New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something

• a városhatár átlépése •
üdvözlünk •
new yorkban
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
• szavak sokasága •
csicseregj csak •
kedvedre

• Ismerõs idegenek •
éppen jelenlévõ •
lakosaink
Jelenleg 40 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 33 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (125 fő) Vas. Aug. 14, 2022 9:03 pm-kor volt itt.
• népszámlálás •
csoportjaink •
képviselõi
Csoport neve
Bûnüldözés
7
14
Diákok
28
19
Egészségügy
15
9
Hivatal
3
7
Média
15
21
Munkások
24
16
Oktatás
6
5
Törvényszegõk
10
18
Üzlet
12
19
Összesen
120
128

New York - a város, avagy "világleírás"
TémanyitásNew York - a város, avagy "világleírás"
New York - a város, avagy "világleírás" EmptySzer. Feb. 01, 2017 10:08 pm
A város, ami sosem alszik
avagy világunk szíve

A pénzügyi negyed gigantikus üveg- és betonpalotái közötti utcákban - a szédítő magasságból letekintve szakadékoknak látszanak - tartózkodó, üzleti eleganciával öltözött öltönyös férfiak és kosztümös hölgyek sietnek szorgos hangyaként a dolguk után, a Broadwayn helybeliek és turisták kergetik a szórakozást késő éjszakáig. Gépkocsik ezrei hömpölyögnek csillogó fémlavinaként a kilométeres hosszúságú sugárutakon és utcákon rendőrségi kocsik és mentőautók fel-felvijjogó szirénahangjától űzötten. New York sosem alszik. New York az álmok városa, a gyorsan szerzett pénzről, nagy sikerről szőtt álmok városa - ám a mélységes csalódásoké, váratlan bukásoké is.
1524-ben egy olasz tengerész, Giovanni da Verrazzano vetett horgonyt a Hudson folyó torkolatában, és Santa Margaritának nevezte el a természetes kikötőt. 1626-ban, a holland szolgálatban álló Wesel-vidéki német, Peter Minnewit 24 dollárért megvásárolta a manhatto indiánoktól a Manhattan-szigetet, és Új-Amszterdamnak nevezte el. A szigetet átszelő hajdani indián ösvény még ma is New York fő közlekedési útvonala: a Broadway. Tíz év múlva a szemközti szigeten, Long Islandon is kialakult egy falu: Breukelen, a mai Brooklyn őse.
A Hudson torkolatánál kialakult településeket kezdettől fogva népek gyűjtőmedencéjének lehet nevezni. 1643-ban egy Isaak Joques nevű szerzetes 18 különböző nyelvet számlált meg Új-Amszterdamban. A kozmopolita légkör akkor sem változott, amikor a britek 1664-ben birtokba vették Új-Amszterdamot, és az angol király fivéréről, a yorki hercegről Yorknak nevezték el.
Az első, igazán nagy kivándorlási hullám 1836-ban érte el New Yorkot. A házépítés nem tudott lépést tartani a lakosság rohamosan növekvő létszámával, és kialakultak az első nyomornegyedek, a slumok. Az 1861-1865-ös polgárháború után az egykori rabszolgák is ide menekültek az ellenséges délről, és 1870-ben a város lélekszáma már meghaladta az egymilliót. Manhattan öt közigazgatási egysége - New York Cityvel a központban -, Brooklyn, Bronx, Queens és State Island 1898-ban Greater New York néven metropolissá tömörült.
Világvárossá azonban csak az első világháború után vált New York, amikor az első felhőkarcolók Manhattan fölé magasodtak.
E korszak jelképe az Empire State Building. A kilátóteraszáról nyíló panoráma még mindig innen a legszebb. Az elegáns art deco homlokzatú épületet 1931-ben emelték a hasonlóan híres Waldorf-Astoria szálloda alapjaira. Az 1401 fényűző berendezésű szobával büszkélkedő luxushotel ma is art deco díszítésű épületben fogadja "a gazdagokat, szépeket és híreseket" a Grand Central Station pályaudvar közelében.
A réginek át kell adnia helyét az újnak - ez jellemzi New Yorkot. Így vált az 1792-ben alapított előkelő 18. és 19. századi városnegyed, a Greenwich Village a 20. századra a bohémek és szabadgondolkodók Eldorádójává. De mindinkább felkapottá vált az East Village keleti része, a hajdani német, lengyel, orosz és Puerto Ricó-i bevándorlók negyede, mely idővel a hippik kedvelt lakóhelyévé vált. Ma főként jól kereső emberek keresik a művészeti galériák fölött kialakított fényűző módon helyreállított lakásokat. A művészek és a diákok immár a déli, hajdan sivár Lower Eastside-ba költöznek, mely időközben a legélénkebb városrészek egyikévé vált. Olaszok, spanyolok telepedtek le itt, és a Chinatown rég túlnőve a hajdani zsidó negyed és a Little Italy határain, ugyancsak kelet felé terjeszkedik.
E városnegyeddel éppen szemben, a Brooklyn Heights magaslatain egészen másfajta szépséggel szolgál New York. Kis előkertek mögött homokkőből és vörös téglából emelt villák sorakoznak a macskaköves utcák mentén, szép, gondozott fasorok pihentetik a szemet. Lentről, a Brooklyn sétányról messzire kalandozhat a szem az East Riveren át a felhőkarcolók szigetéig, mely a távolból egy valószerűtlen színjáték roppant kulisszájának tűnik.

Forrás: nagyutazas.hu

livin' in new york

mind álarcot viselünk
Admin 2.0
Admin
ranggal rendelkezem
★ :
New York - a város, avagy "világleírás" 497b9bd54ccb70341174ce4e6e75cf731fa14150
★ play by ★ :
Admin
★ hozzászólások száma ★ :
240
Felhasználó profiljának megtekintése
 
New York - a város, avagy "világleírás"
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» I'm Alone ~ Avagy Iszonyú Viszonyaim
» Féltestvérem avagy bátyó
» Újra a pályán! - avagy munkamegbeszélés
» Untass tesó avagy uncsitesó
» New York-i feljegyzések

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Ahol minden kezdõdik :: Leírások-
Ugrás: