- Harv, ugye szólíthatlak így? - a szék, amiben ülök kényelmes és csak a nevemet kérdezték,  már megszokhattam volna, de még mindig idegennek hat ez az egész fagassuk ki a másikat a magánéleréről téma.
- Mindenki így hív Harvay az apám volt, szóval maradjunk a Harv-nál. - mondom neki egyszerűen, bár így is sokat magyarázva arról, amire csak egy ‘Igen’-t kellett volna rávágni.
- Te és Zia, már az egész világ tűkön ülve várt erre az interjúra, nekünk is 2 hónap alatt adtad be a derekad, mégis mi van köztetek, olyan sejtelmesen intéztétek, és mégsem, a rajongók most egészen biztosan szomorúak, hogy az örök agglegény fejét bekötik. - na a kiforgatós kérdések, amire mindegy mit mondok nem fog kimenni a nagyvilágba, legalábbis nem úgy ahogy mondom, mert abban lehet semmi érdekes nincs, legalábbis annak, amit publikálni akarok.
- Zia és én kollégák voltunk, hosszú időn keresztül. Tagadhatom azokat, amikre kíváncsiak vagytok, de úgysem fog az senkit érdekelni, én mindig őszinte ember vagyok, de nem olyan, aki egy éjszakáért képes elengedni azt, amit anyám tanított a nőkkel kapcsolatban. Nincsenek futó kalandjaim Ziával sem volt ilyen, a pletykákkal ellentétben nem vagyunk egy pár, és nem lakunk együtt. A kapcsolatunk kizárólag szakmai, de mivel a befektetéseim egy része abba a vállalatban van, aminél ő dolgozott a forgatás alatt, így volt közünk egymáshoz. Én csak jól forgatom a pénzem, nyertem egy remek barátot általa, de akármennyire is látszom most egy szívrablónak, nem vagyok az. - ebbe nem csempésztem bele semmilyen újdonságot, mert tudtam, hogy ezek már kész tények, ezeket tudják, mégis olyan részletesen fejtettem ki, hogy akár válaszként is felfoghatják.
Túl sokat szerepeltem a tévében is ahhoz, hogy tudjam, mit kell mondani az újságnál annyi a nehezítés, hogy szinte bármit leírhatnak, és nem biztos, hogy az megy ki, mint ami elhangzik. De nem vagyok túlságosan meggyőződve arról, hogy itt kellene lennem, beszélnem a életemről, ami teljesen normális mederben folyt, Zia megjelenése előtt. De higgadtan kezeles mindent mindegy mibe kérdez bele a riporter elmosolyodva válaszolok neki, mert nekem nincsen veszteni valóm, tudom szabályozni mit mondok, és ezt is teszem.

- Ez egészen jól ment. - szürcsöl bele az italába Pi, mint aki másra sem várt, minthogy vége legyen.- De rém unalmas volt, viszont nem sok mindent tudott kiszedni belőled, ehhez neked tehetséged van, mert elég pofátlan volt. - ő is meglepődik azon, ahogyan kezeltem, majd ha a városban marad megismeri milyen, amikor az ember már nem egy queens-i senki, hanem mindenkit érdekel az élete csupán azért mert pénze lett és mindenki szerint egy színésznővel kavar, ami részben igaz is csak, hogy ez talán annál több de mégis kevesebb, mint hiszik.

“A szegénységből a nagyvilágba” - mégis miért pont ez az ami a Forbes címlapján szerepel az én arcom mellett. Sosem voltunk szegények, csak nem volt annyi pénzünk, mint most, egy jó befektetés és máris minden a lábunk előtt hever, vagyis a lapok szerint. Fel sem lett volna kapva Harvay Marc neve, ha nem szűröm össze a levet azzal a színész csajjal, aztán nem tűnök el annyira feltűnően a lakásáról fényes nappal, többször is. Hibáztam? Igen ez valószínű így volt, mert belegabalyodtam valamibe, aminek tudom, hogy mi lesz a vége, vagyis, nem lesz vége, mert ennek eleje sem nagyon volt.
- Olvastad? - pöcköli meg az újságot Pi, és közben nevet, azon, hogy megint hírbe hoztam magam a farkam miatt.
- Én nyilatkoztam, tudom mi van benne. - teszem le a kezemből a szennylapot, de csak felhúzott szemöldökkel áll meg előttem és szinte hülyének nézve veszi a kezébe ő is.
- “Már az összeköltözés is megfordult a fejükben a hírhedt üzletember szerinte ez a kapcsolat már határozottan jó irányba halad, bár részleteket nem árult el, de azért egy közös lak, elég sok mindent megmagyarázna...” Végülis ezt biztosan te mondtad. -  néz rám nevetve, azzal a megvető pillantásával, amit csak is azért engedhet meg magának, mert az ikertesóm.
- Beszólsz, pedig azt mondtad rendes leszel ha itt lakhatsz ameddig összeszeded magad, de amúgy még mindig áll az ajánlatom, hogy adok pénzt, hogy tovább léphess, nem mindig kell makacs picsának lenned Pi. - most én jövök, ez a testvéri harc nem ér véget sosem, hiába leszünk  lassan 30 évesek, ez örökre megmarad.
- Nem kell a pénzed, nagyon jól elvagyok itt. - veszi elő a telefonját, hogy ezzel rázzon le, mert tudom, hogy nem jó neki és ilyenkor szoktam neki elmagyarázni miért teljesen mindegy, hogy adok neki egy kis segítséget az újrakezdéshez, nem a pénz számított sohasem, hanem az élet, amit élek, és neki is ugyanezt akarom, de ő megelégszik a tesója kecójával, ami valóban nem a legkisebb és bőven elférünk, e a privátszféra azért neki és nekem sem ártana.
legyintek amikor elmerül a telefonjában és csak akkor figyelek fel rá megint, amikor kinyög egyetlen egy szót, aminek a hanglejtéséből már érzem, hogy valami van.
- Baszki! - ne ezt nagyon utálom, amikor mondani akar valamit de visszatartja és nem képes a képembe tolni azonnal, hanem meghagyja a drámai hatást, amitől falra tudnék mászni.
- Nyögd ki, ne kímélj. - kikerekedett szemekkel sápadt arccal néz rám.
- Mikor találkoztál utoljára a csajoddal öcsi? - fogalmam sincs, igazából, amióta elindult a hülye pletyka nem beszéltem vele, nem akartuk, hogy komolyan vegyék a nagy őrületet, aztán az újságcikk nem igazán volt a segítségemre, mert tényleg köze nem volt ahhoz, amit mondtam nekik, de ilyen a sajtó, már kezdtem megszokni.
- Három hónapja, azt hiszem, akkor voltam nála utoljára, utána már nem tudtuk kezelni ezt az egészet. - vonom meg a vállam, de a lényeget még mindig nem tudom. Csak felém mutatja a telefont, és az arcomból kifut minden vér.
- Gratulálok, azt hiszem apa leszel. - nem örömében tolja nekem a szavakat, inkább megrettenve.

Felpattanok és a telefonomhoz megyek, hogy felhívjam, de nem veszi fel a negyedik hívásra hallom meg a hangját, azt a hangot, amire reggelente felkeltem és tudtam, hogy a munkája miatt nem lehet ebből semmi komoly, mégis hónapokig csináltuk titokban, és mi lett a vége, egy gyerek, de vajon az enyém? Másé nem lehet tudtommal mással nem volt addig.
- Mikor akartad elmondani? - nem esek neki, hangom teljesen nyugodt, Pietrára nézek amíg válrom a választ a testvéri jelenlét ilyenkor nagyon sokat tud rajtam segíteni, ő az aki mindig mellettem van és ez ad erőt most is, amikor nem én irányítom az életem.
- Sajnálom Harv, nem így akartam, hogy megtudd, nekem is hirtelen hír volt, és tudtam, hogy nem akarnád, csak már késő volt lépnem. - le kell ülnöm, amikor mondja, szóval nem akarta megtartani, és ebbe sem lett volna beleszólásom.
- Találkozunk? - nem jó ötlet, de ez nem opció most ebben a helyzetben és ezt ő is tudja.
- Átmegyek én, holnap este. - akkor holnap találkozunk, de még mindig nem tudom kié a gyerek de nem kérdezhetek rá, annál sokkal mélyebb volt ez a kapcsolat, hogy ennyire megbántsam.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Mindketten tudjuk, hogy mennyi erő, ész, áldozat és lélekjelenlét szükséges ahhoz, hogy nevet csinálhass magadnak, főleg önerőből. Neked mégis sikerült, ahogyan a céged felépítése is, ami azért egy nagy szó. A karaktered nagyon érdekesre és egyben furfangosra sikeredett, engem mindenképpen elbűvölt. Pi pedig szintén egy tökéletes testvérnek bizonyul, akit remélem, hogy még látni fogunk a városban, hiszen valószínűleg szükséged lesz még segítségre. Mivel ugyebár nagyon úgy néz ki, hogy apa lesz belőled. Így hát igyekszem nem is tovább szaporítani itt a szót, biztosan van mit elintézned mielőtt a csemete a világra jönne. Én mindenképpen sok sikert kívánok neked a továbbiakban, kíváncsi leszek a végkifejlettre a színésznővel kapcsolatban is... Én drukkolok nektek.    

Színt és rangot majd valamelyik csodás admin ad neked, addig is nyugodtan foglalózz és irány a játéktér!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!