Majdnem szomszédok vagyunk, legalábbis a te házad után fordulok vissza a kutyával. Szoktalak látni késő este hazaérni a munkából, és még fogkefével a szádban sietni reggel az autóhoz, oldaladon a gyerek(ek?)kel, láthatóan állandó késésben. Néha egymásra köszöntünk, de amíg egy nap nem indult el az autó, nem is igen beszéltünk. Arrafelé szoktam menni, így elvittelek titeket, majd másnap, azután, és azóta is. Többször is megjegyezted, hogy szükségtelen, de jobban megérné új autót venned, mint megcsináltatni, egyedülálló szülőként pedig egyébként is többször kell összébb húzni a nadrágszíjat, mint szeretnéd. Nekem pedig nem fáradság, alig kell egy kis kerülőt tennem.
Legutóbb, mikor végre vettem a bátorságot, hogy elhívjalak, mielőtt kiszálltál volna a munkahelyed előtt, leszereltél. Nem sokat tudok rólad, csupán amennyit ezen utak alatt mondtál, vagy beszéltünk az utcán pár percre, ha összefutottunk. Orvos vagy a New York-i Presbiteriánus Kórházban, ami az időd és energiád nagy részét felemészti. Így gondolom nem sokat tudsz eljárni, a barátaiddal ritkán találkozol, a maradék időt a gyereke(id?)del töltöd, akikkel másnap sietned kell az iskolába. Nem tudom mi lehet az apjukkal, de nincs jelen az életetekben, ahogy más férfiak sem, az anyád szavai alapján elhajtod őket. Azt mondtad, hogy már szinte mindenkivel próbál téged összeboronálni. Nem mondom, hogy nem értelek meg. Már elég idősek vagyunk, hogy megválogassuk ki az, akire azt a kevés szabadidőnket áldozni akarjuk, arról nem is beszélve, hogy kit engedünk közelebb a gyerekeinkhez. Ilyenkor már nem csak a saját érdekeinket kell szem előtt tartani.
//A név tetszés szerint változtatható, a PB sincs kőbe vésve, csak örülnék nekik, de alkuképes vagyok Nincs túl sok megkötésem, úgyhogy szabadon alakítható szinte minden, szívesen ötletelek is  Nagy vonalakban tipikus egyedülálló szülőnek képzelem őt, aki látástól vakulásig dolgozik, majd hazaérve rendetlenség és folyamatos ellentmondás végtelen körforgása fogadja. Nagy segítség neki az anyja, aki vele él, de cserébe mindenbe is beleszól, amit nem visel jól. Nincs túl sok szabadideje, így megválogatja mivel és kikkel tölti azt el, részben emiatt sem igazán keres romantikus kapcsolatot. Jóindulatú, kedves nő, határozott kiállással és sokak szerint minden bizonnyal túl laza nevelési nézetekkel, de ahogy egyszer megfogalmazta Martinnak: ha valaki kicsit is jól neveli a gyerekét, nem fél olykor elengedni. Az a fajta nő, aki nem érzi szükségét, hogy álljanak mellette és fogják a kezét, de persze nem szánt szándékkal alakította így az életét. Martint bár kedveli, biztosan fenntartásokkal kezeli őt. Nem is ismeri még igazán, a családja miatt egyébként is óvatosan enged bárkit közelebb, illetve zavarja a tény, hogy Martin házas. Hallhatta már korábban a ”de hát elakarok válni” lemezt mástól, így kellően elővigyázatos és kerüli az olyan helyzeteket, amik félreérthetők lennének.
Ezen a szálon kívül a munkahelyén is várná a kollégája, Devon, és biztos könnyedén lehetne még vele további szálakat találni  
Ha megtetszett volna, de más elképzeléseid vannak is, nyugodtan írj rám itt, vagy a főkarakteremen, Baileyn, biztos kitudunk találni valami jót   //

A kapcsolatunk sosem volt felhőtlen. Nem voltam túl jó apa. Sok elvárásom volt, amit rátok erőltettem, de ritkán kértem ki a véleményeteket. Keveset voltam otthon, késtem, vagy el sem tudtam menni a fontosabb eseményekre, mindig anyátok volt ott, így nem is csoda, hogy hozzá álltatok mindig is közelebb. Bálványoztad a bátyádat, így mikor egyetemre ment Virginiába és mi ketten maradtunk férfiak a házban, kissé megviselt. Az egyébként sem ritka veszekedéseink száma csak nőt, sportot űztél abból, hogy ellentmondj nekem és felbosszants. Úgy érezted, hogy a húgoddal is te foglalkozol és véded helyettem, ezt gyakran a tudtomra adtad. Egyedül akkor nem ugrottunk össze, ha elmehettél látogatóba a bátyádhoz.
2014 novemberében is így volt, repülőre szálltál és örültél, hogy végre láthatod a bátyádat, de nem jött ki érted. Vártál, végül taxit fogtál és úgy mentél el hozzá. Nem sokkal később pedig csörgött a telefonom, egy ottani rendőr hívott, hogy megtaláltad a bátyád holttestét.
Daniel felakasztotta magát. Nem hagyott semmilyen búcsúüzenetet, vagy videót. Mindannyiunkat megrázott, ilyenre senki nem számít, és akármennyi idő telhet el, vannak sebek amire az idő sem gyógyír. A sokk után jött a harag, és te leginkább rajtam töltötted ki, de én sem kezeltem úgy a dolgokat, ahogy apaként, kellett volna. Sok mindent vágtunk egymás fejéhez, a kapcsolatunk még inkább elmérgesedett. Én hamar visszamentem dolgozni, főként te voltál otthon anyáddal és a húgoddal, segíteni nekik, én elzárkóztam tőletek. Azóta külön élsz, csak ritkán jöttél haza, általában, ha én nem voltam ott. Nem sok mindent tudok rólad, és abban is biztos vagyok, hogy anyád se mindent, rajta keresztül hozzám pedig már csak szűrve érkezik meg az, amiről tudnom kell.
Anyád és a húgod elutaztak, te pedig nemrég visszaköltöztél, így ketten vagyunk a házban. Én korán jövök, s megyek, általában nem is beszélünk, vagy csak futólag. Ha mégis, végül mindig ugyanoda jutunk. Mindketten tudjuk, hogy hamarosan elválok anyáddal, aminek nem is örülhetnél jobban, egyedül a húgod, akit féltesz, de meggyőződésed, hogy jobb lesz neki is így. Csak azt sajnálod, hogy eddig vártunk vele. Úgy talán Daniel is másként döntött volna.
//A név változtatható, csak így emlegetem eddig őt. A PB szintúgy, csak maradjon valaki korban megfelelő. Nem szeretnék sok mindent megszabni, mivel eléggé elmérgesedett a kapcsolatuk, és csak muszájból beszélnek, adott is sok lehetőség, amiről Martin nem tudhat. Eltudom képzelni, hogy a történtek után rossz társaságokba keveredett és drogozik, bajt kever. Nincsenek egzisztenciális problémái, a szülei fizették az albérletet, ahol lakott, nincs elzárva a pénzcsap (még ), és mivel nem tud mit kezdeni magával, leginkább nem csinál semmit. Úgy képzelem, hogy a barátaival lóg a nap nagy részében, hol van munkája, hol nincs, sokat van távol éjszaka és eléggé feszegeti a határokat, de legyen bármilyen nemtörődőm és felelőtlen, nem hülye, inkább csak lélekben megtört, aki úgy érzi, hogy kihúzták alóla a talajt, és hiába próbál visszakapaszkodni.
Az alap helyzet adott, minden mást igazából lehet alakítani, ha megtetszett volna, itt, vagy Baileyn elérsz, ha bármi kérdésed lenne    //