Lydia mindig is erős jellem volt, az élet megtanította megélni a jég hátán is. Nagyon makacs, ha valamit egyszer a fejébe vesz, akkor senki nem veri azt ki onnan. Szeret a figyelem középpontjában lenni, ha az mégsem úgy lesz, akkor hajlamos valami olyat csinálni, ami egészen biztos, hogy rá hozza a figyelmet. Például képes pucérra vetkezni, ha másképpen nem megy. Nagyon akaratos, amit akar azt nagyon akar. Néha arrogáns, modortalan, nem mindig tudja, hogy hol a helye, emiatt gyakran megütötte már a bokáját is, gyakran kötött ki a rendőrségen. Nem ijed meg az árnyékától, pedig nem az az erős lány, mégis mindig annak mutatja magát, bármikor szembe száll bárkivel, csak, hogy megmutassa, hogy úgyis neki van igaza. Szeret szabad lenni, a házban sem lehet sokáig bent tartani, sokszor reggeltől estig úton van. Utál unatkozni. A vásárlás az egyik legszeretettebb elfoglaltsága, előfordult már, hogy nem volt pénze, de annyira megtetszett neki valami, hogy kénytelen volt ellopni azt. Volt, hogy sikerrel járt, viszont olyan is, hogy elfogták és annak ismét a rendőrség lett a vége. Nem szereti ha bele szólnak az életébe, vagy ha meg akarják mondani, hogy mit tegyen, olyankor, mint valami kamasz kislány lázadásba kezd, és csak azért is az ellenkezőjét csinálja annak. Ha azt hiszed, hogy ennyi elég, hogy megismerd Lydiát, akkor tévedsz, hiszen mindig tud meglepetést okozni.

Lydia 1989. augusztusában látta meg a napvilágot, alig pár perccel az ikertestvére előtt. Nehéz szülés volt, így az orvosnak nem esett nehezére halottnak nyilvánítani a csecsemőt, hiszen a Cooper anyuka is elismert orvos és nagyon jól tudja, hogy benne van ez is a pakliban, főleg, ha az ember ikreket hoz a világra. Azt mondják az ikrek közül az egyik mindig erősebb. Így csak rövid ideig gyászolták a lányt, aki a Sonja Cooper nevet kapta volna. Fájt nekik az elvesztése, hiszen már a szobát is úgy rendezték be, hogy majd két csecsemővel mennek haza, de könnyen beletörődtek, hiszen arra kellett gondolniuk, hogy fel kell nevelniük a másik kislányt, aki egyébként csodaszép, egészséges kisbaba volt. Az orvos, aki a kicsi halálhírét mondta azonban nagyon is látta, hogy a másik gyerek is él, bár az igaz, hogy nem sírt a születésnél, valami komplikáció léphetett közbe, azonban a kislány életét megmentették. Máig nem tudni, hogy miért hazudott ekkorát a doki, talán valamiért haragudott a családra, vagy az is meglehet, hogy pénzt kapott érte. Fene tudja. A lányt végül a gyerekvédelem vette szárnyai alá és helyezték el egy árvaházban - ők úgy tudták, hogy a szülők hagyták a kórházban a gyereket. A Lydia nevet kapta, Sonja Cooper pedig teljesen megszűnt létezni. Nagyon beteges kislány volt, gyenge immunrendszerrel, emiatt egy kicsit mindig jobban odafigyeltek rá, Lydia pedig ezt kihasználva vált kezelhetetlenné. A többi árva gyerekkel ellentétben ő képtelen volt feldolgozni, hogy nincsenek szülei, hogy semmit sem tud róluk, csak annyit, hogy elhagyták őt a kórházban. Több nevelőszülőnél is volt, de végül mindig visszakerült a hazájaként ismert otthonba, hiszen ő olyan gyerek volt, aki már kicsiként képtelen volt arra, hogy szót fogadjon. Úgy volt vele, hogy neki úgyis mindegy. Ha jól viselkedik akkor sem mennek érte a szülei, biztos volt abban, hogy a családja sosem szerette, hiszen ha másképp lett volna, akkor velük élhetne. Végül 15 évesen egy család, akinek volt már két fiú gyerek magukhoz vette, mert szerettek volna egy lányt is, azonban már bőven kimentek a korból. Így sajátjukként nevelték, szerették őt, mindent megadtak neki. Valahol Lydia is megszerette őket, ez azonban mégsem volt elég ahhoz, hogy ne kezdjen lázadásba az egész világ ellen. Míg a két idősebb gyerek iskolázottak, udvariasak és intelligensek voltak, addig Lydia a saját útját követve keveredett rossz társaságba, míg végül szépen, lassan be nem szippantották magával a törvényen kívüli dolgok. Drogozni kezdett, ivott, majd mikor a családja megvonta tőle a pénzt, hogy így fékezzék meg, végül pénzért kezdte árulni magát, hogy megkaphassa azt, ami jár neki. 22 éves korára pedig végül lemondtak róla a nevelő szülei is, egy olyan házban, ahol mindenki diplomázott, nem tűrtek egy efféle viselkedést. Így maradt Lydia egyedül egy kis lakásban, amit még a nevelő apja vett neki. Egy ideig próbálták messziről is támogatni, de végül teljesen elszakadtak tőle, egyedül csak a fiatalabbik gyerek tartja vele a kapcsolatot, akivel néha jóval több van köztük, mint barátság, vagy testvériség. Bár Lydia sosem ismerné be, de gyengéd érzelmeket táplál a férfi iránt, ezzel ellentétben pedig a férfi minden tettével elárulja magát, hogy nem azért segít annyit a lánynak, mert nincs más dolga, hanem azért, mert abban bízik, hogy jó útra tér majd és a szerelmük egyszer kiteljesedhet. Nyomozóként ezért döntött úgy, hogy kinyomozza a Lydia valódi családját, így miután elég információval szolgált már a lánynak, amiért Lydia egy csodaszép éjszakával fizetett - nem mintha bánná -, magára hagyva a férfit, ellopva tőle nem kevés pénzt utazott el New Yorkba, hogy szembe állhasson a családjával és kérdőre vonhassa őket. Előtt persze eltökélte, hogy az ikertestvére helyébe lépik, akiről látott néhány fotót, és olyanok, mint két tojás.