Justin mindössze öt éves volt, amikor az édesapja elhagyta őket, egy fiatalabb nő miatt.Ő lett később a második Mrs Kramer, Madison édesanyja. Tisztességesen fizette a gyerektartást, és ünnepek alkalmával látogatta is a fiát. Ezek a látogatások azonban idővel csökkentek, majd el is maradtak. Csak a pénz jött, az apuka nem. Két évvel a második házasságkötését követően megszületett egy újabb gyermeke: Madison. A kislány alig volt öt éves, amikor az apuka ismét elhagyta, ezúttal a második feleségét is, és egyben az országot is. Sem Justin, sem pedig Madison nem hallottak többé felőle. A pénzt mindig küldte, de sem lap nem jött, sem pedig személyesen nem látogatta a gyerekeit. Justin és Madison nem tudtak egymás létezéséről. A két elhagyott feleség soha nem vette fel később sem egymással a kapcsolatot, és a gyerekeiknek sem meséltek a másik létezéséről.
Justin mindössze húsz éves volt, amikor az édesanyja meghalt.Nem sokkal a halála előtt, talán, hogy némiképp könnyítsen a lelkén, talán, hogy ne hagyja a fiút teljesen magára, beszélt neki arról, hogy van egy hét évvel fiatalabb húga, aki jelenleg Providence-ben él. Justin az édesanyja halála után úgy döntött, hogy megkeresi a lányt. Eleinte a gyász okozta fájdalom hajtotta. Valakit hibáztatnia kellett azért ami vele történt, így minden haragját, addig ismeretlen húgán akarta levezetni. Amikor először felbukkant a városban, Maddie mindössze 16 éves volt, éppen túl az első középiskolás éven. Justin eleinte nem mondta el neki, hogy ki ő, bár tervezte, hogy színt vall, végül jó ideig nem tette. Fél évbe telt mire a lány bizalmába férkőzött, és megismerte milyen életet él. Sokkal nehezebb és rosszabb mint az övé volt. A második Mrs Kramer nem dolgozott, a napjainak nagy részében ivott, vagy éppen másnapos volt. Madison így próbált meg talpon maradni, és megvárni amíg tizennyolc évesen hozzáfér a pénzhez, amit az apja letétbe helyezett számára (ahogy egyébként Justin számára is egykor). Nem volt nagy összeg, de arra elég, hogy valahol majd új életet kezdjen. Madison anyja nem sokkal a lány érettségije előtt halt meg, így a két fiatal úgy döntött, hogy együtt indul neki a világnak, és a Nagy Almában próbálnak szerencsét.
Összeköltöztek, és próbálták az életüket összehangolni,de már ekkor nyilvánvaló volt, ahogy évek óta, hogy nem tudnak, és talán nem is akarnak testvérként tekinteni egymásra. Madison születésnapja volt, és Justin úgy gondolta, hogy csapnak egy jó estét, kicsit elengedik magukat. Túl jól sikerült. Összegabalyodtak, és talán a különös az egészben, hogy ezt még másnap sem érezték helytelennek. Ahogy azóta sem. Úgy gondolták működhet a dolog, szabadon, ahogy eddig, csakhogy mindkettejükben ott van az a mindent beborító birtoklási vágy, a féltékenység időnként veszedelmesen emészti fel őket, és olyan dolgokra veszi rá őket, ami már talán a moralitás határát súrolja, vagy át is lépi azt. Lassan már nem számít milyen áron, de együtt legyenek. Megpróbálták külön. Hol Maddie költözött el, hogy Justin, de egyértelműen negyvennyolc óránál tovább nem bírták. Tudják, hogy ez a kapcsolat a mai világ normáit figyelembe véve alapvetően nem fog működni, ők mégis ragaszkodnak hozzá. De vajon meddig, és hol fognak átlépni egy olyan határt, ahonnan már nincs visszaút?