A saját életem normalizálása túl sok időt vesz el, a hobbikra már nem nagyon marad időm ~Hazudsz!~ Fogd már be!
Play by:
Emma Watson
Jellem
Anyám,Julia „The Monsta’” Henessy, egykori Zs kategóriás horrorfilm „sztár”, az apám Leonardo „The Magic Em’” Henessy, számos pornófilm producere és rendezője és ott van …Dana… (megj.:születéskor elhunyt ikertestvér, akinek alternatív személyisége valahogyan a felszínre került, és most Tallulahban él) Szorgalmas vagyok ~Jah, ki is borítasz vele, mert gyakorlatilag halálra unom magam közben~ Ragaszkodom a dolgaimhoz ~ Lassan annyi kacat lesz a lakásodban, hogy külön engedélyt kell kérni valamelyik vackodtól, hogy használhassam az ágyat~ Alapvetően barátságos vagyok, bár talán kissé félénk ~ Én inkább lúzernek mondanálak, aki mindent elkövet, hogy ne nézzék ki egy társaságból. Ha nem lennék néha észnél, még a hajadba is tűznék, hogy „Balfasz vagyok, üssetek” anélkül, hogy észrevennéd, és még akkor is te kérnél bocsánatot, ha az első kokit megkapod~ Szeretek a szabadban lenni, alapvetően imádom a nyarat ~ Hülyét kapok a nagy természet mániádtól. Néha komplett bogárgyűjteményt hozunk haza egy-egy túráról. Nyáron leég a bőröm, kifakul a hajam, és megdöglök a hőségtől. Szóval inkább akkor szoba, valami tutipasi és tél.~ Szeretek komolyzenei koncertekre járni, vagy régi filmekre beülni egy-egy autentikus moziba, ami még fellelhető a városban ~Szétmegy a fejem a hegedű vernyákolásától, meg az a sok gazdag rongyrázó kurva aki ilyen helyeken játssza az agyát, miközben egy kiállításon egy darab narancsot a vászonra cseszve el tudnál neki adni modern művészetként. A régi filmeken meg elalszom, szóval örülhetsz, legalább addig kussba vagyok. Utána majd úgyis kárpótolom magam valami überfasza akciófilmmel, amiben a küszöb alatt is folyik a vér.~ Mindig is utáltam magamról beszélni, főleg azért mert soha nem tudom úgy megtenni, hogy Dana közbe ne szólna… ~ Jóhogy! Mikor átmész hat hete aszalódó szűzlányba!~ Talán azért mert még szűz vagyok! ~ Hiszed te….~ Na jól van, azt hiszem ezt a témakört nem kell komolyabban vesézni. Nem különbözöm szerintem semmiben a kortársaimtól. Átlagos egyetemista vagyok, aki építészmérnöknek készül. Mindig ügyeltem arra, hogy a tanulmányaim kiválóak legyenek, és a szüleim büszkék lehessenek rám. A külsőmet tekintve nem szeretem a feltűnő dolgokat, az öltözködésemben az egyszerűségre törekszem. Imádom a virág mintás ruhákat… ~ Amitől kapásból úgy nézel ki mint egy kosár, két lábon járó pot pourri…~ Hallgass már! Most én beszélek, majd utána te is elmondhatod a magadét. Mi lenne, ha egyszer, csak egyszer engednéd, hogy valamit végigmondjak, és nem duruzsolnál a fülemben? ~ Azt hiszem akkor kiveszne belőled minden életre emlékeztető. Rém unalmas amikor átmész szende jókislányba. Szerinted ki hiszi el ezt rólad? Mint Mary Poppins és Aquinoi Szent Tamás törvénytelen gyereke. Én azért vagyok, hogy kicsit életrevalóbb legyél, hogy ne csináld össze magad attól, ha egy srác rád néz. Szerinted miért bámul meg bárki? Mert olyan rohadt jó vagy statikából? Nem! Azért mert, ha végre úgy öltözöl ahogyan én mondom baromi csinos virgácsaid lesznek. Na jól van beszélj! Úgyis mindenkit halálosan untatsz vele. Én érdekesebb vagyok!~ Kösz! Szinte már megérinti a szívem ez a mérhetetlen kedvesség és jóindulat ami sugárzik belőled. Szóval a családom összetétele azt hiszem nem éppen a legelőnyösebb. Mármint nem rólunk készül majd egyszer a mintacsalád portréja. ~ Csodálkozol? Egy lecsúszott,mostanra Zs kategóriás ex-horror színésznő, meg egy pornófilm producer szerelmének gyümölcse csoda, hogy egyáltalán a nevét le tudja írni! És ha anyád nem szívta volna szét az agyát a terhesség alatt, akkor talán normálisnak tartanának, és nem egy hibbant libának, aki magában beszél. És akkor talán én is életben maradtam volna, és nem halok meg három perccel azután, hogy kibújtam anyám hasából.~ Mondjuk ebben igazad van. De akkor is! Rémes, hogy nem hagysz egy perc nyugtot sem. Mindig olyan dolgokra akarsz rávenni amit én nem akarok. Két éve mikor rábeszéltél, hogy fessem be szőkére a hajamat. Pedig én szeretem a barnát. Nem értem mi baj a barnával? ~ Az hogy unalmas! Te meg zokogtál, és sikáltad a fejbőrödet, hogy eltüntesd belőle. Mindenen olyan könnyen sírva fakadsz. Szedd már össze magad!~ De nekem jó így. Szeretem amikor szép és érzelmes filmeket nézhetek…. ~...amiben a főszereplő csajt a végén úgyis megrépázza az ügyeletes szépfiú~ Közönséges vagy! ~ Te meg álszent!~
Múlt
Nem tudom, hogy valaha lesz e olyan, amikor nem lesz rám hatással a meg sem született testvérem, amikor nem az ő gondolatait hallom a fejemben és egy idő után nem tudok ellenállni annak amit akar tőlem. ~ Haha! Kibújt a szög a zsákból, imádsz engem! Még a nevedben is ott díszeleg a “D” betű, holott mindenki tudja, hogy nincs három neved. És kikérem magamnak! Én megszülettem, csak a lelkem...a tudatom maradt meg ott benned! És rohadtul idegesít mikor visszafogsz! Mi lenne ha egyszer szabadon engednél?~ Az már régen rossz lenne….Addig jó amíg kontrol alatt vagy.Egy átlagos napom azt hiszem semmiben nem különbözik másoktól. Legalábbis én szeretem ezt gondolni. A reggelimet hat éves korom óta magam készítem, mert az anyám nem sűrűn ragadtatja el magát a konyhaművészetre. Többet látom beállva, a nem létező karrierjét siratva, amit állítólag azért kellett feladnia, mert velem és a nővéremmel teherbe esett. Apámat legtöbbször száz dollárok formájában és egy kemény, szép kis bankkártya képében látom. Ő fizeti a tanulmányaimat, és néha, ha éppen nincs mit ennem akkor nála lógatom a lábamat. Persze költözhetnék hozzá, de az igazat megvallva nem szívesen teszem. Valahogy nem vonzanak azok a partik amit minden héten szokott adni. Hogy ezek milyen bulik? Hát maradjunk annyiban, hogy a szexuális felvilágosításom egy ilyen dionüsszoszi bulin meg is történt tizenkét éves koromban. Dana rohadtul élvezte, én meg legszívesebben elbújtam volna egy sarokban és ott kucorogtam volna becsukva a szemeimet, hogy ne is lássak semmit. Rémesen szégyellős vagyok. Helyette rávett, hogy álljunk ott a szoba közepén és nézzük ami előttünk zajlik. Volt ott minden. Én….én azt akarom, hogy igazán szép legyen és romantikus...és gyönyörű és...persze lehet erről ábrándozni, de a gondolatok folyamatosan megrohannak ami a nővéremtől érkezik. ~ És már megint kezdi. Anyánk egy rossz kurva, aki azt hitte az apánkra, hogy a fehér farkú herceg nagy lovon. Vagy fordítva? Na mindegy! Szóval az anyagért meg persze egy jó kis szerepért a “Zárlatos Szentjánosbogarak Inváziója” (micsoda kreatív filmcím mi?) című filmben, széttette neki a lábát, és Vegasban egy görbe estén össze is házasodtak. Aztán, hogy a gyereknek/gyerekeknek legyen apja úgy is maradtak. Vegasban születtünk meg, mert azt gondolták ott a kerítés is aranypöcsökből van kirakva…na aztán jött a koppanás, meg a visszabútorozás New Yorkba.Az ősök pár éve váltak csak el hivatalosan, amikor az apánk elvett egy velem egy idős törtető csücsörit. Na az valóban tény, hogy anya nem tud se főzni, se gondot viselni. Többnyire kedvesebb tanároknál lógtunk, meg rendesebb haveroknál, amíg a szüleik ki nem dobtak minket. Egy drogos ribanc gyerekével normális családok nem akarnak barátkozni. Képmutató világ. Te meg a fejedbe vetted, hogy többre viszed! Tiszta hülye vagy!~ Mindig is tudtam, hogy soha nem akarok úgy élni mint az anyám. És úgy sem mint az apám. Én többre vágytam. Igazi családra, munkára, rendezett életre, barátokra, és egy normális srácra…. ~ Helyette még mindig a drogos anyádat pátyolgatod, és szeded össze éppen ahonnan kell. Tiszta Teréz anya vagy! Te ganéjozod a lakást, te vagy aki főz és mos, és persze mellette igyekszik minta tanuló is maradni. Persze ha sikerül rávennem téged, hogy mozdulj kicsit ki, hogy legyél őrültebb akkor mindig beüt a baj.~ Arra gondolsz amikor leöntöttük piros festékkel Linda makettjét és ugrott a féléve? ~Arra. De megérdemelte. Nyilvánosan hülyét csinált belőled. Mondtam már, hogy ne hagyd magad!~ Igen, mondtad. Ahogyan én is kértem, hogy néha kicsit vonulj háttérbe, hogy ne legyél mindig itt az agyamban, mert lassan már nem hallom tőled a saját gondolataimat. Nem tudok a barátaimmal lenni anélkül, hogy ne tennéd a megjegyzéseidet, nem tudom úgy élni az életemet mint mások. Néha úgy érzem, hogy kettőnk közül jobb lett volna ha én halok meg és nem te. Komolyan...már nem tudom néha, hogy hol végződöm én és hol kezdődsz te. ~ Nem gondoltál arra, hogy nincs olyan, hogy te vagy én, hanem olyan van, hogy mi? Az a részed vagyok, aki mindig is szeretnél lenni, és aki valami görcs miatt nem vagy. Ha néha jobban hagynál érvényesülni, talán rendbe tudnám kapni az életednek azt a részét, ami jelenleg kész katasztrófa. Nézz magadra! Úgy öltözöl mint a saját öreganyád, úgy viselkedsz mint egy gimnazista az első bálon….de nem, nem is. Azok hagyják magukat megdugni a kocsi hátsóülésén. Te még azt sem hagytad!~ Pescolese-ről beszélünk? Letapizta a melleimet, emlékszel? ~Baz’meg mit tapizzon a füledet? Beindult tőled a srác, most mit vagy úgy oda!~ De nekem nem jött be! ~ De nekem igen, ergo neked is! Csak megint hazudsz, mindig ezt csinálod! Mikor fogod már végre fel, hogy csak magunkra számíthatunk? Nincs olyan, hogy Tallulah és nincs olyan, hogy Dana...szóval vésd csak szorgalmasan az aláírásodat: Tallulah D. Henessy~
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Nos, a két személyiséged tényleg nagyon más, mondhatni teljesen ellentétei egymásnak. Az alapvetően kedves, szerény, okos és szorgalmas Tallulah, aki kicsit félénk, visszahúzódó, nem szívesen kezdeményez, és Dana, aki szinte folyamatosan provokálja "testvérét", és próbálja rávenni olyan dolgokra, amikre egyébként nem vetemedne. Hogy legyen merészebb és szabadabb, bár ezt időnként elég nyersen teszi. Alapvetően nem lenne ezzel baj - gondolom én -, hogy van egy belső hang, amely buzdít, hogy többet akarj, de persze itt ennél sokkal többről van szó. Az írásod elején eltűnődtem, vajon mi okozott nálad ilyen törést, ami végül az elhunyt ikrednek egy belső személyiséget adott, de aztán hamar erre is választ kaptam a sorok között. Olyan szülők mellett, akik közel sem voltak képesek igazi gondoskodó, törődő szülőkké válni, valahol érthető, hogy megteremtettél magadnak - még ha nem is szándékosan - egy testvért, aki mindig melletted van. Összességében szerintem egy jól felépített, kerek történetet kaptunk, kíváncsi is vagyok a folytatásra, hogyan alakul majd a "lányok" sorsa, így hát már engedlek is utadra!
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!