Te vagy az ikerhúgomnővérem legjobb barátnője, akit kiskorom óta csak a békás, vagy varangyos Mulliganként ismerek. Úgy emlékszem egy csomót meg akartál csókolni, hátha herceggé változik, sorra fogtad meg őket, de nem jártál eredménnyel, cserébe ez lett a gúnyneved, ráadásul békának öltöztél akkor farsangkor, úgyhogy úgy hírlik te is közülük való vagy. Gyerekkoromban sokszor riogattak veled, úgyhogy féltem tőled, elterjedt, hogy boszorkány vagy, és az állatok a szeánszok fontos összetevői, azért lested őket mindig a patakparton. Ezen mit sem segített, hogy folyton folyvást az ikremmel lógtál, állandóan nálunk sertepertéltél, vagy anyánk küldött át minket hozzád játszani, egyedül meg nyilván nem mehetett a tesóm, minden tiltakozása ellenére sem, és persze mindig engem csípett fülön, helyetted én általában az egyik bátyáddal játszottam, neki menő autója volt és Star Wars legója. Valamelyik hülye gyerekkori haverom előállt azzal, hogy szerelmes vagy belém, én meg jól kiröhögtem, pedig tőlem kaptad az első csókodat, azt állítottad, ezt is jól kiröhögtem, ezért haragudtál. Teltek múltak az évek, én eljöttem otthonról, te még mindig az ikertesómmal bandázol, s biztosan jól előadod neki, hogy így meg úgy utálsz, közben Rubytól arról hallok, milyen virtuózan hegedülsz. Utoljára Maisie-ék szülinapján voltam otthon, akkor történhetett valami, mert másnap kaptam tőled egy SMS-t, hogy hazaértél, és hogy ne szóljak senkinek arról, ami történt. De mi is volt tulajdonképpen? Semmire nem emlékszem azután, hogy hárman leléptünk otthonról. Aztán most itt vagy, New Yorkban, jöttél a tesómmal. Mit keresel itt?
Elmondanád, mi történt? És hogy mit kerestek itt mindketten?

Művész vagy, abból az élhetetlen és elviselhetetlen fajtából, szilárd és megmásíthatatlan véleményed van mindenről, legyen szó képzőművészetről, festészetről, filmművészetről, avagy bármi másról. Az ikertestvérem vagy, mi több, a nővérem, aki még éjfél előtt született, így van az, hogy neked március 7., nekem március 8. a születésnapom. Emiatt a röpke időintervallum miatt azt hiszed hatalmad van fölöttem - és mindenki más felett. Akaratos vagy, makacs, csökönyös, nem az a megalkuvó típus, úgy kell történnie mindennek - és szerinted úgy is fog -, ahogy te azt elképzelted, nem ismersz kompromisszumot. Valószínűleg ezért van az, hogy nem tudott egy pasi sem megmaradni melletted eddig néhány hónapnál tovább, a szabad szellemed, szád és természeted képes kinyírni a romantikát, de ezt te csöppet sem bánod, a legtöbbjüket lenézed és szánalmasnak tartod. A legújabb elhatározásod, ami szerintem légből kapott ötlet, ami hirtelen felindulásból született, mint a legtöbb, hogy utánam jössz, ezúttal már az amerikai kontinensre. Hogy kicsaptak az egyetemről, passziváltatsz, vagy csak itt kerestél gyakorlatot azt nem tudom, de magaddal rángattad varangyos Mulligant is, a legjobb barátnődet.

Az et-mben sűrűn emlegetem őt, azonban hozzátenném, hogy ott még Coutney-ként szerepelt, mivel gyorsan fogynak a nevek, amikre rálelek (ez történt, szóval majd átírom, ha meglesz a végleges, mert ezt is annak gondoltam ), nem ragaszkodnék többé keresztnévhez, a Rubyhoz sem, változtass nyugodtan, a pb-k közül örülnék, ha maradna valaki, de igazából ahhoz sem foggal, körömmel. A személyiséghez és a mozzanathoz annál inkább.

A legidősebb, akinek az anyagi segítségére jobban rászorulok, mint amennyire bevallom magamnak. Csak annyit kérdezel: "Mennyi kell?", aztán lehordasz, hogy találjak már valami jól fizető állást, mert nem biztos, hogy legközelebb is adhatsz, és az egy dolog, hogy az öcséd vagyok, de a saját lábamra kell lassan állnom, nem leszel itt mindig nekem, bólintok, de te is meg én is tudjuk, hogy nem lesz változás. Gyűrűre gyűjtesz, bátyó, vagy pelenkára?
Eredetileg orvosnak képzeltem, de lehet ügyvéd, menő vállalkozó, mindegy, csak jól keressen.