18 évesen még nem volt gondom azzal, hogy másnaposan folytassam az ivást, vagy hogy 24 órán belül több csajt szedjek össze, na jó azzal most sincs,de erre szeretem magam emlékeztetni, mindig mosolyt csal az arcomra,olyan igazi önelégült mosolyt. De rá kell jönnöm az évek elteltével, hogy bizony fáradok én is, pedig még mindig nem vagyok olyan nagyon öreg. Egy hétvége folyamatos bulizással nem a legjobb döntés volt egy nagyobb vizsgám előtt. Fejfájással és egy liter kávéval ültem le a géphez átnézni az anyagot. Általában gyerekjáték nekem minden amit tanulunk, de szeretem biztosítani a tudásomat, így korán reggel 10-kor gyorsan lekódoltam azt a tanár szerint bonyolult kódot, amit már 15 évesen sajátítottam el. Délre mondjuk kész is leszek vele és majd talán megérzem ennek a nagyon szar löttynek a hatását. Nem vagyok egy otthonülős típus, kellenek a külső ingerek még ilyen szar napon is. “Ebéd, 1-kor a szokásos helyünkön?” - írom Zephir-nek az SMS-t, gyorsan kiegészítem, mielőtt félreért. “Nem randi nyugi!!!” - próbálkoztam, nem vágodtam be nála, de ennek ellenére mégis jó kapcsolatot ápolok ezzel a csodás lánnyal. Barátok vagyunk, mondjuk nekem nem lenne ellenemre egyéb más opció sem, de ő világosan tisztázta a dolgokat. Megértettem, de azon kevés emberek egyike, akit ennek ellenére is szeretem ha a baráti körömbe tartozik. Gill és Kiara sem érti miért nem hajított már ki régen az életéből. Olyan szinten nyomtam neki a dumám az első találkozásunkkor az egyetemen, hogy a helyében már rég kiosztottam volna magamnak egy pofont, ezzel mindenki egyetértett. Mentségemre legyen, hogy aznap is volt bennem egy-két vagy inkább több pohár Whisky, eleinte nem bírtam a sulit, kellett a hajtóerő, az meg éppen megtette. Lehet ezért vagy mert egyáltalán nem voltam oda való, hagytam ott azt az egész bagázst és megtaláltam a szakmám, nevezzük inkább hobbinak. Felkapok magamra valami normális ruhát. - Majd jövök! - kiabálok a bejáratból, de igazság szerint az sem tudom, hogy van e itthon valaki. Beülök a kocsiba és elindulok Zephir-el tervezett NEM randinkra. Bár még nem jött a válasza, de biztos találok magamnak egyéb társaságot ha faképnél hagyna, de reménykedek, hogy eljön, már hónapok óta nem beszéltem vele.
Hónapok óta fel van szívódva a haverom, Max, és már kezdtem volna aggódni, hogy kereső osztagot kell lefizetnem, hogy megtalálják, ha nem jutnak vissza a fülembe a pletykák, hogy az elmúlt időszakban hány csajt sikerült megdöngetnie. Nos, azt hiszem, pontosan tudom, miért ő az egyik legjobb haverom. Totálisan olyan, mint az öcsém... Egy seggfej, de valahol mégis imádnivaló. Ha végre letenne arról, hogy megakarja szerezni New York szoknyapecére címét, akkor szívesen lennék a szárnysegédje, hogy megtaláljuk a számára megfelelő lányt. Széles mosollyal az arcomon olvasom az üzenetét, majd telefonomat a táskámba dobom. Ideje volt seggfejként... - mondom magamban, ahol elindulok a megbeszélt kajáldában. Amikor odaérek Max-ot már ott találom, és igencsak másnaposnak látszik. Amikor odaélek a boxához, megállok mellette, és szúrós tekintettel nézek le rá. Észre sem veszi, hogy ott vagyok, egészen addig, ameddig felnem emelem a táskámat, és jó erősen fejbe nem vágom vele. Fejcsóválva csusszanok be elé a boxba, és kezeimet az asztalra támasztom, majd jól előre dőlök. - Menj a picsába, Wood. Így lelépni... - csapok finoman az asztalra, majd karba tett kezekkel hátradőlök. - Krízishelyzet van, érted? Egy pasi tanácsára lenne szükségem, és az egyetlen, aki használható dolgokat mondana, felszívódik hónapokra. Hónapokra - emelem ki mégegyszer ezt a szót. - Mi a frász történt? - Mielőtt válaszolhatna ráemelem a mutatóujjamat. - És kímélj meg az idióta fedő dumáidtól, oké? Összehúzott szemekkel méregetem őt, miközben ujjaim az oldalamon dobolnak. Lehet, hogy valami nagyobb gáz történt vele, mint gondolam? Egyébként meg, mit képzel, ki vagyok én? Valaki, akit előrángat, amikor unatkozik. Halló, én nekem most tényleg problémám van. A szomszédszobában egy tiltott szexis görög Isten FOG feküdni hamarosan, és nem tehetek semmit. Már akkor úgy bámultam, amikor odajött hozzám személyesen megkérdezni, hogy beköltözhetne-e hozzám. Úgy figyeltem a dagadó izmait, hogy az már rendesen szexuális zaklatásnak minősült. Mert ugyebár, mi nők is lehetünk rosszak, ne is álltassuk magunkat. Megrázom a fejem, hogy elhessegessem a barátnőm exének csodás testképét a képzletemből. Igen, határozottan rossz lány vagyok... Ez is Max hibája. Megrontott.
A hely nem túl zsúfolt, ez volt a cél, olyan helyet találni, ahol nem táncolnak minden percben az idegeimen az emberek. Most minden hang olyan, mintha közvetlen mellettem ütnék a cintányért, így egy elszigetelt részre kérem az asztalt. Itt még nem kezdtem ki egyik pincérnővel sem, így még szívesen látnak, lenne jelöltem, de a hely túl jó ahhoz, hogy kiutáljanak innen is. Amíg várom Zephir-t előkapom a kedvenc társkeresőmet. Mosolyogva húzogatom jobbra balra a csajokat, de egyik sem fog meg annyira, hogy üzenjek nekik. Nem mintha lenne rá időm, mert egy óriási ütést érzek a fejemen. - Baszki! - kapom a fejemhez a kezem, majdnem eldobva ezzel a telefonomat. - Elmegyek bárhova ha egy kicsit halkítasz a hangerőn. - határozottan nem hatott a kávé, lehet valami gyógyszerrel kellett volna próbálkoznom az általában beválik, de este abból is több volt a kelleténél. Ha eddig úgy éreztem enyhült a fejfájás, most megint élesen belenyilal a fájdalom. - Köszönöm, hogy csatlakoztál, nem is értem miért tüntem el, fogalmam sincs. - mondom neki enyhén kiemelve, hogy pont az ilyen viselkedése miatt nem foglalkoztam vele. - Dolgom volt, tudod, suli, csajok, buli. - kezdem el sorolni a legfontosabb dolgokat az elmúlt pár hónapomból, de inkább el is csendesedek, mielőtt kapom a következőt a táskájával. - Mielőtt kiakadnál nekem bármire, bárkire, vagy esetleg rám, rendeljünk kaját, mert éhes vagyok. - megeshet, hogy a link viselkedésem miatt nem volt hajlandó ágyba bújni velem. Vagy mert nem akarja úgy végezni mint minden eddigi lány, ő túl okos ahhoz, hogy bedőljön nekem és többet is akar egy gyors menetnél, így egész biztos nem ezért vagyunk barátok, hogy extrákkal bővítsük a kapcsolatunkat. - Tényleg tőlem akarsz tanácsot kérni? - nézek rá értetlenül, miközben az étlapot bújom. - Bárki jobb lenne szerelmi tanácsot adni, felhívhatom Gillt. - javaslom neki, aki talán kicsit jobban ért ezekhez a szerelmes, nem szerelmes, tetszik, nem tetszik, nagyon érzékeny dolgokhoz. Tekintetem megint az étlapra irányul, a mögül beszélek hozzá, kicsit félve, de csak szóba hozom, bár számítok a következő ütésre. - Ha nem vágynál annyira egy hős szerelmesre, itt lennék neked, csak mondom. - széles mosolyra húzom a szám, de ezt ő valószínűleg nem látja, mert szerintem az asztal alatt rúgna bokán. Közben megjön az egyik pincér, gyorsan kikérek egy nagy hamburgert menüben, és átadom a szót a hölgyeménynek.
Ez a gyerek semmit sem változik. Nem is értem, hogy lettünk mi barátok. Ja, úgy, hogy amikor úgy dönt felszívódik, aztán előrángat a béka segge alól. Persze én az álarca mögé látok, és pontosan tudom, hogy ez a látszat csak egy szerep, egy szar figyelemelterelés, és mivel Max pontosan tudja, hogy számomra ő egy nyitott könyv, lehet ezért tart maga mellett. Talán fél a fegyveremtől. Gonoszkás mosolyra húzom a szám. - Nocsak, nocsak. Valaki nem unatkozott tegnap éjjel - jegyzem meg búgva, amikor felnézek a pincérnőre. - Ugyanazt kérem, és egy hosszú kávét tejjel. Sok tejjel - teszem hozzá. - Sőt, tudja mit, egy capuccinót inkább - villantok rá egy kedves mosolyt, majd elkomorulok, amikor visszafordulok Max-hez. - Nem áll jól az agyhalál Maxie, sem a világvége hangulat. Csak nem megbántott valaki? - vonom fel a szemöldököm, miközben felteszem a költői kérdést. Őt nem bánt meg senkit. Ő bánt meg másokat. - Ha méltóztattál volna elérhetőnek lenni, tudnád, hogy dugig benne vagyok a tanulnivalókban, és a gyakorlati melós feladatokban is. A mesterdiploma megszerzése tudod nem egy túl laza dolog. Nem mindenki jár be aludni az óráira - sóhajtok fel. - Szóval nem, nincs időm kapcsolatokra, ergo tanács sem kell. Egyébként meg semmi hősszerelmes dolog nincs, épp ellenkezőlek - babrálok az ujjaimmal, és fáradt tekintettel nézek fel rá. - T exe befog költözni hozzám - mondom, majd az ajkamba harapok. - És dögös. Meg határozottan tiltott. Kérlek segíts! - nyögök fel, és kiskutya szemekel előre dőlök. - Hogy verjem ki a fejemből azt, hogy szívem szerint végignyalnám a kockáit? - rebegtetem a pilláimat. Azt hiszem, ha megtehetné, hányna. Olyan vagyok neki, mintha a testvére lennék, még ha az elején próbált is felszedni. Szerintem sosem gondolta komolyan, neki ez már inkább sport.
Nem szeretem, amikor gonoszul mosolyog, olyan kis ördög lakozik benne amit néha csak nekem húz elő, nem szeretem, nagyon nem. De elviselem, mint ahogy ő is azt amilyen én vagyok, pedig engem nagyon nehéz kibírni hosszútávon, néha még magamat is idegesítem, pontosan azért iszok annyit. - Unatkozni? Azt sem tudom mit csináltam az este második felében, de az a szomorú, hogy egyedül keltem fel, szóval nem lehetett valami jó. - nevetek rá, de még mindig fáj, ha valaki hozzám szól. Nem kérek mást, csak felmosolygok az étlap mögül a pincérnőre, hogy ideje elhúznia, mert még az is fáj, ahogy suhan a kis egyenruhájában. Pfff, engem megbántani? Ilyen kevés érzelemmel senki mást nem áldottak meg, nehéz engem megbánatni, ahhoz nagyon tudnia kell az illetőnek, hogy olyan közel kerüljön, hozzám, hogy ezt megtegye, de ezt a kis fürtös nagyon jól tudja. - Az agyam mindig teljesen rendben van sőt, sokan szeretnének ilyen agyat, csak éppen ma szünetre küldtem. - a nagy egom nem engedi meg, hogy egy mondatomban ne éppen magamat fényezzem valamilyen módon. Mindezek ellenére ma nagyon topának érzem magam, legközelebb nem keverem a piát a fűvel, mondjuk ezt sokszor megfogadtam már. Minden kérésemnek ellentmondva kezd el csacsogni, elég magas hangerővel, amit nem bír a szervezetem, intek a pincérnek, hogy mégiscsak kérek egy jó nagy pohár sört, az még talán nem árt meg, de annál inkább szükséges lesz. - Na jó, először is akkor T szabad? - egyszer találkoztam vele, nem hagyott mély nyomot bennem, de ezért az előbbi kockás meséért, mindenképpen megérte beszólni neki. - Másrészt, baszki ne mondj ilyeneket, tudod, hogy kicsit más az ízlésünk abban, ki mit nyalna végig. - kacsintok rá. Azok a szemek, biztosan meg fogják keseríteni annak a csávónak az együttélést ezzel a nőszeméllyel. Néha még nekem is túlságosan szeszélyes az egész lénye pedig nem töltök vele annyi időt, hogy így érezzem. - Mégis mi a fenéért költözik be hozzád? Szakított a barátnőddel és nálad keres menedéket? Kicsit átlátszó nem? És te miért engedted meg ezt egyáltalán, ebből rohadt nagy szex lesz. - teszem a kezem a szám elé és pillázok ahogyan a lányok szoktak ha valami nagyon csajos témába lendülnek bele. Nem én vagyok a szívek szakértője, de most biztos vagyok benne, hogy valamelyikük nagyot fog koppani ebben az egészben. - Gondold mag kit engedsz a bugyidba... akarom mondani lakásodba. - tudja, hogy igazam van, ilyenekben mindig igazam van. Tisztában vagyok a pasik gondolkozásával, nyilvánvalóan azért mesélte el nekem. - Visszatérve a sulira, én is vizsga előtt vagyok, egy délutánt kibírunk tanulás nélkül. - nekem nem lesz nehéz megfeledkeznem róla.
A pincérnő lerakja elém a capuccino-mat, majd elsuhan, én pedig felkeverem a kávés tejet, ugyanis ez már inkább aképpen szolgál, mintsem tejes kávéként. Ha az olasz szaktársam ezt látná, kiütné a kezemből. Ők szigorúan csak délig iszank tejes kávét, utána csakis a presszó játszik. Nos, már vagy vagy két óra, amikor mi rászánjuk magunkat Max-szel, hogy megebédeljünk. - Aha, határozottan úgy festesz, mint akinek nincs problémája jelenleg az agyikapacitásával - meresztek rá nagy szemeket. - Jesszus, de most komolyan, mit ittál? Ennyire kivégezve még sosem láttalak. - Azt már hozzá sem teszem, hogy egyedül kelt fel. Ennél bizarabbat tőle még sosem hallottam. Kissé zavartan kevergetem a kávémat, amikor az ismerős arc képe derengeni kezd előttem, azokkal a széles vállakkal, és a két bemélyedéssel ott a derekánál, amelyek egy V vonalat képzenke. Kiszárad a szám a gondolatra, és nagyot nyelek. Túl rég nem voltam senkivel, határozottan ez lehet a probléma. Ki ne kívánna meg egy olyan pasast, mint T exe? Dögös. Csak hogy ő T exe! Ezt a részt fontos kiemelnem, még akkor is, ha a barátnőm többször éreztette már velem, hogy nem lenne gáz, ha összejönnénk... - Nem fogok vele lefeküdni - kérem ki magamnak. - Csak, kicsit élvezem a látvány... - Aztán majd bebújok a takarom alá, hogy elsüllyedjek szégyenemben, amiért jól megzaklattam a bámulásommal. De ezt már csak magamban teszem hozzá. Megköszörülöm a torkomat. - Csak nehéz tudod, mert... úgy néz rám - nézek fel rá nagy szemekkel. - Tudod, úgy! - emelem ki a szót jól érthetően. Jézusom, ha Max tehetné képen röhögne. Már ígyis nevetséges, ahogy belép szempillarebegtetéssel a csaj karakterbe. - Egyébként meg nem tudom miért akar a lakótársam lenni. Kétlem, hogy azért, mert felakarna szedni. Amikor elmondtam T-nek mi a problémám, akkor az exe egyből jelentkezett, hogy beakar költözni - rázom meg a fejem. Sürgősen kellett egy lakótárs, és inkább adom a helyet annak, akit ismerek. Nagyot kortyolok a kávés pohárból. - A hülye öcsém verekedett, de annyira, hogy a rendőrök vittél el. Lekellett tennem az óvadékot, ami igencsak betett az anyagi dolgaimnak. Szar helyzet lett volna, ha nem kap az alkalmon a legújabb lakótársam. Tulajdonképpen ő a megmentőm - vonom meg a vállam. - De T exe, szóval tabu! Megrázom a fejem, és az asztalra csapok. - Hallani akarok mindent a tegnap estéről!
Nem gondoltam, hogy ennyire szarul festek kívülről, pedig még a legjobb sminkemet is feldobtam magamra a kedvéért, hogy ez a lány semmit nem értékel. - Rosszul tetted fel a kérdést, mit nem ittam? - nevetem el magam, de a gondolattól még a gyomrom is felfordul, már alig várja, hogy megnyugtassam egy kis sörrel. - Általában gondolkozok, mielőtt iszok mindent összevissza, de valami tuti nem volt kóser az este, ha ennyire kevertem mindent mindennel. - a kezem a szám elé teszem, és próbálok valami finomra gondolni, amitől vissza tudom tartani az undorom. Terelem a témát gondolatban is visszatérek Zephir új udvarló jelöltjére. Nem vagyok hülye, tudom, hogy akar a lánytól valamit, csak úgy nem menne oda hozzá, annyira egyértelmű az egész. Ő is tudja, de egyszerűbb nem beismerni, mert ugye a hülye csaj kódex, exekkel sose kezdj. De miért is ne? Már ki van próbálva, és lehet kiről csacsogni azokon az unalmas csajos estéken, amikre engem sosem hívnak meg. - Túl nagy ügyet csináltok ebből a ne járjunk a másik exével témából. Egy két éjszakára igazán befekhetnél mellé, mivel T-nek nem jött be, kipróbálhatod maximum neked sem jön be. Basszus, mi veszteni valód van? - most komolyan próbálom rábeszélni egy pár éjszakás kalandra? Pont őt? Nem igazán fog menni, mert még sosem hallottam az ő kis egyéjszakásairól. Lehet nem vagyunk még olyan jóban, hogy elmesélje? Az előbbi részletes beszámolója után ebben erősen kételkedek, szóval igen meg kell rontani egy kicsit ezt a jó kislányt. De amikor már rosszat csinálnék belőle jön a következő dolog ami miatt még nehezebb dolgom lesz. - Komolyan? A pénz miatt csinálod? Tudom, hogy nem vagyok a barátok mintapéldánya, de azért azt hittem ennyire vagyunk jóba, ha ilyen gondod van szólsz. - tisztában van az anyagi helyzetemmel, vagyis a szüleim anyagi helyzetével, amin én szépen úgy élek mint egy kiskirály. - Szóljál legközelebb, majd én kihozatom az öcsédet. - de komolyan ilyen téren mindig számíthatnak rám a közeli barátaim. - De komolyan, ha kell pénz szólj, tudom független nő vagy blablabla, de leszarom. Még van egy szabad szoba is a házban, Kiara oda meg vissza lenne, ha végre egy dögös csaj költözne be. - kacsintok rá. Lehet nem akar egy olyan házba költözni, ami a mienk, Kiara túl hisztis, Gill meg olyan fogyatékos néha, hogy lehet nem menne ki póló nélkül a nappaliba, ha ott van egy csaj, de azért izgi lenne. - Megvan! - tenyeremmel a homlokomra csapok. - Azt hiszem kikezdtem egy testvérpár mindkét tagjával, nem egyszerre de a buli vége felé fény derült rá, hogy ők rokonok. - feltűnt a hasonlóság, de manapság minden csaj ugyanolyan. - Ja igen, kaptam két pofont és utána képszakadás, emiatt lehetek ilyen szarul, még a csaj se jött össze, egyik se így inkább ittam és szívtam. - az mindig jó kedvcsináló.
Felkönyökölök az asztalra, és elgondolkodva figyelem. - Annyit ittál, hogy már azt se tudod, mi volt az - csóválom a fejem, és a pincérnő végre megérkezik a két burgerrel és az olajban tocsogó sültkrumplival. - Igazi macskajaj kaja. Majd a szír segít - mutatok rá. Fölveszem a burgert, és hatalmasat harapok bele. Érzem, ahogy folyik le az államon a szósz. Szerintem Max ha tehetné, zacskót húzva a fejemre, amikor eszem. Ilyen téren sosem voltam szégyenlős típus. Voltak pasik, akik azért akartak vacsizni vinni, mert beindította őket, ahogy eszem. Hihetetlen... - Jézusom - nyögök fel. - Két testvérpár. Ha egyszerre viszed őket ágyba, az nem beteges? - Hallottam már sztorikat pár sportolóról a kampuszon. Volt, aki ikrekkel csinálta. Hánynom kell tőle. Fúj már! - Vagy ilyenkor a szex szabály felmenti a tesókat a testvéri kötelék alól, vagy mi? - Meg kell állnom egy pillanatra, hogy kezemet a hasamra szorítsam. - Uhh, bocs, túl vizuális alkat vagyok - rázom meg a fejem, és összeszorított szemmel nyomok a számba pár szál sültkrumplit. - Akkor nem volt nagy szám a buli - konstatálom. - Ha így leittad magad, akkor biztosan szar volt. Általában akkor csapsz így ki a hámból, ha felakarod dobni magad. Nagyot nyelek, és intek a pincérnőnek. Kérek tőle egy adag sült hagymakarikát is, mert valamiért hiányérzetem van a kosztnál. Komolyan nézek Maxre. - Nem foglak megkérni, hogy tedd le az öcsém óvadékát basszus - sóhajtok fel. - Megoldottam kész. Fizetheted az ebédet, és rendben vagyunk - vágok rá. Elgondolkodom a csaj kódex beszólásán. Néha még most is meglep, hogy mi lányok, mennyire is különbözünk a pasiktól. Bárcsak mi is ennyire lazán tudnánk kezelni bizonyos dolgokat. Közben arra is rájövök, hogy talán nem is az zavar szívem mélyén, hogy mit gondolna T, hanem az, hogy a sárc előttem vele volt. - Az új lakótársamra pedig rátérve - köszörülöm meg a torkom. - Azt hiszem, engem zavarna a tudat, hogy együtt volt T-vel - vallom be. Felhajtok a capuccino maradékát, majd meghúzom a nagy pohár vizet, amit a menü mellé kaptunk. Úgy érzem rám fog férni ebéd után is egy erős kávé, mert úgy érzem a fejem cseppet sem józan attól független, hogy közelében sem voltam tegnap este egy bulinak sem.
- Na azért ennyire beteg talán még én sem vagyok. - bár ha jobban belegondolok, menő lenne egy testvérpárral, de az ő szemszögükből elég érdekes lehet. Két lánnyal már voltam egyszerre, na az az igazán beindító, kicsit el is kalandozik a gondolatom, de akkor elkezdi enni a hamburgert és rögtön lelomboz. - Nem tudtam, hogy tesók, amíg nem találkoztam véletlenül az este folyamán egyezerre velük. Nagy volt a ház ahol volt a buli, simán elkerülték egymást az elején amíg velem kavartak. - kacsintok rá. - Már ha érted mit értek ez alatt, de sajnos nem eléggé kavartam beléjük magam. - neki esek én is a kajának, egy kis búfelejtő ha már az orgazmus nem volt meg az este. - Amúgy a buli jó lett volna, ha nem kell már az elején kiszedni a medencéből Gillt, mert már otthon annyit ivott, hogy kérdéses volt, hogy eljön e velünk, de csak el akart jönni, csajozni akart, de a fürdés után szerintem hazavitt valakit, elég hangos volt a kiscsaj. - a szobám hangszigetelt, kintről is csak akkor hallok valamit ha nyitva felejtem az ajtót, de az este pont nem az ajtó zárás volt a legkisebb gondom, hanem az egyedüllét. - Rohadt kis mázlista. - nyammogok miközben lecsúszik egy sülkrumpli is. - Nem is volt kérdés, hogy én fizetem, nekem kellett a csodás társaságod. - mosolygok rá gúnyosan. - De ne legyél ennyire büszke nő, nem vagyok a pasid szóval ezek nem nagy dolgok, tudod, hogy megtehetem, nem kell annyira félni tőlem, nem kérem vissza. - nem minden ismerősöm akarja kihasználni az életemet, amiért hálás vagyok nekik, de van akinek szívesen adnék, az meg bezzeg nem kér belőle. Elbaszott egy világ ez. - Ha ennyire zavar vegyétek be őt is. - na megint az a huncut fantázia. - Vagy kérdezd meg mit szeret a csávó. Akkor tuti nyerő leszel nála. - na ha ezért nem rúg bokán akkor sosem. - Ne rugózz ennyit rajta, engedd had fizesse a lakást, szóljál rá, hogy mosogasson el meg a többi baromság és engedd menni a dolgokat a magunk rendjén. Ha nem akarod ne feküdj le vele, bár az egész lényedből sugárzik mennyire rá vagy gerjedve. - ha nem figyelne oda magára még szerintem a nyála is kifolyna miközben mesél erről a pasiról. - Vagy, hogy adjak egy kurva jó tanácsot. - tele tömöm a szám kajával ha nem tetszene neki az ötlet még tudjak javítani rajta, mintha rosszul hallotta volna. - FeküdjFF6347le mással és képzeld őt a helyébe. - gyorsan lenyelem mielőtt kiköpném. - Nem kell megköszönni ezt a remek tanácsot, nekem elég ha megfogadod, és tudok is egy személyt aki a helyébe lépne. - kivételesen nem magamra gondoltam. - Van csoporttársam, akinek nincs kockája, de cserébe kocka, de szívesen befeküdne alád, ha gondolod. - tele szájjal vigyorgok rá, de egy kicsit ideje befogni a számat, mert ha folytatom akkor nem fogy el a kajám és lehet társaság nélkül maradok.
Elfintorodom, ahogy hallgatom Max tesó menetes állításait. Akarva-akaratlanul elképzelem a dolgokat, és összerándulok a gondolatképektől. Fenéért kell nekem ennyire vizuálisnak lennem? - Jesszusom - rázom meg a fejem. - Gill mindig hozza a formáját. Már akkor totál kész van, mielőtt egyáltalán elindulva bármerre is. - Legalább neki jó estéje volt, ha már ez sokunkról nem mondható meg. Néha azt kívánom bárcsak én is ennyire laza lennék, és ennyire élvezném az egyéjszakás kalandokat. Úgy néz ki nálam valamiféle deffekt lépett fel ezen a téren. Elvigyorodom Max féltékenységén. Hihetetlen, hogy egy elszalasztott este már világvége hangulatba sodorja. Úgy látom, nagyobb szüksége van a figyelemelterelésre, mint azt valaha gondoltam. - Ne aggódj, Maxie - dörzsölöm meg a kezét az asztalon. - Majd révbe érsz a következő hétvégén - kacsintok, ha bár lehetséges, hogy most indult meg nála a lejt menet. Egyszer a királyok is megbuknak. Amikor eljutunk a ki fizet témához, szokásáshoz híven hozza a laza formáját. - Pont azért kéne feleznünk, mert nem vagyok a csajod, nem? - vonom fel a szemöldököm. - Tudod mit? Hagyjuk inkább. A lényeg, hogy kisegítesz - vigyorodom el. T és az újdonsült lakótársam említésére viszont hamar elkomorodom. Minden önítéletem felszínre tör, amit amiatt érzek, hogy helytelen gondolataim vannak a személlyel kapcsolatban, akinek minden tekintetben tabunak kéne lennie. Legalábbis egy normális ember helyzetében, habár az is igaz, hogy sosem voltam kimondottan... normális. - Nem fogok édes hármasozni a barátnőmmel, te seggfej - rivallok rá. - Mintha a tesómmal csinálnám. Fúj. - A másik, amit sosem értettem meg, hogy hogyan tudnak az emberek úgy szexelni, hogy a közeli barátjuk is benne van a buliban, akivel nap mint nap találkoznak, és olyan dolgokat osztanak meg egymásról egymásnak, amit lehet, még egy családtag sem tud. Mármint a pasiknál értem. Ott ez az egész sokkal lazább. Egy kis gruppen, másnap meg mintha mi sem történt volna. Náluk az sem gáz, ha pucéran mászkálnak egymás előtt. Mi lányok, legalábbis az én köröm kicsit azért más. Én zavarban vagyok, ha teljesen pucéran lát a legjobb barátom, e mellett pedig hiába imádom a szaftos részleteket, köszönöm, nem szeretném látni, amint valaki a farkát betolja a lába közé. Ez nekem már túl intim. Meglepetten vonom fel a szemöldököm Max javaslatára. - Szóval járjak valakivel csak azért, hogy elfelejtsem, pontosabban pótoljam a pasast - vonom fel a szemöldököm. Tudom, hogy a szexről bezélt, de ő meg tudja, hogy én milyen vagyok. Egy pillanatra még tényleg komolyan elgondolkodom azon, amit mond. - Majd meglátjuk - vonom meg a vállam, és betolok pár szál sültkrumplit. Ha tehetném, lefesteném az arcát. Azt hiszem, ilyen kijelentést ritkán teszek meg. - Ki az a kocka? - Hiába próbál arról beszélni, hogy kocka, ami szerinte nem szexis, de a baráti köréből kiindulva, igenis... dögös haverjai és ismerősei vannak. Jesszus, egy srác, aki okos és szexi is? Összefut a nyál a számban.
A következő hétvégéig fogok szerinte várni? Akkor valószínű nem ismer, lehet hazafele felszedek valakit, hogy utána ki tudjam rakni csakhogy meglegyen a jó érzésem. Ezekért a jó cselekedeteim miatt biztosan a pokolban fogok égni, de hiába próbálok meg változni, nem megy, annyira egyszerű így élni, mint azon aggódni mint Zeph, hogy éppen kivel nem csinálhatom. A következményekkel elég utána törődni, a legjobb esetben nincs is vagy nem tudok róla. - Egy, szerinted tudok várni a hétvégéig? - nézek rá kérdő szemmel, komolyan nem ismer engem, vagy próbálja a legjobbat feltételezni rólam. - Kettő, nem vagy a csajom, és pont azért fizetem én, mert az a pozíció jó ideig nem lesz betöltve, legalább rajtad had gyakoroljam már, hogy legyek kedves valakivel. - vigyorgok rá teleszájjal. Ez a tesóval szexeljünk fétis nagyon bejön neki, csak titkolja, mert a mai napon szerintem háromszor is előjött a téma és egyszer sem én hoztam fel. Van benne fantázia nem mondom, hogy nem de vannak dolgok, amik még nekem is túl meredekek. - Kapcsoljátok le a lámpát, aztán nem látod kivel csinálod. - adom a jobbnál jobb tanácsokat. - Vagy igyatok, na az tud az igazán ellazítani. - a füvet már nem is mondom neki, mert a fejemre önti a vizet, de egyszerűen élvezem szívni a vérét. Mindenre van valami kifogása és mindent meg tud magyarázni, de velem emberére talált, mert ugyanolyan jó indokaim vannak az ellenkezőjére mindennek, ami ellen annyira beszél. Nem tudom megérteni miért olyan érzékenyek a nők, miért nem hajlandóak örömet okozni nekünk többen azzal, hogy másodmagukkal bújnak ágyba hímnemű társaikkal. Nem a létfenntartásért csinálják, de azért elég szexi tud lenni és majdnem minden pasi gerjed az ilyenre, de ezek a nők soha semmi jóba nincsenek benne. - Na mondom a tutit. - lelkesedek be, amikor a kocka csoporttársamról kérdez. - Tudom, érzelmes vagy, szereted ha valaki nem csak megcsinál és otthagy. Bár nekem ő túlságosan is romantikus lélek, szegénnyel most szakított a barátnője, aki végig kihasználta, még Kiarával is lefeküdt a csaj, totál nem hetero, de fel sem tűnt a csávónak. - folytatom az evést, és levegőt veszek a monológomban. - Viszont ő egy elvileg kedves srác, nem mondom, hogy menj hozzá, mert egyértelmű kiért olvadozik a női szerved. - kicsit behúzom magam a sarokba, onnan mondom tovább mielőtt nekem dob valamit. - De tökéletes lenne neked egy kis felejtőnek, még lehet reggelit is kapnál az ágyba. - elvileg ezért odavannak a nők, bár én jobban szeretem elvinni őket ebédelni, mintsem csinálni nekik, de sosem voltam nagy szerelmes, aki ennyire hajt egy csajra. - Mutatok képet róla. - veszem elő a telefonom, gyorsan megkeresem az instáját és a képébe nyomom, igazából tipikusan számítógépes csávó, szemüvege is van de nem olyan ronda, mint azok a gyíkok a tévéből. Sok lány odavan érte a csoportból. - Ha tetszik megadom a számát. - micsoda kerítő lenne belőlem, gondolatban vállon veregetem magam, bár ahogy nézem Zephirt lehet kicsit túl sokat képzeltem magamról. Most vagy a kép nem tetszik róla, vagy pedig a körítés mellé, kicsit elragadtattam magam a sztoriban.
Jesszus, nem is tudom mit gondoltam. Max és a türelem két olyan ellentétes pólus, hogy már akkor taszítás lép fel, ha mérföldekre vannak egymástól. Fejemet csóválva hallgatom a kifakadást. - Elnézést, a következő napig sem bírsz várni - kacsintok rá. - Egyébként meg a csajod vagyok. A legjobb bari csajod - csípek az arcába, miközben rávigyorgok. Ha létezik halál arc, akkor az az övé. Ettől még tudom, hogy szeret. Most rajtam az unott arc felhúzása, miközben arról beszél, hogyan kéne kipótolnom a lakótársam hagyta szexuális űrt. Lehetek én ekkora paraszt, hogy valakit csak arra használjak fel, hogy felejtsek, vagy ami még rosszabb, úgy csináljak, mintha a vágyott emberrel lennék? Azt már meg sem kérdőjelezem, hogy Max erre mit felelne. Lemondó sóhajjal, és fejcsóválással reagálok csak a felvetésére. Bekapom a hamburgerem maradékát, majd magamhoz húzom a maradék sültkrumplimat, és elkezdem a majonézbe tunkolni. Meghallgatom azt, amit mond a barátjáról, és egy pillanatra elgondolkodok a lehetőségen. Ha neki szívfájdalma van, és szívesen felejtene, én pedig kiakarok verni valakit a fejemből, akkor végülis az kölcsönös kihasználásnak minősül és így már... nem is annyira gáz. Megnézem a srácot a telefonján, és bár Max totál lehangoló, én eltátom a szám. - Baszki - fakadok ki, és kikapom a kezéből a telefont. - Te mégis hol szerzel ilyen barátokat? - A srác dögös, baszki, mint egy élő Clark Kent. A feketekeretes szemüveg baromi jól áll neki, és úgy ki van pattintva, mint a kampuszon a sportszakos hallgatók. Még tetkója is van... Kétség kívül egy állat lehet az ágyban, mert a tekintetében látom a rejtett pimaszságot. Összefut a nyál a számban. - Tudod mit? Megadhatod neki a számom - dobom oda lazán a választ, miközben próbálom leplezni az izgatottságom.
Csajom, csajom, nekem sosem lesz csajom még a felvetés is fájdalmas, hogy egy embernél megállpodjak, nehéz és nem rám vall. De jó, ha annyira akarja, legyen ez a titulusa, legjobb bari csajom, kicsit úgy érzem magam mellette, mint egy meleg haver, csak éppen nem vagyok meleg. - Ne rázd a fejed, mert amíg nem próbáltad ki igazán milyen jó is a kötelezettségek nélküli egyéjszakás szex, addig nem is tudod mi a jó. Képzeld el, hogy nem kell komoly beszélgetésbe elegyedned vele, nem kell félned, hogy a barátnődet is megfektetni, mert eleve nem is érzel iránta semmit, így nem kell a tabu listára rakni. Nem tudsz ráunni, minden ilyen kaland egy újabb élményt ad. - bizonygatom miközben tömöm magamba a krumplit. Felé nyújtom a telefont, mire kikapja a kezemből. - Héé,nyugi van,azért ennyire nem kell elolvadni tőle. - igazából nem is olyan okos, csak próbálkozik felzárkózni mellénk, de ez a mi esetünkben nem is lényeges. - Ha ő nem jön össze van egy gazdag bár tulajdonos ismerősöm, kicsit kattosnak tart, de igazából lehet én fogalmaztam neki rosszul. Na ő tényleg nem adna neked semmi érzelmet,megdug és hazamegy, ő pontosan olyan mint én. - nevetem el magam, gyenge próbálkozás volt keríteni neki, de ki lenne tökéletesebb, mint egy hozzám hasonló? - Tudod kedves, én a barátaimat nem a külsejük alapján válogatom, legalábbis azokat, akiknek farka van. - fintorgok az enyhe nyáladzásra,amit a kép kapott. - Na jó kérem a telefonom, mielőtt dobhatom rizsbe otthon a sok nyáltól. - forgatom meg a szemem, még a végén ebbe is beleszeret, aztán baszhatom a jó kis tervemet. Visszavettem a telefonom és gyorsan el is küldtem neki Zepf számát, meg egy képet róla, egy egyszerű,de lényegre törő üzenettel. “Megnyertem neked,hívd fel és vidd el egy körre” - remélem érteni fogja és nem olyan hülye, hogy ezt kihagyja. - Na már tud is rólad, remélem nem baszod el érzelmekkel. - komolyan mondom, semmi értelme nem lenne ha ebbe is többet vinne, mint a testét, nem erre van szüksége és ezt ő pontosan tudja. - De ha ő sem jön be még van pár ötletem, de elég kínos,amikor próbálok neked pasit szerezni csak, hogy tudd. - vakarom meg a tarkóm amikor eszembe jut az előző próbálkozásom.
Nos, ha valamivel igazán kitudom akasztani, az a barátnős duma. Elégedett vigyorra húzom a szám. Tényleg kíváncsi vagyok a srácra, akit mutatott, mert láttam már példát arra, hogy a visszahúzódónak látszó srácok okozzák a legnagyobb meglepetéseket. Csak na egy újabb Jeffrey Dahmerrel kelljen szembe néznem. - Jól van, tudod mit? Vigyél, ahova akarsz, és megígérem, megtartom magamnak a megjegyzéseimet. – Ezt megígérhetem, de azt nem, hogy bele is vágok egy szenvedélyes kötöttségek nélküli éjszakába. Ahhoz túl megfontolt vagyok, és bizakodó. Még leszopni sem mernék senkit idegenként, hisz ki tudja miféle betegségei lehetnek. A gondolatra kiráz a hideg, és látványosan megremegek. - Jól van, találkozok szívesen a bártulajdonossal is – sóhajtok, persze itt sem ígérek semmit. Egyszerűen csak kíváncsi vagyok, ennyi. Egyre kíváncsibb vagyok, hogy szexi geek srác vajon hogyan reagált rám kép alapján, na meg hogyan fog reagálni rám élőben. Persze, amint kimondja a következő szavait az érzelmekről, az ajkamba harapok. Én művészlélek lennék, ha mi a fene, szóval nem ígérhetek most sem semmit. Azt hiszem, csupa hamis ígéretekkel állok fel Max-szel az asztaltól, és indulok el vele az estébe.