Mikor elsőnek találkoztunk, jobban mondva elázva, vizesen beestél a bárba, én tényleg azt hittem, hogy kapsz egy pár papírtörlőt, egy száraz felsőt, és nem látlak többé. És igazából meg is lettem volna nélküled, tucatnyi lány van, aki tökéletesen tisztában van az érzéseivel és nem kell neki magyaráznom, hogy egy csóktól még rohadtul nem leszel meleg. De nem ám.
Nem tudom, pontosan mit szerettél volna, mikor visszahoztad a pólót. Azt se tudom én miért adtam neked ingyen piát egész este. Vagy hogy miért állítottam be a fiúkat, hogy felmehessek veled, és egész este csak hallgassam, hogy az anyád, aki egyébként festeni szeretett volna most ügyvéd, és téged is erre a pályára szán, vagy hogy sosem voltál még igazi buliban, mert félsz, hogy ha lerészegedsz, olyan dolgokat teszel, amire nem emlékszel. Vagy hogy sosem éreztél még vonzalmat nő iránt.
Elkezdtél mozgatni bennem valamit kicsilány, és nem vagyok teljesen biztos benne, hogy normális dolog-e, ha elcsábítalak és belekeverlek az életembe, ami pont elég veszélyes éa bonyolult anélkül is, hogy téged is megvédjelek. Említettem már, hogy az apád bíró?
Úgyhogy gyere szépségem, és mondd meg mit csináljak, mert sajnos nélküled nem fogom tudni kitalálni.