- School Anatole France (végzett - 1991-1999) - Notre Dame International High School (végzett - 1999-2002) - École de l'air et de l'espace - katonai kiképzőiskola (végzett - 2002-2007)
Foglalkozás
Légi harcászati parancsnok
Munkahely
Francia Légierő - Jelenleg Rehabilitáción
Hobbi
ejtőernyőzés, színházak- múzeumok látogatása
Csoportom:
Bűnüldözés
Jellem
Az udvariasságom a pajzsom, a higgadt problémakezelésem és halk szavaim a páncélom. Az optimizmusom és a tenni akarásom a lándzsám. Noha a 35 év, ami a hátam mögött van, rejtenek kínt, szenvedést és könnyeket, mégsem lettem szívtelen és lelketlen, megőriztem önmagamat, ámbár az éveimben az életemben a benne élők egyaránt formáltak egy keveset jellememen. Volt ahol elvettek, volt ahol hozzá adtak, néhol csiszolódtam, formálódtam, de önmagamat sosem vesztettem el. A mosolyom a régi. A tragédiák nyomot hagytak rajtam. Mindenki másképp dolgozza fel a maga veszteségeit, én a szívemben őrzöm mindazt. Ez segít abban, hogy a helyes úton maradjak. Szeretem a művészetet, szeretem a szenvedélyt. Szeretem a csendet épp úgy mint a hangos zenét. Nem csak pártolom a művészetet, de én magam is festek, érzéseim, dühöm a képeimen köszönnek vissza. Mire jó a harag? Az csupán rossz tanácsadó. A Családomért tűzbe tenném a kezem. Az ő épségük mindenek felett. Olyan emberek, akikkel törődünk, és akik törődnek veled. Maximálisan hűséges vagyok hozzájuk, az életem semmilyen területén sem szerettem a szabályt megszegni. Ez nem jelenti persze azt, hogy mindig betartottam őket betűről betűre, mert az lehetetlen. Bár alapvetően a lehetetlenben nem hiszek, mint létezőben, éppen ezért mindent megpróbálok, küzdök a végsőkig. Amit pedig látsz, nos, az vagyok, semmivel sem több vagy kevesebb. Kék szemek, barna haj. Magasságom 178 cm, 80 kg A testemre se sok panasz lehet, izmos, kidolgozott, ennyi elég is róla.
Avataron:
Sam Worthington
Múlt
Odakint szakad az eső percek óta ugyan abban a monoton ritmusban, a szél most elcsendesedett. Az április valóban olyan szeszélyes, mint amilyennek mondják. Nézem a galéria ablakain át az esőt, ahogyan szakadatlanul hullik és átáztatja a szomjazó földet, látom, hogy a növények megélénkülnek és ezen a kései órán az a néhány ember, akik még az utcákon bolyongtak futva keresnek menedéket. Bezárom a nővérem galériáját és leoltom a lámpákat, csak egy led sor marad égve, hogy jelezze ez a hely ifjú tehetségek műveinek az otthona. Összébb húzom magamon a pulóvert, ahogy még néhány pillanatot vagy talán percet is eltöltök az ablak előtt és figyelem az esőt és az embereket, ahogy az utolsó is elmegy. Elindulok és végig tekintek a galérián. Megannyi érzelmekkel teli festmény kapott helyet idebent, ifjú és tehetséges művészek kezei közül kerültek ki. Sokuk nehéz körülmények között él és nap, mint nap meg kell dolgozniuk a megélhetésért. Lassan járom körbe a galériát, minden egyes festményt megtekintek, majd a szobrokat is szemügyre veszem, hiszen néhány helyet kapott idebent... Köztük a nővéremé is, aki beengedett ide és beenged nap mint nap. Hiszen a volt feleségem festménye is ide lett kiállítva. Elváltunk. Engem okolt a közös magzatunk elvesztésével. Ezt egyikünk sem bírta, hiszen 4 év kemény munkája veszett oda. Egy pillanat alatt. De ez már régi történet. Jelenleg kapcsolatban vagyok egy csodás nővel, az életem része, annak mozgatórugója és imádom a párosunkat. Minden percet imádom kiélvezni vele. A reptéren találkoztunk. De a gyerek gondolata megrémiszt… valahogy nem állok készen egy gyerekre. Hiába… harminchét éves fejjel… ideje lenne már azt hiszem. De nem érzem magam apának… főleg azóta a baleset óta. Jelenleg eljegyezni készülök a lányt, nagy meglepetés fogja érni. Magamnál hordom hát hónapja a gyűrűt. Hogy majd egyszer...
Tulajdonképpen régebben zenész akartam lenni. Valaki, akire majd felfigyel a világ. Akit nem pusztán a hírnév érdekli majd. Öt éves koromban eldöntöttem. Gitározni fogok, ezzel leszek Nagy! Beat, rock and roll, rock… jobb leszek, mint Barry Gibb. Ám 16 éves koromra lemondtam róla, hiszen a nagybátyám a légierőt szolgálja a mai napig, így a példaképem.
És hogy miért vagyok rehabilitáción? Hát...küldetés közben sérültem le. A gépem belsejében felrobbant egy bomba. A hallásom és a látásom sérült. A bal szemem és fülem. A szemem homályos, nem látok vele rendesen, csak foltokat és árnyékokat. A kórházba kerültem ahol megműtöttek, de nem lett sikeres a műtét, több repesz is bennem maradt az oldalamban. Azt mondták, hogy talán a hallásom sosem lesz a régi, a látásom pedig... sosem lesz olyan mint régen. Bizonyos mozdulatokat nem tudok megtenni, a rehabilitáció alatt ezeket kell újra élesztenem.
Négy éve költöztem New Yorkba, azon belül pedig 2 éve költöztem össze életem szerelmével. Most próbál ő segíteni nekem, nemrég meglepett egy hallókészülékkel.
A nővéremmel kétnaponta találkozunk, beszélgetünk, kávézunk és segítjük egymást. Az öcsénket egy éve nem láttuk, elment, hogy megszerezze az álmát, hogy híres médiasztár lehessen. Zeneszerző.
Egyéb: Beszélt nyelvek: - Orosz, Francia (anyanyelv), angol, német - Borostája nem esztétikai érzékre vall, hanem borzalmas lustaságra. Motor: Harley Davidson KATT nagy rajongója Autó: KATT - ram trx - Ismert Allergia/betegségek: nincs Egyéb Tanulmányai: - számítógépes és kognitív idegtudomány (Mesterképzés, Diploma) - műszaki, gazdasági és társadalomtudományi szakfordító
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Mindazok ellenére, amiket az életeben és a munkádban már láthattál és megtapasztaltál, egy erős, magabiztos, higgadt, nyugodt férfi maradtál, aki megbízható, akire a családja számíthat, hisz ahogy magad mondtad, akár tűzbe is mennél értük.
Azt mégis érdekesnek találom, hogy az életed szerelmében szánt gyűrűt már hat hónapja rejtegeted a zsebedben. A sérülésed az oka annak, hogy még nem tetted meg a következő lépést, és még nem kérted meg a kezét? Megérteném, ha így lenne, és előbb fel akartál épülni, amennyire lehetséges. Ugyanakkor, mint tudjuk, rövid az élet... Mindenesetre drukkolok, és remélem, hogy a házassággal való második próbálkozásod szerencsésebb lesz, mint az első.
De már engedlek is utadra, katona!
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!