★ üdvözlünk new yorkban • városhatár átlépése • | |
★ csicseregj csak kedvedre • szavak sokasága • | |
★ éppen jelenlévõ lakosaink • Ismerõs idegenek • | Jelenleg 37 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 37 vendég :: 3 Bots Nincs A legtöbb felhasználó ( 159 fő) Pént. Ápr. 26 2024, 20:14-kor volt itt. |
★ frissen íródott történetek • legújabb bejegyzések • | Winiefred Poole
tollából Ma 01:52-kor Diana Armenis
tollából Tegnap 22:56-kor Lambert Schultz
tollából Tegnap 22:51-kor Jay Harrison
tollából Tegnap 22:37-kor Horatio R. Sinclair
tollából Tegnap 22:14-kor Tyra Greene
tollából Tegnap 22:10-kor Lambert Schultz
tollából Tegnap 22:04-kor Evangeline Ward
tollából Tegnap 21:46-kor Evangeline Ward
tollából Tegnap 21:44-kor |
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
|
♀
|
♂
|
Bûnüldözés
|
9
|
17
|
Diákok
|
54
|
40
|
Egészségügy
|
29
|
19
|
Hivatal
|
7
|
12
|
Média
|
43
|
33
|
Munkások
|
35
|
22
|
Oktatás
|
9
|
10
|
Törvényszegõk
|
16
|
37
|
Üzlet
|
28
|
29
|
Összesen
|
230
|
219
|
|
|
| | | Alex Skylar Pént. Dec. 20 2019, 21:30 |
| Alex Skylar | Karakter típusa: keresett Teljes név: Alexander Skylar Becenevek: Sky, Smash Születési hely, idő: Sun Valley, Arizona - 1997. május 04. Kor: 22 év Lakhely: Queens Szexuális beállítottság: emberekben mindenevő Családi állapot: kapcsolatban Csoport: média Egyetem: Berklee College of Music/Music Performance/végzett Munkabeosztás: basszusgitár, ének (szólógitár és dob szükség esetén) Munkahely: klubok, filmstúdiók Hobbi: motorozás, lövészet Play by: Alex Mapeli |
Jellem Zenében születtem, anyatejjel szívtam magamba és abban is nőttem fel. Mielőtt még azt fognád rám, nagyzolok, folytatom tovább. A családom zenészcsalád, már jóval születésem előtt az utakat rótták, karavánnal, és koncerteztek, így nem volt kérdés, hova születek és növök fel. Mehettem volna a nagyszülőkhöz is, de ők voltak a menedzserek, így aztán mindegy, hol vigyáztak volna rám. A tökéletesítés megszállottja vagyok, sosem a tökéletességé. Az a végeredmény, amely a pillanattal tovaszáll, hogy újfent a tökéletesség felé törekedjen. Így szerettem bele a basszusgitárba. Azon élem ki tökéletesítési mániámat. Minden stílus, minden mód, kipróbálom. S az állandó próbák, utazás miatt képes vagyok bárhol elaludni. Még a legzajosabb reptér is zsongító puha párna számomra. Teljes csendben képtelen vagyok elaludni. Nem vagyok egy lázadó típus. Szívós: igen, lázadó: nem. Az állandó utazás, a fix otthon nélküli lét, s hogy vagy egy bőrönd az életed, vagy egy karaván egy kis része, s minduntalan körbe vagy véve emberekkel, akiknek megvan a maguk bogara és sajátossága és mégis ott vannak, ha szükség van rájuk, megtanított arra, hogy az élet nem a befeszülésről szól, hanem az alkalmazkodásról és együtt dolgozásról. Egyáltalán nem verejtékkel tanultam meg. A könnyebbik arcát mutatta nekem. Talán éppen ezért sem tudok frontember lenni. A háttérmeló, eltűnni a sötétségben a pódiumon, az vagyok én. Balkezes vagyok, azzal is pengetek, így a tetkót is oda varrattam. Múlt Első játékgitárom balalajka volt, s azt hittem, játékgitár, s lelkesen csapkodtam, meg pengettem. Még fotó is van róla, pelenkás koromból. Azt gondolni, hogy a gyerekek nem bírják a zajt, a hangosságot. Elsőnek én is elüvöltöttem magam, amikor anyám először vitt a pódiumhoz, mikor gyakorolt a banda. Jól kiüvöltöttem magam, ahogy mondták, aztán már ott billegtettem, meg rázogattam a pelenkás hátsóm a basszusgitáros előtt és nagyokat csapkodtam a mancsaimmal. Onnantól kezdve nem volt kérdés, mi is leszek. Fogalmam sincs, mikor volt az első beugró a bandába. Talán mikor a nagybátyám eltörte a lábát és kellett egy dobos. Jó volt, élveztem, és éreztem, a dob azért nem az én világom, vágytam a gitáromhoz vissza. Jolly Jokerként számoltak rám, beugrottam, ha baj volt, egyedül a frontember szerepét nem akartam sosem átvállalni, inkább átvettem más munkáját, hogy az át tudja venni a frontember szerepét. Nem tudtak és nem is akartam más rokonoknál felnőni, s mire nagyobb lettem, megszoktam az állandó turnézást, ez éltette a családom, igazi családi vállalkozás lett belőle. Magántanulóként képes voltam megoldani a sulit, s egyáltalán nem bántam. Rengeteg helyen megfordultunk, még több emberrel találkoztunk, s sokat tanultam. De ahogy nőttem, úgy alakult ki a saját stílusom, amely eltért a szüleim stílusától. Kiváltam a családi utazgatásból, komoly érzelmi vágás volt, hiszen előtte tizennyolc évig benne éltem és lélegeztem, velük együtt. L.A.-ben maradtam, ők tovább utaztak. - Akku.. - leroskadok a fal tövébe, fogom a homlokom. Hallottam a hátam mögött, hogy vigyázzak, akkor már késő volt. Hammer lábdobogását hallom magam mögött és a röhögését. - Mondtam bazmeg, hogy ajtóóóó - felhorkant, ahogy meglátja, mit csinálok kínomban. - Nem tudtam, hogy ilyen kicsi az ajtófélfa. - Kicsi? - Néz döbbenten rám. - De hiszen az két méter magas. Ez azt jelenti, barátom - csap vállon, horkantva egyet a röhögésében. - Nőttél a nyáron. Hammer ezek után kifejezetten kereste az alkalmakat, mikor vágtam be a fejem, vagy kerültem kínos helyzetbe tömegközön. Ez csak pár hónapig tartott, nagybátyámtól megkaptam a mociját, egy utó szülinapi ajándékként. És mert megtanultam, hogyan kezeljem a magasságom. Vége az egyetemnek és vége a bandának is. Hammer inkább elment dolgozni egy gyárba, nem bírta azt az életmódot, ami a lételemem volt, így nyakamba vettem az államokat és ahol kaptam szerződést, oda mentem dolgozni. Háttérzenészt mindig keresnek, az alkalmazkodással kutyabajom. Így kerültem például filmzenék készítésébe is, s onnan már könnyebb volt mozdulni, ha esetleg kiürült a kasszám. Az egyik közös meló után a dobos megkeresett, hogy basszusgitárost keresnek a bandába, és szerinte jó lennék. Nagyjából fél éve voltunk együtt, mikor az egyik este, a klubban történő fellépés után megkeresett egy pacák és adott nekem egy időpontot és helyszínt. Meghallgatás. Nem hangzik rosszul, s tudtam, nem eszik olyan forrón a kását. A meghallgatásokat kifejezetten kedvelem. Rengeteg hasonszőrűvel találkozni, tudást, technikát lehet cserélni, táplálkozni belőle. Van, akinek verseny, nekem tanulás és fejlődés. És élvezet. Meglett a második kör is, ekkor tudtam meg, ki is keres zenészeket. Egyből rákerestem a neten, s igyekeztem megismerni a stílusát, de leginkább őt magát. Hallottam már, s tetszettek is a számai, s azon gondolkodtam, milyen stílus is lenne a legjobb hozzá. Nagyon jó hangja van, érzi a ritmust is, benne is benne dobog. Kíváncsi lettem, mi fog ebből az egészből kisülni. |
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Re: Alex Skylar Szomb. Dec. 21 2019, 11:39 |
| Gratulálunk, elfogadva! Kedves Alex! Üdvözöllek az oldalon! A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe. Úgy látom, Caitlin bandája gyorsuló ütemben érkezik meg, aminek Ő nyilván nagyon fog örülni, és ez nektek is egyre több játéklehetőséget biztosít. Az is egy jó dolog, hogy amennyire eddig láttam, más-más háttérből érkeztek, így érdekes végigkövetni, hogy ennyire más utak végül ugyanoda vezethetnek, bár persze manapság talán illendőbb volna a "Minden út Rómába vezet" mondást átírni New Yorkra. Így, hogy a családod maga is zenész, nem is annyira a zenéhez való viszonyulásod és rátalálásod volt kérdéses, hanem az, miként jutsz el a saját stílusodhoz. Az, hogy ez már tizennyolc éves korodban magadénak érezted – legalábbis eléggé ahhoz, hogy tudd, mi Nem tetszik –, meglepő, és mondhatnánk, hogy igencsak bátor lépés volt abban a nagyvárosban maradni. Persze, az ember tizennyolc évesen már úgy érzi, övé a világ, s csak retrospekt módon jön rá, mekkora hibákat is vétett, és mennyire nagynak is gondolta magát olyasmiben, ami valójában saját közegét nézve igencsak kicsi volt. Mondhatni, az évekkel egyre kisebb leszel, a világ pedig egyre nagyobb – míg megint el nem érsz oda, hogy minden kicsinek érződik. Olyankor sem a világ lesz kisebb, csak a saját életútja során hozott döntések útlezárásaiban vergődik az ember – ha szerencséje van, akkor persze ezt nem vergődésként éli meg, hanem hogy végre elért oda, ahová kívánt. Esetedben ezek a lépések még hátra vannak, hiába nő nagyra az ember, azért mégiscsak a Z-generáció szülöttje vagy, már generációs marketing szempontból. Az idősebbek annyit látnak, a seggeden van még a tojáshéj, bár már aligha a hatvanas-hetvenes éveket éljük, ahol a rockzene és Led Zeppelin egyszerre volt a lázadás és a züllés ikonja, már felnőtt fejjel nézve. Nyugodt srác vagy, aki egyelőre még igencsak az Útja elején jár, bár kis szerencsével talán megtaláltad a társakat, akik majd végig követnek rajta, és együtt találhatjátok meg, aztán írhatjátok felül a határaitokat. Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok! |
| mind álarcot viselünk Vendég ranggal rendelkezem |
| | Alex Skylar | |
|
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |