Tudod, csomó film úgy kezdődik, hogy a főszereplő, aki egy kisvárosban élt, ki akart szabadulni az otthona nyújtotta keretek közül és meg akarta próbálni az életet, a szabadságot a nagyvárosban is. Valahogy így indul például a Szex és New York is, csak a mi esetünkben nem Carrie a főszereplő, hanem Te vagy.
A gimi alatt végig azt tervezted, hogyan jutsz el New Yorkba, amikor pedig megkaptad az egyetemi felvételi leveledet, nem is lehettél volna boldogabb. Beteljesült az egyik álmod, ideje volt megvalósítani az összes többit, ezúttal már abban a városban, amibe fiatal korod óta vágytál.
A családod büszke volt rád, még ha kevesebbet is láttak téged, még ha nem is mentél vissza Georgiába minden karácsonykor. Amikor mégis Mariettában jártál, mi, gyerekek - én és a három testvérem kivétel nélkül - mindig rajtad lógtunk, mert Te hoztad a legjobb ajándékokat és neked voltak a legjobb sztorijaid.
Nem is kellene, hogy akkora meglepetés legyen, hogy hamar Te lettél a példaképem; én is arra vágytam, hogy otthagyhassam a szülővárosomat és New Yorkban próbáljam meg az életet - habár kétség sem fér hozzá, hogy nekem jóval több Carrie Bradshaw motivációm volt mögötte, mint neked, korábban.
Talán valamilyen szerencse érte a családunkat, amiből időnként mindenki részesül, mert hozzád hasonlóan én is felvételt nyertem a kiválasztott egyetemre és New Yorkba jöhettem. A különbség csak annyi volt, hogy nálad mindenki bízott benne, hogy képes leszel megállni a helyedet teljesen egyedül; nálam azonban mindenki megijedt. Ezért is van az, hogy a nővéred - az én anyám - a gondjaidra bízott - vagy legalábbis jól esik neki és a vérnyomásának, ha havonta egyszer találkozunk és mindketten jelentjük a Carter-Dunagan-eknek Mariettában, hogy még élünk.
Nem hiszem, hogy számodra ez pusztán kötelezettség lenne, mert mindketten ugyanannyira szeretjük Disneylandet, neked jól jön, ha van kivel kibeszélned azokat a dolgokat, amiket a kollégáiddal nem osztanál meg, én pedig tudom hova menjek, ha a lakótársam kizár a koliszobámból egész éjszakára.

/ Samet egy alapjáraton jó kedélyű, energikus személyiségnek tudom elképzelni, aki kibírja az unokahúga hülyeségeit, akár szerelmi drámáról, akár valamilyen totál irreleváns pletykáról van szó - cserébe ő is elmesélhet bármit a leányzónak, mert szívesen meghallgatja. Lehet, hogy van olyan sorozat, amit mindketten imádnak és ugyanaz a kedvenc édességük, de Sam és Bree két nagyon különböző személyiség is.
Előbbi valóban helytáll az életben, két lábbal a földön, kicsit sem naivan viszonyulva az emberi kapcsolatokhoz, míg Sabrine nem veszi észre, ha egy srác csak szórakozik vele, elvörösödik, ha a kiszemeltje öt másodpercnél tovább néz a szemébe és valószínűleg még mindig ott van a füzete utolsó lapjában, ahogyan a nevét próbálgatja valaki másé mellett.
A kettejük kapcsolatán kívül sok-sok kérdőjel akad a történetben, de épp ez volt a cél. Így minden további olyasmi Sam életében, ami teljes mértékben alakítható és a megalkotóra van bízva. Ezen kívül a play by is olyasmi, amit csak javaslat szinten soroltam fel, bátran javasolj mást is, aki tetszik, vagy akit el tudnál képzelni.
Remélem, ha eddig olvastál akkor meg is tetszett a karakter, annyira, hogy hamarosan már a postaládámban olvasok tőled. Nagyon várlak, kérlek gyere-gyere!