesek utána, de én vagyok az értelmi szerző nekem is van ám hely, de jó messze ül tőlem, amikor megérkezik a nagy feles adagunk, amit korábban rendeltem. A pénz hatalom és nekem itt elég sok van ezáltal, és ki is használom, ha már ennyit kell dolgoznom miatta. - Mire igyunk?- kérdezem a társaságot mielőtt lehúzom csak egy felest, amit a kezembe veszek. - Ma felejtésig iszunk, szóval 10 percenként hoznak egy ugyan ekkora adagot, el kell fogynia ne okozzatok csalódást. Cora, nyomjad bébi. - intek felé a második pohárral ami nálam van, neki tequila és a bandának is aki vele ül, nekem valami shot, ami jó erős, így összeugrik az arcom az ízére, de hamar vissza is nyeri szexi kis alakját. - Srácok ne másszatok rá, ma azt hiszem nálam alszik a leányzó, mondjuk a kanapén, és szerintem ruhát is kell adnom neki, de akkor is. - mutatok feléjük figyelmeztetően, mert két srác már körbe is vette, és nem is annyira akarom lerázni őket róla, nagylány menni fog neki, de tudja,hogy ha kell segítség Maxim barátja itt van és segít majd neki.
É pp itt az ideje, hogy kieresszem a gőzt, tombolni akarok, érezni ahogy a zene átjárja a testem, így nagyon is örültem amikor megláttam a telefonom kijelzőjén Max nevét, nagy lókötő, kissé egoista, a guruló krumplira is ha szőke és nagy mellei vannak, de bulizni azt nagyon tud. Ezer éve nem találkoztunk, mióta ott hagyta az egyetemet, nem értettem egyet a döntésével, de ki vagyok én, hogy beleszóljak, csak egy haver vagyok akit ha olyan kedve van felhív, hogy alaposan leihassam őt az asztal alá, kétségtelen az alkohol tűrő képessége, de csak mindaddig még nem ül le velem tequilázni, azt hiszem anno pont így ismertem meg egy kampusz bulin, a ki bír több tequlát részlegen, majd megpróbált meghódítani, megfenyegettem, hogy betöröm az orrát, és azóta is barátok vagyunk, bár régen többet lógtunk együtt, lehet, hogy csak kellett valaki aki elviseli az egocentrikus kisugárzását a kampuszon. És lám ma kicsíptem magam, azért, hogy találkozzak vele, hm, valami nem oké ebben a mondatban... A kelleténél jobban hiányzott ez a nyavalyás szoknyavadász. Szorosan ölelem magamhoz, mint egy rég nem látott ismerőst. Felvontam a szemöldököm és szinte elnevettem magam. - Tequilát, mi mást? Emlékszel még mit isznak a latin lányok, vagy már csak a sex on the beac-en jár az agyad? Egy újabb szőke? Kezdem azt hinni, hogy ez a te fétised. Húztam le az italom, majd követtem az ujját. Ó, szép kis banda, mit ne mondjak. - Az ott, ugye? Mutatok én is rájuk. - Oké, akkor gyerünk! Tettem le a már üres poharat és indultam meg a box felé, majd hirtelen megállva fordultam vissza, ujjbegyeim támasztottam meg a mellkasán. - És ne nézd a fenekem! Húztam el a kezem és paskoltam meg finoman az említett testrészt. - Annyira nem utállak, ez csak a látszat bébi. Fordultam vissza vihogva és célirányosan tartottam a box felé. - Halihó, Cora vagyok, és ha hiszitek ha nem, Max régi barátja, szóval kapok ma én is helyet itt? Vigyorogva húzódtak arrébb, ez könnyen ment. De amikor valahonnan megjelent két nagy tálca tömény az asztalon éreztem, hogy nem fogom tudni, hogy megyek haza, ha egyáltalán eljutok addig...
Abba kellett hagynom a sulit, ami igencsak nagy áldozat számomra, mert az egyetlen vágyam volt már kiskorom óta, hogy programozni fogok és nem az irodában senyvedni és papírok felett ücsörögni, jópofizni mindenkivel és adni a szépet, amikor ez nem én vagyok. Azóta is azon agyalok, hogy miként tudnám visszahozni az életembe valahogy, de nem megy, a munka, az íróasztal mögötti élet felnőtté akar tenni és egyre jobban húzom arra magam érzem, hogy az agyam kis kezd átkattani. Ez jó, vagy az is lehetne, de nekem kell az az életérzés, amikor még gyerekként azt tettem amit akartam. Egyből eszembe jut Cora, akivel a partik mindig sokkal vadabbul teltek, mint bárki mással, mert képes lett volna betörni az orrom, amikor rámásztam részegen és simán kioktatott volna, hogy ő velem ezt nem. Na azóta barátok vagyunk, akik már olyan régen nem bezséltek, hogy most elmennek bebaszni, nem nem az másnappal jár. Előveszek egy tablettát, ami nem fog fejre állítani és hívok egy taxit. Amint odaérek megcélzom a pultot, mert ettől ihatnékom lesz de csak egy kis whiskyt kérek ki az nem fog annyira megdobni este és nem leszek rosszul tőle csak ne igyak mást, mondjuk ez addig jó ameddig észnél vagyok. - Ohh az én kis Amazonom! - fordulok felé vigyorogva és magamhoz ölelem mert már ezer évnek tűnik, amióta nem láttam őt. - Te engem nagyon utálsz ha így kirittyented magad. Nem vagy komplett. - mondom neki és alaposan végigmérem és nyugtázom, hogy ma nem ezzel a testtel fogok lefeküdni, bassza meg. - Kértem ki italt, de megittam, mit iszol? - kérdezem miközben intek a pultosnak, hogy jöjjön ide hozzánk. - Van egy kis boxunk az egyik oldalon, vannak még ott egy páran, bár a felét nem ismerem, de dögös csajok, meg elvileg jó pasik, de a legjobb még nincs ott. - közlöm vele a csapat felé mutogatva, akiket fogalmam sincs már hogy szedtem össze, de nekem kettő perc buli barátokat szerezni, a pénz nagy úr és amikor csillogtatom imádnak.
M ár kezdem baromira unni az önsajnálatot, igen, tudom már szerintem is nagyon gáz vagyok, szóval kidobott a családod, egy fitying nélkül kerültél utcára, oké, vagy hét nem de na, mondjuk azt, hogy igen, és most már depresszióztam e miatt eleget, a cső lakó ábrázat sem igen való hozzám, szóval most itt az ideje össze szednem magam, felállni a padlóról és megmutatni, hogy ezt a latin lányt nem lehet falhoz állítani, vagy mi, hm, ez most egész izgalmasan hangzik, elkalandoztam kissé, tehát engem nem lehet padlóra küldeni... Azt hiszem ez már nem lesz jobb... Még erről is izgalmas témák ugrottak be, így inkább hagyjuk a talpra állós nagy monológot másnak. A telefonomra pillantva látom, hogy Max keres, hm, már ezer éve nem láttam, a főiskolás bulik jutnak róla eszembe... Buli? Pia? Ma? Igen, igen és igen. Azt hiszem erre van most baromi nagy szükségem, ez a srác egy látnok esküszöm, mondanám, hogy kamerát dugott a bugyimba, de a mi ismeretségünk szimplán baráti, amit nagyon sok lány nem mondhat el magáról. Kíváncsi vagyok ma ki lesz az áldozat. Nem sok ruhával pattantam meg, de azok között is van pár nem hétköznapi darab, amit ilyen alkalmakra tartogatok, így elő is húzom ezt az asszimetrikus gyönyörűséget, tükörbe nézve igazgatom végig magamon, egy kis smink, a kócos haj mindig divat, azt hiszem az lesz a legjobb ha addig indulok még a drága lakótársam nem ér haza. Taxit fogtam és a megadott címre mentem, hm, ez aztán az exkluzív hely, Max jó ízlésed van, a kidobó már akkor nyitotta az ajtót, amikor az épületre szegeztem a tekintetem, hm ez még mindig megy, csodás. Hangos zene, villódzó fények, testek simulnak egymáshoz, első körben a parketten futtatom végig a tekintetem, tudom, hogy nincs ott, azt is, hogy pontosan hol van, de olyan vagyok, mint egy predátor, jó prédát keresek. - Halihó idegen. Vigyorogtam rá Max-re, akit hol máshol találnék, mint a pultnál, még túl gyerek az este. Kértem két kör tequilát és elé löktem az egyiket, közben koccintva az enyémmel, hiányzott már egy görbe este...
Kezdőlap
