+16-os tartalom & szöveg


Ó, szóval tudni akarod, hogy milyen Billy? Hadd világosítsalak fel akkor, drága jövevény! Egyszer fogom elmondani, szóval úgy figyelj!
Billy maga a vasakarat. Ha ő el akar érni valamit, legyen az akármilyen jelentéktelen, el is fogja érni. Jobb szereti az embereivel, azaz velünk elvégeztetni a piszkos munkát, de egyet se félj, barátom! Ez nem azt jelenti, hogy ő akármennyire is szelídebb lenne, nem-nem! Mondjuk úgy, hogy kimért. Tudja, hogy mi az, amit ránk lehet bízni, és tudja, hogy mi az, amit a saját kezébe kell venni. Ó, igen, és ha látnád azt a kegyetlen brutalitást, ami ebben az emberben megrejlik, szinte elélveznél a csodálattól! Nem szívleli a kínzást, vagy a vallatást, de pont azért, mert túl jó benne. Ha a késének az élesebb végére kerülsz, és titkolsz előle valamit, akkor elhiheted, ki fogja szedni belőled! Bááár… ha valamit elmondhatok, az az, hogy elég sok takarítani való van utána, ami nem éppen hálás feladat, de még mindig jobb, mintha téged slagoznának fel a padlóról, a falakról, és néha a plafonról.
Ettől függetlenül jobb szereti a tiszta munkát, az egyenes üzletet, és ha választhatna, akkor a legtöbb esetben inkább a békés, diplomatikus megoldásra adná le a voksát. Egyébiránt, ha az utcán találkozol össze vele, esetleg a kereskedésében, nem kell tőle tartanod, és nyugodtan állj le vele beszélgetni, ha nyomja valami a szívedet. Nyájas, kedves, szórakoztató, és kimondottan nagyvonalú, illetve segítőkész. Nem mindennapi az ilyen főnök, mint az öcsém, aki ennyire sokrétű, de pont ezért szeretjük, és tiszteljük őt. Sajátjának tekint mindenkit, és a ti problémátok az ő problémája is.
Egy dolog van csak, amit nem szeret, ha a két üzlet keveredik, ezért figyelmeztetlek, drága fiam! Ha civilben találkozol vele, nem beszélsz neki a bizniszről, ha viszont felveszi azt a piszkos fekete kabátját, akkor a tisztességes üzletet kerüld. Van egy kivétel, amit azonban ajánlatos minél többször, minél alaposabban átgondolnod: ha figyelmeztetned kell valamiről, bármiről, amit nem lehet halogatni, akkor az legyen az első teendőd, hogy felhívsz engem, és csak utána közlöd Billyvel, ami közlésre szorul. Így biztosíthatjuk, hogy a pelyhesarcú kis pofácskád a nyakadhoz csatolva funkcionáljon tovább, ne attól külön.
Ha ezeket jól az eszedbe vésed, hidd el, nem lesz baj! Szóval csak óvatosan, ésszel, és most már eriggy a munkádra! Mickey bátyádnak dolga van.

+16-os tartalom & szöveg

Hosszú ideig próbálom ignorálni a telefon rezgését, de miután már harmadjára is rákezd, nyögve-morogva seprem le magamról a szöszke karjait, és ülök fel az ágyon. Felfordítom a készüléket, hogy lássam, ki zavar hajnalok hajnalán. Mogorva sóhajtással állok fel, és lépek ki a szobából, bezárva magam mögött az ajtót.
- Mit akarsz?
- Otthon vagy, Billy? - letagadni sem tudná, hogy valami brutálisan felspannolta az én egyetlen bátyámat, ezért mélyen beszívva a levegőt törlöm ki öklömmel a szemeimből az álmot. Volt már rá példa, hogy hajnal háromkor részegen próbált hazafuvart kérni tőlem New Jerseyből, de most semmilyen befolyásoltságot nem hallok ki a hangjából, csupán azt, hogy valami kurva nagy baj van. Márpedig ha Mickey józanon próbál többször egymás után elérni, ott bizony komoly történések állnak a háttérben.
- Adj öt percet, és aztán jöhetsz!
Azzal a lendülettel leteszem a telefont, és visszafordulok a hálómba. Felkapcsolom a villanyt, majd fennhangon megszólalok.
- Ébresztő van, gyerünk-gyerünk! - amire a válasz csupán nyögdécselés a másik részéről. Ez pont elég ahhoz, hogy eldurranjon az agyam, és határozottan rázzam meg a lányt, majd tessékeljem ki a házamból. - Szép volt, jó volt, ennyi volt! Öltözz, és eriggy! - köpni-nyelni nem tud a hallottak, és tapasztaltak láttán. Két órával ezelőtt még a csillagokat is leígértem neki az égről, és olyan szenvedélyesen, olyan meghitten szeretkeztem vele, mintha nem lenne holnap, de még a nap vége is kérdéses, most azonban egy teljesen másik arcomat láthatja. Azt, amelyik veszettül türelmetlen, és aki nem tűr ellentmondást. Nem is nagyon mer megszólalni, helyette kiszáll az ágyból, és miután gyorsan magára kapta a ruháit, még olaszul odanyög nekem pár szitokszót, amiból csak a kurvát, az anyát, a rohadékot, és a pusztulj szavakat értettem ki.
Én magam is felöltözök, mire pár perccel később megérkezik a testvérem. Kinyitom neki az ajtót, amin ő úgy tör be, és kezd el fel-alá mászkálni, mintha épp most ölt volna meg valakit, akit nem kellett volna. Míg ő járkál, és próbálja összeszedni a gondolatait, addig én kiöntök neki egy jó pohárnyi whiskyt, amit a kezébe nyomok.
- Idd meg, aztán beszéljünk!
Nem is kell neki több, úgy lefetyeli a tömény alkoholt, mintha víz lenne a sivatagban. Hümmögve biccentek az étkezőasztal székei felé. Én helyet foglalok, ő azonban továbbra is jót áll magáért.
- Kinyögöd végre?!
Hogy a szavaimnak további élt adjak, felállok ültömből, és úgy nézek türelmetlen tekintettel a testvéremre.
- Megfújták az egyik kamionunkat! Tele volt fegyverekkel, Billy. Gépkarabélyok, pisztolyok, gránátok, C4, mind odavesztek!
- Április elseje már elmúlt, Mickey, most komolyan, mi a baj?
- Most mondom! Nem tudtuk, hol marad már a kamion, aztán visszakövettük az útvonalukat, és ott találtuk az utca szélén a sofőrt, illetve a társát! Az egyiket tarkón, a másikat homlokon lőtték. Nem is egyszer, és nem is pisztollyal.
Ehhez már nekem is szükségem van az alkoholra, így legalább két légvételnyi ideig öntöm az üveg tartalmát a torkomba. Marja az egész szájpadlásomat, és a nyelőcsövemet, de jelenleg nagyobb problémák foglalnak le, minthogy ezzel foglalkozzak.
- És a nyomkövető, ami a kocsiban volt? - felelem kimérten, próbálva valamiféle nyugalmat erőltetni magamra.
- Utánkövettük azt is, amilyen gyorsan csak tudtuk, de sajnos nem eléggé. Mire utolértük, és lekapcsoltuk a sofőrt, addigra már teljesen üres volt a csomagtér. Az a faszkalap kamikázés még majdnem felrobbantott minket is! Szerencsére Molly időben földre küldte, és le tudtuk szerelni róla a robbanóanyagokat, de nem beszél. Próbáltunk mi kiverni belőle mindent, de lapos a pofája.
- És hol van most?
- Kint a furgonban. Ha szeretnél elbeszélgetni vele, akkor itt van rá a lehetőséged!
- Csodálatos… - sóhajtok fel, majd az üveget letéve intek neki, hogy hozzák be, és vigyék le a pincébe. Míg ezt ők végrehajtják, addig én is előkészülök az elkövetkezőkre.

Az öltözés közben csak az jár a fejemben, hogy ha rossz kezekbe kerül az a szállítmány, akkor nagyon bizonytalanná válik alattunk a talaj. Az egyetlen, ami nyugtat, hogy nem a rendőrség, vagy bármelyik másik bűnüldözési társaság lelt rá, mert akkor még nagyobb slamasztikában lennénk.
Tíz éve vagyok már ezen a pályán, és ezidő alatt egy kész birodalmat építettem ki. A bátyám már jócskán előttem benne volt az alvilági életben, de ő mindig is inkább az erő volt, semmint az ész. A nejem, a húgunk, és a gyermekeim mind-mind gyilkosság áldozatai lettek, csak mert éppen rosszkor voltak rossz helyen. Egy drogüzlet került éppen lebonyolításra annál a benzinkútnál, ahol a kirándulásukból hazafelé vezető úton meg kellett állniuk. A kicsik, Donnie és Suzie elszaladtak játszani, és mire a nejem, illetve a húgom utolérte őket, már el is dördültek az első fegyverek. A testvéremmel levadásztuk mind a két bandát az elmúlt évek alatt, és ezzel együtt a fegyver-, illetve a drogkereskedelem jelentős része is a mi kezünk alá került. Mickey tapasztalata segített a kezdeti eligazodásban. Nélküle sehol nem lennék most, csak valószínűleg a föld alatt. Megmutatta, milyen az alvilági hierarchia, bemutatott embereknek, és mire észbe kaptam volna, már a saját bűnszervezetem élén álltam. A szeretteim halála előtt törvénytisztelő, tisztalelkű polgár voltam, egy folyamatosan fejlődő autókereskedéssel a hátam mögött. Mégis, miután a sokadik bandatag halálát látva Mickey végre az én kezembe adta a pisztolyt, nem a félelem, nem a visszakozás iránti vágy öntött el, hanem az erő, a hatalom, ami az öt ujjam között feszült meg. Ahogy meghúztam a ravaszt, a megkönnyebbülésen kívül nem éreztem semmit. Se bánatot, se lelkiismeretfurdalást, amiért kioltottam egy ember életét, semmit. Akkor és ott vált világossá számomra, hogy ez az élet nem is áll olyan távol tőlem, mint azt gondoltam.

Egy órával később…

Miután a véres kesztyűktől, és ruhadaraboktól megszabadultam, Mickeyhez fordulok.
- Emlékszel arra a mennyi is… három éve történt esetre ott Indiában, arra a mészárlásra? Na, ez a szépség is hozzájuk tartozik… tartozott. Nem tudták még ők maguk sem, hogy hova mennek, még csak az ötletelés fázisában voltak. Ahhoz képest jól megfújtak egy kamionnyi fegyvert… - felsóhajtok, de aztán elengedem a témát egy legyintéssel. - Azt mondta, hogy valaki beszélt nekik a szállítmányról, szóval Mickey, szedd össze az összes embert, aki tudta a szállítmány pontos útvonalát, és hozd őket elém. Majd én kiderítem, hogy ki közülük az áruló.

Egy héttel később…

- Remélem jó híreket hoztál magaddal, bátyám!
- Inkább csak figyelmeztetni akarlak. Folyamatosan próbáljuk őket megtalálni, de egyelőre még nem jutottunk sikerre. Viszont többször is láttunk ezeken a helyeken ólálkodni egy nőt. FBI-os.
Azzal együtt pedig ledobja az asztalomra a mappáját. Fellapozom, hogy beleolvassak, de közben figyelmesen hallgatom a testvéremet.
- Larisa Ambani. Mumbaiban született, és pár évvel ezelőttig ott is élte a mindennapjait. A húga, Chandra is az áldozatok között volt anno 2019-ben. Rá egy évre már az FBI-nál volt, azóta pedig megrökönyödve próbálja kézre keríteni az elkövetőket. Hogy mennyire befolyásolható, mennyire korrupt, azt nem tudtuk kideríteni, se azt, hogy milyen szándékai vannak a gyilkosokkal. Mi legyen vele?
Még körülbelül egy percig lapozgatom a fájljait, mire válaszolnék a fivéremnek.
- Hagyjátok. Azaz ne tegyetek vele semmit, csak figyeljétek meg, és ha az egyik potenciális rejtekhely felé közeledik, akkor azon nyomban szóljatok nekem. Szeretnék elbeszélgetni vele!
- Te tudod, azt viszont muszáj hozzátennem, hogy ő is része volt egy-egy csapatnak, aki megpróbált téged elkapni. Biztos jó ötlet egyszer csak megjelenned előtte?
- Kérlek, Mickey! Ez akár egy virágzó együttműködés kezdete is lehet!
- Ahogy gondolod, főnök. Ráállítom az embereket.
Én pedig, míg a telefonhívást várom, addig igyekszem a lehető legtöbbet megtudni erről a csinos, ambíciózus fiatal hölgyről.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Lehet, hogy nem fogod humorosnak találni, de mindenképpen meg szeretném osztani veled, hogy mi is jutott eszembe, amikor arról írtál, pontosan miért is veszel részt alvilági dolgokban és hogyan kerültél abba a pozícióba, amiben most kifejezetten otthonosan mozogsz. Nem Te választottad a gengszter életet, hanem az választott téged... Ebben pedig azt hiszem jóval több az igazság, mint amennyire megmosolyogtató maga a mondás. Minden élet tele van egy csomó 'Mi lett volna ha' kérdéssel, akár a múltról van szó, akár a jövőről. Hiszen teljes mértékben bizonytalan az, hogy ami tegnap történt, vagy ami ma történik, pontosan milyen befolyással lesz életünkre. Akkor, amikor azon a benzinkúton álltatok meg a családoddal, fogalmad sem lehetett arról, milyen lavinát indítanak el az események az életedben.
Viszont tíz év távlatában valószínűleg egyetértesz velem abban, hogy igenis sikerült megtalálni a helyedet és ahogyan Te magad is írtad, ismerős az a fajta hatalom, ami egy fegyverrel együtt kerül a kezedbe. Ahhoz azonban, hogy az emberek engedelmeskedjenek neked - sőt féljenek tőled - nekik is el kell hinniük, hogy ezt a szerepet rád szabták, s bizony be is bizonyítod ezt minden alkalommal, amikor helyrehozod a mások által elkövetett hibákat. Te állsz a feladatok élén, de ez azzal a felelősséggel is együtt jár, hogy Te magad igazgasd, kormányozd azt a bizonyos hajót, amin mások élete is múlik. Bizonyos döntések esetében nem kérdés, hogy mi lesz annak a kimenetele, de van, hogy felmerül az a jól ismert 'mi lett volna ha' hatás. Én például nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, ha az az ambiciózus fiatal FBI-os nő több fejfájást okoz neked, mint eredetileg gondoltad volna.
Színt hamarosan kapsz valamelyik admintól, én pedig addig is szeretnék még egyszer gratulálni az elfogadásodhoz!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!