1. Van az Ön vér szerinti családjában (szülők, testvérek, nagyszülők, szülők testvérei) gyengeelméjűségben, epilepsziában vagy más ideg-elme betegségben szenvedő személy?

A-Nincs.
B - Nincs, de ideges, különc természetű van.
C - Igen, van.
D - Igen, több is van.

2. Előfordult az Ön vér szerinti családjában öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísérlet?

A - Nem, soha nem fordult elő.
B - Nem fordult elő, de volt már, aki komolyan fontolgatta.
C - Csak öngyilkossági kísérlet fordult elő.
D - Igen, volt már öngyilkosság.  

3. Van az Ön családjában alkoholbeteg (nagyivó, alkoholista)?

A- Nincs, alkoholt senki sem fogyaszt.
B - Nincs, alkoholt csak mértékkel fogyasztanak.
C - Igen, van.
D- Igen, több is van.

4. Családtagjai közül volt már valaki törvénysértés miatt elítélve?

A-Nem.
B-Igen, de szabadságvesztést nem kapott.
C-Igen, volt, akit egyszer szabadságvesztésre ítéltek.
D- Igen, többeket, vagy valakit több alkalommal is szabadságvesztésre ítéltek.

5. Volt az Ön születése körül valamilyen probléma, komplikáció?

A - Nem, illetve nem tudok róla.
B - Koraszülött voltam, de azután rendben fejlődtem.
C - Igen, egészségügyi rendellenességek léptek föl.
D - Igen, életben maradásom sokáig kétséges volt.

6. Voltak az Ön fejlődésében problémák, elhúzódó zavarok? (pl.: dadogás, ágybavizelés)

A - Nem voltak.
B - Nem voltak, de kicsit lassabban fejlődtem.
C-Igen, voltak, de csak általános iskolás koromig.
D -Jelenleg is vannak ilyen problémáim.

7. Volt Önnek komolyabb sérüléssel, vagy fejsérüléssel, eszmélet vesztéssel járó balesete?

A-Nem volt.
B - Igen, volt, de a fejem nem sérült meg.
C-Igen, volt, a fejem is megsérült, de nem voltam eszméletlen.
D - Igen, volt, az eszméletemet is elvesztettem.

8. Előfordult már, hogy Ön tartós állás, vérvétel, nagy meleg, felkavaró élmény, stb. hatására elájult, elvesztette eszméletét?

A-Nem.
B- Nem, de voltam már ájuláshoz közeli állapotban.
C - Igen, előfordult már.
D - Igen, ez gyakran előfordul velem.

9. Egészségesnek érzi Ön magát testileg?

A-Igen.
B - Igen, bár vannak kisebb panaszaim.
C- Nem, úgy érzem komoly problémáim vannak.
D -Nem, betegségem miatt rendszeres orvosi kezelés alatt állok.

10. Egészségesnek érzi Ön magát lelkileg?

A-Igen.
B - Igen, bár vannak kisebb panaszaim.
C- Nem, úgy érzem komoly problémáim vannak.
D - Nem, betegségem miatt rendszeres orvosi kezelés alatt állok.

11. Volt Önnek öngyilkossági kísérlete?

A-Nem volt.
B -Nem volt, de ezt is egy megoldási módnak tartom.
C- Nem volt, de előfordult már, hogy komolyan foglalkoztam a gondolatával.
D - Igen, volt már.

12. Szokott Ön élénkítő, serkentő, hangulatjavító vagy nyugtató hatású gyógyszereket fogyasztani?

A-Nem.
B - Csak orvosi előírásra.
C - Alkalomszerűen, orvosi ellenőrzés nélkül.
D - Rendszeresen, orvosi ellenőrzés nélkül

13. Szokott Ön kábítószert fogyasztani?

A-Nem.
B- Nem, de kíváncsiságból már kipróbáltam.
C - Igen, alkalomszerűen.
D - Igen, rendszeresen szükségem van rá.  

14. Szokott Ön alkoholt fogyasztani?

A-Nem.
B - Igen, de csak alkalomszerűen és mértékkel.
C - Igen, hetente többször, esetenként nagyobb mennyiségben is.
D - Igen, rendszeresen szükségem van rá.

15. Volt már Ön törvénysértés miatt elítélve?

A-Nem.
B - Igen, de nem járt szabadságvesztéssel
C- Igen, egyszer szabadságvesztésre ítéltek.
D - Igen, többször is szabadságvesztésre ítéltek

16. Milyen eredménnyel végezte tanulmányait?

A - Átlagos, vagy attól jobb eredménnyel.
B - Átlag alatti eredménnyel.
C - Gyenge eredménnyel, egyszeri osztályismétléssel.
D- Nagyon gyenge eredménnyel, többszöri osztályismétléssel.

18. Mivel foglalkozik jelenleg?

A- Tanulok.
B - Dolgozom.
C - Dolgozom, de munkámmal elégedetlen vagyok.
D - Munkanélküli vagyok.

19. Hogyan viszonyul a katonai szolgálat teljesítéséhez?

A- Természetes dolognak tartom.
B - Kényszerűségből vállalom.
C - Csak fegyver nélküli, vagy polgári szolgálat teljesítésére vállalkozom.
D - Ha elítélnek is érte, akkor sem vállalom semmilyen formáját.  

20. Milyen a szexuális beállítódása?

A - Az ellenkező neműek vonzanak és a tartós párkapcsolat.
B - Az ellenkező neműek vonzanak és a gyakori párcserék.
C - Mindkét nemhez vonzódom.
D - Csak a velem azonos neműekhez vonzódom.

21. Képes Ön a megszokott családi környezetétől távol élni, dolgozni?

A- Igen.
B - Igen, rövidebb ideig.
C - Csak családi vagy egyéb támogatássaL
D- Nem, képtelen vagyok rá.

22. Általában hogyan viselkedik Ön új helyzetekben, új környezetben?

A - Könnyen feltalálom magam.
B - Egy kicsit lassan oldódom.
C- Nagyon nehezen alkalmazkodom.
D - A környezetváltozás elviselhetetlen számomra.  

23. Milyen az Ön kapcsolata a környezetében élő emberekkel?

A -Nagyon jó.
B - Általában jó, bár van néhány kivétel.
C - Általában rossz, bár van néhány kivétel.
D- Nagyon rossz.  

24. Milyen az Ön családi háttere?

A - Kiegyensúlyozott, rendezett.
B - Rendezett, kisebb problémákkal terhelt.
C - Rendezetlen, súlyos problémákkal terhelt.
D - Állami gondozásban is nevelkedtem.

25. Mit gondol, hogyan fogja bírni a katonai szolgálatot?

A-Jól.
B-Nehezen.
C -Nagyon nehezen.
D - Biztos, hogy nem fogom bírni.

megj.: A kérdéseket poligráfos vizsgálat alatt is felettük, a válaszok alatt kiugró érteket nem mértünk, hazugság nem állapítható meg.


- Kitűnővel végeztél a West Pointon, ott volt az ajánlásod, csatlakozhattál volna a szárazföldi erőkhöz, büszke lehetett volna rád a hazád, ehelyett? Hűtlen férjekre, kuruzsló plasztikai sebészekre, és piti dílerekre pazarlod mindezt?
- Ez nem fontos? Emberek kerülnek veszélybe. Hétköznapi emberek, akiket a kormány leszar, akik, ha belibbennek, az őrsre kétszer körbe röhögik őket, ők nem számítanak?
- Nem ezért taníttatalak, nem ezt az életet szántam neked – felemeli a hangját, ami már érces, és láthatóan meg is viseli.
- Nem, azt a fiadnak szántad, mekkora csalódás lehet – be se fejezem a mondatom, és 24 évesen zsebelem életem első szülői pofonját. Könny szökik a szemembe, a dühtől. Mert a hadnagy nem ért meg, mert a hadnagynak nem számít.

A szüleink sose rejtették véka alá, mennyire szerettek volna egy fiút. Aki az életét a hazának szenteli, ahogy az apja, meg a nagyapja is. Katonacsalád a mienk, a fiú meg csak nem akart összejönni, helyette lettünk mi négyen lányok, mire nemes egyszerűen belefáradtak a próbálkozásba.
Édesapámmal a kapcsolatom mindig is jó volt, jobb, mint a többi testvéreimnek, mert látta bennem a lehetőséget, tudta, hogy csak el kell indítania azon az úton, és én is tudtam… amíg el nem indultam. Mindennemű szülői szigor, és támogatás ellenére, hátráltam ki, amint tudtam.

Nem bírtam. Nem bírtam a terhet, hogy lehettem akármilyen jó is valamiben, mégis úgy kezeltek, mintha az utolsó eltaposandó féreg lennék. Nem bírtam, hogy két szavam lehetett: Igenis Uram! Nem bírtam, hogy hajbókolnom kell, hogy a hadnagy lánya vagyok, és kevés tisztelet helyett, csak egyre több és több elvárás száguldott felém. Nem bírtam, hogy a földön görnyedve, még belém is rúgtak – sokszor szó szerint -, hogy a hajam tépve kényszerítettek, nézzek a szemükbe, mikor épp több tucat ember előtt aláztak.
Gyenge voltam, tudtam, és azt is, ez nem nekem való.Az akadémiát elvégeztem, kitűnővel és dicsérettel, mert a tanulás részével nem volt gond, sőt… kimondottan élvezetes volt, főleg, hogy többek közt megtanultam weboldalakat feltörni, információkat lehallgatni, és kiszűrni belőlük a lényegeset, még szakosodtam is, de aztán meghátráltam. Ahelyett, hogy a hadsereghez csatlakoztam volna, most egy magánnyomozó irodánál tengetem a napjaim, ahol megbecsülnek, és tisztelnek. Nem taposnak el, nem aláznak, még kicsit fel is néznek rám. Lojális vagyok, a főnökömhöz mindenképp, hamarosan már nagyobb ügyeket is a kezembe mer adni, de… ezt apámnak hiába is akarnám elmondani, süket füleket, és zárt ajtót találok csupán, ő nem ezt várta tőlem.