Az előző férjed - akitől egyébként a lányod is van - egy tuskó volt. Legalább is szerinted. Egy leginkább fegyelmezett, okos és komoly nő vagy, aki igyekszik erősnek mutatni magát a világ előtt is, hol ott, én látom - a későbbiekben pedig meg is bizonyosodom róla -, hogy éppenséggel a szakadék szélén sétálsz. Nem vagy depressziós, csupán úgy érzed túl sokat vállalsz. Ez pedig valóban így van. Idővel mindig belátod, hogy érdemesebb lett volna mást választanod, csak hát... túl későn. Így vagy egyébként a férfiakkal is a válásod óta.
A nyári szünetekben is, ahelyett, hogy a kislányoddal lennél, halogatod a szabadságod, mert vagy éppen egy fontos ügy közepén vagy, vagy mert valaki éppen akkor ejt eléd egy se füle, se farka ügyet. Egy ideig el is ment a dolog, de a kamaszkorhoz közeledő lányod hiányolta a veled való időt, ezért egy nap megszökött a nyári táborból. Távol lakom a várostól, de közel az erdőben lévő kis táborhoz, így szerencsénkre a kislányod végül nálam köt ki.
Így találkozunk először...

(Szerintem elég rugalmas, formálható karakter. Szeretném, ha a bűnüldözés köreiben találna munkát, mert ott nagyobb rá az esély, hogy találkozunk még, de, ha van valami más elképzelésed, megbeszélhetjük. Nem mondom, hogy kötelezően szerelmi szálra gondolok, mert egy jó baráti, pót apukás szerepben is szívesen el lennék, de ahogy épp alakul, tudod. Ha érkezel vagy már itt vagy, dobj meg egy pm-el, mert már most nagyon várlak titeket )