New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something that would unknowingly change their whole life

★ üdvözlünk new yorkban
• városhatár átlépése •
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
★ csicseregj csak kedvedre
• szavak sokasága •

★ éppen jelenlévõ lakosaink
• Ismerõs idegenek •
Jelenleg 23 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 23 vendég :: 2 Bots
Nincs
A legtöbb felhasználó (159 fő) Pént. Ápr. 26 2024, 20:14-kor volt itt.
★ frissen íródott történetek
• legújabb bejegyzések •
Eilis V. Blanchet
tollából
Tegnap 23:39-kor
Jennifer Adler
tollából
Tegnap 23:21-kor
Alden Lindvall
tollából
Tegnap 23:10-kor
Caspian E. Lincoln
tollából
Tegnap 23:08-kor
Dok Min-Joon
tollából
Tegnap 23:01-kor
Georgia Westfield
tollából
Tegnap 23:00-kor
Loretta Maëlys Giroud
tollából
Tegnap 22:51-kor
Kimberly A. Thibodeaux
tollából
Tegnap 22:32-kor
Loretta Maëlys Giroud
tollából
Tegnap 22:20-kor
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
Bûnüldözés
11
23
Diákok
44
29
Egészségügy
26
14
Hivatal
7
11
Média
43
30
Munkások
30
22
Oktatás
11
7
Törvényszegõk
12
34
Üzlet
24
22
Összesen
208
192

New York - a város, avagy "világleírás"
TémanyitásNew York - a város, avagy "világleírás"
New York - a város, avagy "világleírás" EmptySzer. Feb. 01 2017, 22:08
A város, ami sosem alszik
avagy világunk szíve

A pénzügyi negyed gigantikus üveg- és betonpalotái közötti utcákban - a szédítő magasságból letekintve szakadékoknak látszanak - tartózkodó, üzleti eleganciával öltözött öltönyös férfiak és kosztümös hölgyek sietnek szorgos hangyaként a dolguk után, a Broadwayn helybeliek és turisták kergetik a szórakozást késő éjszakáig. Gépkocsik ezrei hömpölyögnek csillogó fémlavinaként a kilométeres hosszúságú sugárutakon és utcákon rendőrségi kocsik és mentőautók fel-felvijjogó szirénahangjától űzötten. New York sosem alszik. New York az álmok városa, a gyorsan szerzett pénzről, nagy sikerről szőtt álmok városa - ám a mélységes csalódásoké, váratlan bukásoké is.
1524-ben egy olasz tengerész, Giovanni da Verrazzano vetett horgonyt a Hudson folyó torkolatában, és Santa Margaritának nevezte el a természetes kikötőt. 1626-ban, a holland szolgálatban álló Wesel-vidéki német, Peter Minnewit 24 dollárért megvásárolta a manhatto indiánoktól a Manhattan-szigetet, és Új-Amszterdamnak nevezte el. A szigetet átszelő hajdani indián ösvény még ma is New York fő közlekedési útvonala: a Broadway. Tíz év múlva a szemközti szigeten, Long Islandon is kialakult egy falu: Breukelen, a mai Brooklyn őse.
A Hudson torkolatánál kialakult településeket kezdettől fogva népek gyűjtőmedencéjének lehet nevezni. 1643-ban egy Isaak Joques nevű szerzetes 18 különböző nyelvet számlált meg Új-Amszterdamban. A kozmopolita légkör akkor sem változott, amikor a britek 1664-ben birtokba vették Új-Amszterdamot, és az angol király fivéréről, a yorki hercegről Yorknak nevezték el.
Az első, igazán nagy kivándorlási hullám 1836-ban érte el New Yorkot. A házépítés nem tudott lépést tartani a lakosság rohamosan növekvő létszámával, és kialakultak az első nyomornegyedek, a slumok. Az 1861-1865-ös polgárháború után az egykori rabszolgák is ide menekültek az ellenséges délről, és 1870-ben a város lélekszáma már meghaladta az egymilliót. Manhattan öt közigazgatási egysége - New York Cityvel a központban -, Brooklyn, Bronx, Queens és State Island 1898-ban Greater New York néven metropolissá tömörült.
Világvárossá azonban csak az első világháború után vált New York, amikor az első felhőkarcolók Manhattan fölé magasodtak.
E korszak jelképe az Empire State Building. A kilátóteraszáról nyíló panoráma még mindig innen a legszebb. Az elegáns art deco homlokzatú épületet 1931-ben emelték a hasonlóan híres Waldorf-Astoria szálloda alapjaira. Az 1401 fényűző berendezésű szobával büszkélkedő luxushotel ma is art deco díszítésű épületben fogadja "a gazdagokat, szépeket és híreseket" a Grand Central Station pályaudvar közelében.
A réginek át kell adnia helyét az újnak - ez jellemzi New Yorkot. Így vált az 1792-ben alapított előkelő 18. és 19. századi városnegyed, a Greenwich Village a 20. századra a bohémek és szabadgondolkodók Eldorádójává. De mindinkább felkapottá vált az East Village keleti része, a hajdani német, lengyel, orosz és Puerto Ricó-i bevándorlók negyede, mely idővel a hippik kedvelt lakóhelyévé vált. Ma főként jól kereső emberek keresik a művészeti galériák fölött kialakított fényűző módon helyreállított lakásokat. A művészek és a diákok immár a déli, hajdan sivár Lower Eastside-ba költöznek, mely időközben a legélénkebb városrészek egyikévé vált. Olaszok, spanyolok telepedtek le itt, és a Chinatown rég túlnőve a hajdani zsidó negyed és a Little Italy határain, ugyancsak kelet felé terjeszkedik.
E városnegyeddel éppen szemben, a Brooklyn Heights magaslatain egészen másfajta szépséggel szolgál New York. Kis előkertek mögött homokkőből és vörös téglából emelt villák sorakoznak a macskaköves utcák mentén, szép, gondozott fasorok pihentetik a szemet. Lentről, a Brooklyn sétányról messzire kalandozhat a szem az East Riveren át a felhőkarcolók szigetéig, mely a távolból egy valószerűtlen színjáték roppant kulisszájának tűnik.

Forrás: nagyutazas.hu

livin' in new york

mind álarcot viselünk
Admin 2.0
Admin
ranggal rendelkezem
★ :
New York - a város, avagy "világleírás" 497b9bd54ccb70341174ce4e6e75cf731fa14150
★ play by ★ :
Admin
★ hozzászólások száma ★ :
240
 
New York - a város, avagy "világleírás"
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Mr. Nguyen avagy > az Apám
» I'm Alone ~ Avagy Iszonyú Viszonyaim
» Féltestvérem avagy bátyó
» Untass tesó avagy uncsitesó
» Újra a pályán! - avagy munkamegbeszélés

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Ahol minden kezdõdik :: Leírások-
Ugrás: