Gen    Vicki

Ez az első évek óta, hogy nem vagyok a központban ügyeletben szenteste éjszaka, meg ilyenkor nagyon sok a nálam is magányosabb ember, akik csupán csak beszélgetésre vágynak, ezért hívják a 911-et, nem pedig sürgős esetben. Beszéltem már le embereket öngyilkosságról, de hatalmas energiát kell belefektetnem, hogy sikerüljön időbe kiküldeni rendőr és mentőegységeket. Időben. Ez a legfontosabb az én munkámban. Ugyan, jól tudom, nem mindenkit lehet megmenteni, van, aki elutasítja a segítő kezeket, van, akihez későn ér ki a segítség... Ez az élet.
Egy esti sétát teszek, mint sok alkalommal. Figyelem a sok kidíszített fát, a fényeket, a fahéj illatát egy pékségből... Eléggé hűvös van, talán a szél miatt is érződik még cudarabbnak, de még nem akarok visszavonulót fújni a magányomba, ezért az utca túloldalán megpillantok egy bárt, ahol igazából megfordultam talán kétszer az elmúlt évek során. Most jól esne valami, ami felmelegít, de csak egy pohárral szeretnék inni, maximum kettővel.
Ebbe a kis bárba sokan járnak, jó a közlekedés errefelé, metróvonal is pár méterre található. Nem a legnívósabb hely, mégis normális. Pont egy olyannak való, mint én. Átsétálok a túloldalra, nincs forgalom, gyorsan átérek. Épp kijött előttem egy férfi, aki tartotta a nyitott ajtót, hogy bemehessek, egy bólintással megköszöntem neki.
Hosszú pult van, én pedig a végéhez megyek, ott van üres hely. Először nem is figyelem, ki mellé huppanok le, a kabátomat leveszem, addigra odaér a pultos is, aki mosolyog mindvégig.  
- Egy whisky lesz. Köszönöm - már ugrik is, hogy kiönthessen egy pohárral, majd elém tegye, azután megy tovább, hiszen már hívták is őt.
Ekkor pillantok bal oldalamra, ahol most már teljes egészében látom, hogy egy nő ül mellettem. Szerintem túl van pár körön már, ahogy látom. Nem szólalok meg, csak kortyolok az italomból. Én is bele vagyok merülve a gondolataimba, de úgy látom, ő is. A telefonom kijelzőjén megnézem az időt, huszonegy óra tizenhat perc van. Gyerekkoromban ilyenkor már túl voltunk az esti vacsorán, ajándékosztáson, és néztünk valami karácsonyi filmet. Most pedig itt vagyok ezen az estén, az ünnepi hangulatom nulla.