Drága kishúgom, te vérbeli művészlélek!

Úgy gondolom, hogy anyu mellett te vagy a családunk másik mozgatórugója. Imádom benned, hogy még 26 év után is képes vagy rácsodálkozni a világra, mindenben és mindenkiben észrevenni a jót, még akkor is, ha valójában egyáltalán nincs is benne. Anyu szerint magad vagy a két lábon járó Duracel nyuszi, és az igazat megvallva én sem értem, hogyan szorulhatott beléd ennyi energia, ennyi vidámság, ennyi gyermeki naivság…
Álmodozó lélek vagy, az az igazán romantikus fajta, aki képes órákig elmélyedni egy-egy meghitt történetben, utána pedig órákig mesélni annak, aki épp a közeledben van.
Az a típusú ember vagy, aki állandóan újdonságokra vágyik, folyton nagy tervei vannak, és egyszerűen képtelen sokáig a fenekén maradni. Egy év leforgása alatt voltál már jógaoktató, kutyasétáltató, ékszerkészítő, recepciós, pincérnő és a jó ég tudja még mi, ám a kezdeti lelkesedés minduntalan elveszett, valahogy sehol sem találtad igazán a helyed. De talán majd most, most, hogy végre rajzolhatsz és alkothatsz…

Te nem emlékezhetsz apánkra, hiszen újszülött voltál, mikor egy reggel úgy döntött lelép és többé vissza se néz, én pedig akkor lettem épp 6 éves. Megfogadtam neked, hogy majd én vigyázok rád és azóta is ezen vagyok, hiába tudunk mostanában keveset találkozni.

// Kezdetnek úgy hiszem ennyi, a többit közösen találnám ki az alkotóval. A pb és a név természetesen alkuképes, ha van egy jó ötleted oszd meg velem bátran. Nagyon várlak!