Hm, mit szeretnél, ki legyek? Legyek az anyád, a legjobb barátod? Legyek az, akinek mindig elsírhatod a bánatod, és aki mindig stabil pontként jelen van az életedben? Legyek az a lúzer, akiről mindenki tudja hogy semmi nem sikerül neki, de egy jólelkű csaj? Legyek az, akiről suttognak a füstös kocsmák mélyén, hogy képes lenne kilopni a vesédet egy sötét sikátorban? Milyennek szeretnél látni, mondd? Nem, az igazi valómat sosem láthatod, hacsak nem vagy az ellenségem vagy a munkatársam. Ők tudják milyen vagyok, és félnek tőlem vagy legalábbis tisztelnek, nem tudom. Nem is érdekel. Az biztos, hogy kevés ember létezik az univerzumban akit én tisztelek és tartok valamire. A harcosokat elismerem. Ha valaki jól csinálja amit csinál azt becsülöm.
A leginkább meghatározó jellemvonás, amit tudnod kell rólam, hogy nagyon nagyon alkalmazkodó vagyok és tanulékony. Voltam már minden. Laza erkölcsú táncoslány, keménykezű masszőr, és visszahúzódó irodista szürke kisegér. Alapvetően kém vagyok, a legjobbak közül. Sajnálatos hogy nem a kormánynak, hanem az ellen dolgozom, és az oroszok mély kötelékében ringatózom. Most is munka miatt vagyok az, ami. Jókedélyű pszichológus.
Dr. Sharmila Van Cleef.
Az érdeklődő, jó humorú nő, aki megértően hallgat másokat, és leplezi a saját kis tragédiáját, ami érte. Kellemes, kényelmes személyiség. Rengeteg munka volt felépíteni és kidolgozni de... ez áll a legközelebb ahhoz hogy igazi legyen. Ilyen lehettem volna, ha nem az oroszok nevelnek fel, és ha nem adom a fejem erre. Talán át is szellemülök egy kicsit. Tudnék így élni, ebben a könnyed bőrben. Ám de ez csak egy munka, ha semmi nem tart benne, akkor felakasztom a többi mellé. Ezt a munkát egy férfi miatt csinálom. Túl nagy veszélyt jelent a Családnak. Túl nagy veszélyt jelent rám is.

- Katonai, és különleges osztagos kiképzést kaptam, fegyverhasználattal és közelharccal kiegészítve.
- Gondoskodtak arról, hogy a munkám iránt elhivatott legyek.
- Rengeteget olvasok, és fejlesztem magam.
- Annak ellenére ami vagyok, még ott van a Nő, és megvannak a magam igényei.
- Irigylem a célpontomat.
- Nem vagyok mesterséf.
- Szeretem a terepmunkát.
- Nem vagyok válogatós.



Rusged berkein belül, valahol...

- Nem hiszem el az a nő! Már megint lement a térképről! Ráadásul utoljára egy katonai bázison látták - hallatszik az ingerült anyázás a számítógép mögül. Egy másik tag kukucskál ki a saját gépe mögül.
- Mi van Parker? Kit nem találsz a radarodon? - kérdezi a másik  mögé lépve. Elég kezdő még a srác, feltételezi hogy csak rossz helyen keres a rendszerben.
- Sharmilát-t. Az a nő.... itt hagyott minket, és most békés életet próbál élni valami faszival... - mérgelődik, de a másik csak megcsóválja a fejét, és letelepszik az újonc melletti székbe.
- Nem véletlen van ott ahol van. Ne így keresd. Katarina Van Cleef néven szerepel a bázisba, 35 éves Szentpétervári születésű - ad némi támpontot a másiknak, aki elkezd keresgélni, és a rendszer több találatot is kiad a nőre. Parker hitetlenkedve mered a képernyőre a találatok láttán. Mint aki nem akarja elhinni hogy mit is lát maga előtt, és enyhe döbbenettel pillantást a másikre.
- De hát.... ez a nő... - dadog ahogy a másikra pillant és aztán vissza a képernyőre. Nem tudja hogy mit mondjon.
- Ne mondj semmit, tudom hogy azt hiszed hogy dezertőr, de nem az. Sőt, mi több. Nézd csak meg jobban a portfólióját - mutat rá néhány mappára de a tízből csak három elérhető, a másik hét zárolva van és van egy folyamatban lévő küldetés.
- Hé! Ez a hét S küldetés! - döbben meg a srác, hiszen ezért van titkosítva minden róla. A folyamatban lévő csak A, így ott lát egy férfit, és annak számos adatát. Gooding. A célpont neve....
- Ez a seggfej! Ő iktatta ki a fél szervezetünket! - dühödik fel, de a másik oldalba böki.
- Igen, ezért küldte a Geduska Katarinát. Hogy iktassa ki egyszer s mindenkorra - pillant a férfi mellett megjelenő nő képére is.
- Tudod.... sose értettem miért olyan jó vagy mi benne a különleges... Elismerem gyönyörű, de... nem tudom elhinni hogy ennyi minden áll mögötte - sóhajt fel ahogy tanácstalanul a gép lé könyököl.
- Pedig igaz. Azt hallottam - de ez csak pletyka - hogy magának a Geduska fejének a lánya... - teszi hozzá suttogva.
- Micsoda?! Annak... annak? - döbben le a másik.
- De ez csak pletyka! Nem tudom. Katarina sem ismeri a szüleit, de pétervári születésű és kezdettől fogva a geduska kötelékében élt, és tanult. Mesteri gyilkos és kaméleon, de mellé gyönyörű is. Ezért hívjuk Fekete Hattyúnak - mosolyodik el és nézi a képet róla.
- Elképesztő egy tehetség. Egyszer én is dolgoztam vele, még a terepen, azután jöttem át inkább háttérmunkára.  Egy veszélyes olasz kaland volt, és az egyik ottani dont kellett kiiktatni, de nem lehetett hogy a közelébe férkőzni de ez a nő.... az ujja köré tekerte a dont, és már csak az ezüsttálca hiányzott. Egy túlbuzgó rendőr miatt majdnem lebuktunk és pánikba estem, majdnek kicsúszott kezünkből a küldetés, de ez a nő kiállt a reflektor elé, és zseniális módon kivágott minket onnan. Könnyek között omlott a szeretett don karjaiba és ha nem tudtad volna hogy a pasinak meg kell halnia, esküszöm minden istenre és szentre hogy elhitted volna hogy igaziak a könnyei és érzelmei. A balhé elült, és két nappal később halott volt az ürge, Katarina meg visszatért, és mint aki jól végezte dolgát felvette a következő küldetését. Az olaszok egy életre megtanulták a leckét, azóta gyümölcsöző üzleti kapcsolatban állunk  - meséli a másik hiszen ez személyes élmény.
- És tudod... nem volt beképzelt meg önző. Jó, igazából szívjóság se, de korrekt volt, és letette a küldetést ahogy kellett - egészíti ki mert ez is jellemző rá hogy nem adja fel és végigviszi a munkát.
- De hát.... már azt hittem tényleg pszichológus lett - mondja a másik.
- Igen, mert most ezt kívánja meg a kötelessége. Volt már táncoslány, masszőr, könyvelő, titkárnő és szobalány is... - jegyzi meg a másik.
- Nahát, akkor nem véletlen ilyen kaméleon....
- Nem, és nem tudjuk hogy csinálja, de mindegyik szerep, akár egy rend ruha.... Bele tud simulni és nem mondanád meg hogy a diplomája nem igazi - hiszen van neki és leigazolták  féléveket, amik nem is léteznek. Bombabiztos illúzió....
- Na de elég volt a Katarina után való koslatásból, van elég dolgunk - áll fel a tapasztaltabb katona és ott hagyja ifjú társát.
- Ez igaz. Mintha sose akarna elfogyni a meló....
- Ha csak a pofád jár, nem is fog - vigyorog a másik, aztán már csak a klaviatúra csendes kopogása hallatszik.

Eközben egy csendes kis lakásban...

- Haaaapciii! Haapcii!  - tüsszentek kettőt egymás után, és a mondás szerint valaki éppen rólam beszél, de mégis ki a fene akarna épp engem kibeszélni? Nincs családom, nincsenek barátaim, akkor mégis... Na mindegy.
Lapozok egyet az aktában, és megint egy fénykép kerül elém. Elég jóképű a célpontom ha azt vesszük, és már a születésétől kezdve tudom az éltrajzát egészen addig hogy nemrég kiiktatta egy társamat a szervezetből, mert veszélyt jelentett a kormányra. Azt hiszem ezzel vívta ki a Geduska rosszallását, és ezért tettek rá engem erre az ügyre hogy zárjam le.
- Erik Gooding - sóhajtok fel, hiszen már lassan az élettársam, pedig még csak egy két alkalommal láttam élőben. Mint mindenkinek, neki is kötelező volt eljönnie hogy beszélgessünk és ismerkedjünk.
Készülök a küldetésre, hogy elrabolnak és engem kell kimentenie, így közelebb tudok férkőzni hozzá mint a foglalkozások alkalmával. A katonaság elismert pszichológusa lettem egy vén csoroszlya helyett és nem lenne jó ha kiszivárogtatnám, amiket tudok, mert akadnak köztük kemény államérdekek és visszatartott információk is.
Szeretek tudni dolgokat.
A lakás csendes, és tele van könyvekkel, és aktákkal. Nem csak Goodingról, hanem a társairól is. Pszichológiai könyvekkel, és nyomtatványokkal. Sharmila doktornő ruhatára is illeszkedik a katonasághoz. Praktikus, de kicsit elegánsabb darabok, semmi feltűnő, egy két ruhát és szoknyát leszámítva. Nekem mindegy mit viselek. Sharmila szereti a színeket, és ízlésesen kombinálja a praktikust a kényelmessel. Ez a legújabb alteregom amit fel kell vennem és nem esik nehezemre kialakítani az életét. Még pár nap, és elkezdődik a kaland, és a munka, hogy beszivárogjak ennek a férfinek az életébe.  Aki olyan veszélyes ránk nézve, akit nem engedhetek tovább egy bizonyos pontnál.