One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Brooklyn, Opera

Mikhal Zharkov
Today at 5:13 pm



I'm so scared ~ Gabe & Mir

Gabriel Burns
Today at 4:00 pm



Julian and Marco - You need to know this, Sullivan

Marco Berlasconi
Today at 3:26 pm



Welcome to my silly life, Mister

Marco Berlasconi
Today at 11:12 am



Avatarfoglaló

Candice Lovell
Yesterday at 11:02 pm



Jayden Higgins

Dorian J. Lester
Yesterday at 9:25 pm



Trent D'Onofrio

Trent D'Onofrio
Yesterday at 8:52 pm



Official situation - Ben & Cher

Benjamin Henson
Yesterday at 8:05 pm



Elkészültem az elõtörténetemmel...

Jayden Higgins
Yesterday at 7:49 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 11 2
Diákok 4 6
Törvényszegõk 11 11
Bûnüldözés 5 7
Hivatal 0 4
Üzlet 4 4
Oktatás 5 1
Munkások 6 2
Egészségügy 6 6
Összesen 52 39
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

Fable S. Hill, Gabriel Burns, Lena Caldwell, Mikhal Zharkov, Wyatt Bennett


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Szomb. Jan. 13, 2018 6:21 pm



Jay&Sarah
Voltak helyzetek amikor lepörgött előttem az egész életem. Ez most is ilyen volt. Alapfelállás : Két orosz és én pisztollyal a fejemnek szegezve.  Ezt nem igazán így terveztem ,de hogy mi is történt valójában ? Igazából magam sem tudom. Egy sikátorba bármi megtörténhet nem igaz ?!  Naiv részem hitt abban hogy,ebből is kivágom magamat ahogy szoktam ,de a két ruszki nem úgy tűnt ,mint akik vízipisztollyal a kezükben szaladgálnak,kurvákat riogatva.  Próbálom felmérni az egész helyzet súlyát ,de nálam alapjáraton ez nagy feladatnak bizonyult. Mivel életem során csupa olyan dolgot tettem aminek a súlyossága már mázsákat nyomott . Mondhatnánk azt hogy,gátlástalanul  lépem át mások határait ,és önzőségemből fakadóan ez nem is hat meg annyira. Néha talán még pislákol bennem némi bűntudat ,vagy akár némi érzelem . De hogy,minek ?  Az egész feleslegessé vált miután annyi mindenki,elhagyott ,vagy éppen lecserélt egy jobbra. Így megy ez . Megbízol valakiben aztán ,olyat vágódsz előre hogy  utána még évekig sem tudod magad összeszedni. Nos,ebből lett elegem ,így elkerültem mindent ami egy cseppnyi emocionális reakciót kiváltott belőlem. Talán ezért sem paráztam rá annyira a mostani,elkúrt helyzetemre ,ami minden bizonnyal a halálba fog küldeni. Még ilyet. Pedig nem csináltam semmi rosszat ,na jó ..vagy nem emlékszem rá .
-  Válaszolj Te kurva ! - üvölt rám erős orosz akcentussal az egyik ,már-már bántja a fülemet ,de valahogy az még jobban zavar hogy a fegyver csöve még jobban a homlokomnak nyomódik. - Te vagy Remington kis kedvence gyerünk ! - próbálja továbbra is érvényesíteni akaratát ,nem mintha ezzel nálam elérne valamit . Unottan sóhajtok egyet. Fogalmam sincs mit akar tudni ,és miért zavart meg munka közben ,de jobb ha ennek véget vetek.
- Kezdjük ott ..- fáradtan kezdek bele.- Azt sem tudom kik vagytok ,ahogy az sem Remingtonnak mi köze van hozzátok ,de mint látjátok nekem dolgom van . Úgy hogy ha lennél olyan bűbájos elvennéd a a fegyveredet a fejemről ,és eltakarodnál vissza Moszkvába ,vagy ahonnan jöttél...- csak úgy köpöm magamból a szavakat ,amiknek nem most lett volna itt az ideje .  Hatalmas keze a nyakamra szorul . Legalább van választási lehetőségem vagy megfojt avagy agyonlő. Na jó ,mentsük ami menthető. - Gondolom Te vagy Dimitri ..- jegyzem még vékony hangon . Tudtam ha Rem,belemegy ebbe az üzletbe az orosz maffiával én szívom meg a levét . Pedig ez a nap olyan szépen indult volna ,ha a bárból nem vesz közre két óriás méretű orosz és nem taszigál egy sikátorba.
- Ó,szóval visszatért az emlékezeted kicsike. -lejjebb ereszt ,de keze továbbra is a falnak szorít. - Akkor nyilván azt is tudod Remington hol van . - ridegen fogva tartja a tekintetem ,nagyon próbálom egy kétségbeesett nő gúnyját magamra erőltetni ,de nem sikerül. - Nem tudom merre van.- most az egyszer nem hazudtam,nekem fogalmam nem volt arról Rem merre tartózkodik ,Ő viszont valahogy mégis mindig résen volt akárhol jártam.
- Hazudsz ! - üvölt most már teljes közelségből ,míg a másik fószer is közelebb lép.
- Úristen esünk már túl rajta és öljetek meg ! - üvöltöm most már ,idegesen kezdett nagyon frusztrálni a dolog hogy,nem történik semmi. A francba az egésszel így könnyebb lesz.
Válaszként csak annyit kapok hogy ,durván a földre hajít ,majd teljes erőből belém rúg.  Ismerős helyeken lüktet bennem a fájdalom ,szinte már fel voltam erre az egészre készülve.  Remington ilyen téren megedzett ,így  már talán volt esélyem menekülni .
- Beszélj ! - rúg belém újra ,én pedig minden erőmmel azon vagyok hogy a fájdalomnak a legkisebb jelét se mutassam. Talán megunja ,talán nem mindkét verzió lehetséges volt ,de amíg a saját túl élésemért játszottam addig csak annyi számított hogy ,ne nyissam ki újra a számat ,mert abból megint csak nem lesz köszönet.
- Te akartad...-szegezi rám a fegyvert felhúzva ,azt hiszem nincs tervem,muszáj lepacsiznom az ördöggel ha már úgy is pokolra kerülök.

 ×

[/color]

◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►literature teacher/Ex Balerina
Hozzászólások száma :
191

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Szomb. Jan. 13, 2018 7:46 pm

Hogy is írhatnám le azt a napot. Végeztem a szokásos munkámat, amit szerettem és megnyugtatott, irodai papírmunka, ami nem lő rád, nem parancsol rád hogy ölj gyerekeket, vagy védteleneket, és próbáltam a lehető legstresszesebben végezni a dolgom. Valójában nem kellett bújkálnom, hiszen hivatalosan egyezséget kötöttem, plusz ha megtámadnának, arról előre tudnék, nem veszem 100%-ra amit a Cég mond, hisz egy titkosügynökség nem lenne titkos ha nem hazudna, márpedig én kívülről belülről ismertem őket. Tudtam hogy ők is tudják mit teszek, hol vagyok és igyekeznek megfigyelni minden lépésem és mivel a tudatában vagyok ennek megtehettem a szükséges ellenlépéseket, hogy hogyan és miként az maradjon az én titkom, hisz egy bűvész sosem fedi fel a trükkjeit, mindenesetre, had ne kelljen mondanom élveztem hogy borsot törhetek a régi főnökeim orra alá, már a szipla gondolat is, hogy azoknak a sarkára léphetek akik azok mögött a szörnyűségek mögött álltak,  bearanyozta a napom. A folytatás szimpla volt és egyszerű, befejeztem a papírmunkát és elindultam hazafelé.
Nem igényeltem sok mindent, csak egy élhető lakást valahol a város szélén, de mégis a látszat fenntartása végett, hogy egy feltörekvő pénzrevágyó nyomozó vagyok akit épp előléptettek főnyomozói pozícióba, kivettem magamnak egy lakást a gazdagnegyedben, medencével és szaunával, csak a látszat kedvéért. Tulajdonképp mint Batman csak én nem öltözöm denevérnek éjjelente. Aznap úgy döntöttem nem fogok taxit inkább gyalog sétálok haza, a nyakkendő szorongott szóval úgy döntöttem megszabadulok tőle, és zsebre dugom. Így sétáltam hazafelé fütyörészve és élvezve az átmeneti reklámszünetet a pocsék életem műsorában. Nem voltam benne biztos hogy ez maradandó, így kiélveztem amíg lehet. Szórakozni jártam, megismertem új embereket, tanultam rengeteg dolgot a költészetről és a szobrászatról, fejlesztettem a zenei tudásom, és még egy tucat új dologra nyílt lehetőségem, amire korábban nem is gondoltam. Érdekes érzés volt, és néha napján visszagondoltam arra, ha a katonaság helyett az egyetemet választom, most milyen életem lehetne. Valószínűleg nem hagytam volna magam mögött hullahegyeket, ami kézenfekvő, inkább lehettem volna futball sztár aki fürdik az elismerésben és a pezsgőben, mint ahogy a húgom megvalósította az álmát és filmekben szerepel. Az utóbbi időben egyre többet láttam a tévében, és tudtam hogy a városban él, de sosem akartam megzavarni a lelki világát. Fogalmam sem volt róla, hogy egyáltalán érdeklem-e, vagy hogy milyen hatással volt rá az eltűnésem, de most boldognak tűnik. Minden hónapban más sportolóval és modellel randizik és úgy néz ki kiteljesedett a maga nemében.  Mindezt úgy mesélem, hogy állok egy elektronikus bolt kirakata előtt, és ő mosolyog rám egy reklámból, és én csak őszintén örülni tudok, hogy megéli ezt.
Aztán tovább indultam, és figyeltem ahogy emberek haladnak el mellettem, kezükben a telefonjukkal és fogalmuk sincs arról, hogy mi folyik odakinn a világban. Boldog tudatlanság.
Itt kis mosoly ült az arcomra, de indultam is tovább, hisz a behűtött söröm, a nagyképernyős tévém és a kényelmes kanapém otthon várt, hogy ledőljek rá.
Ahogy szépen lassan haladtam egy kevésbé népszerű részén a városnak egy fajta hangos orosz akcentusú kiabálás ütötte meg a fülem, emellett egy ismeretlen nő hangja, természetesen sejtettem, mi folyik ott. Orosz gengszterek, és egy elesett nő. Először elsétáltam a sikátor bejárata előtt, majd pár lépést megtéve továbbá megálltam, nagy és mély levegőt vettem, aztán megfordulva léptem a sikátor bejáratához. A két gorilla a falhoz szögezve tartotta sakkban a sérült nőt, aki ha belekeveredett ilyesmibe, valószínűleg vagy prostituált, vagy egy az oroszokkal kapcsolatban álló kedves üzletember munkatársa, ezt szűrtem le a gyors szituációfelmérésemből.
- Хороший день, господа. (Szép napot, uraim) - Kezdtem a beszélgetést kellemes csevegő hangnemű orosszal, mivel nagyjából 20 nyelv volt belémverve anyanyelvi szinten könnyedén képes lettem volna elhitetni még azt is hogy orosz születésű vagyok, de nem állt érdekemben. - Маленькая девочка плюнула и насилие возрождает человека, верно? (Egy kis lány verés és erőszak felüdíti az embert, nem igaz?) -
Folytattam ugyan azzal az undok félmosollyal, ahogy zsebretett kézzel sétáltam a két orosz felé, majd közvetlen közel megálltam hozzájuk. Egyenlőre ügyet sem vettettem a nőre, csak a két fickó mozgását figyeltem. Amit még a vak is lát, hogy a kisebb darab fickó  teljes súlyát az egyik lábán tartja, ami azt feltételezi hogy a másik lába vagy sérült, vagy sérült volt, amiből az következik, hogy egy kis rúgás és összecsuklik mint egy zsák. A másik viszont, nagyobb darab és masszív, aminek viszont a hátránya, hogy a súly miatt előredől, így a hátizmai gyöngébbek és a hát alsó tájékára mért ütések probléma nélkül földre vihetik. Természetesen mindez csak egy röpke gondolat volt, ami átfutott az agyamon, egyenlőre még kíváncsi voltam, hogy reagálnak az új helyzetre.
Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Szomb. Jan. 13, 2018 8:59 pm



Sarah&Jay
Sokszor néztem már farkas szemet egy fegyverrel ,de valahogy ez most komolyabbnak tűnt ,nem véletlen hisz két maffia taggal voltam egy sikátorban.  Egyszerre féltem ,és méláztam el azon hogy,ha meghalok vajon bekerülök egy történelem könyvbe? Hát ,Sarah ha meghalsz ezt már nem tudod meg ,de voltam olyan szemétláda hogy úgy is visszajárnék kísérteni. A feszültség ami bennem nőt ,egyre jobban tódultak ki belőlem a zavarosabbnál ,zavarosabb gondolatok. Ami nem segített a helyzetemen . Egy kicsit hátrébb szenvedtem magam a hideg földön ,ami nem volt túl sikeres hisz a bordám ,szinte ordította hogy ne mozduljak. Fájdalmaim voltak ,és aligha volt esélyem innen segítség nélkül fel állni. Szóval itt tartottam most ,segítség nélkül ,sérülten egy fegyverrel szemben . Dimitri Serenovval aki valószínűleg egy percig sem fog gondolkozni azon hogy végezzen velem. A másik tagot nem ismertem ,de mintha benne láttam volna egy kis kételyt ,biztos valami újonc . Már-már felkészülten vártam hogy eldurranjon a pisztoly ,amikor egy ismeretlen harmadik hang ütötte meg a fülemet. Oroszul beszélt ,így csak pár szót ha értettem belőle. Összeszűkült szemekkel próbáltam bemérni a férfit ,aki harmadik tagként érkezett az én pokoli jó "bulimba" ,ezek egyre többen lesznek ? Most már kezd egy kicsit átmenetes értelmet kapni az "Annyian vannak mint az oroszok "mondás.  Minden erőmmel arra koncentrálok hogy valamit megértsek abból amit mondd,de a fájdalom minden erőmet felemésztette így csak szenvedő alanyként tudok  részese lenni ennek a remek kis összejövetelnek ,amire még csak meghívót sem kaptam. Szívás.
- Te ki a franc vagy ? - dörren rá az egyik ,és fenyegetően kihúzza magát . Ó,ez érdekes fordulat nem ismerik ,lehet ez mégis csak az én napom lesz ,bár ne igyunk előre a medve bőrére ha Ő is orosz akkor sanszos hogy,azért van itt mert akar valamit tőlem.
- Tehát nem veletek van .- mondom ki hangosan a felismerést ,és hirtelen beindul a túlélő ösztönöm ami azt súgja hogy ,Ő az én emberem akárki is legyen .- Akkor hát : légy oly szíves ments meg . - döntöm oldalra a fejem és megpróbálom a lehető legbájosabb ábrázatomat elővenni. Miközben végigmérem őt újra észreveszem hogy ing,meg nyakkendő meg minden anyám kínja van rajta. De ennek ellenére azt is látom hogy jó kiállása van . Nem mintha ez bármit is jelentene . - Vagy mit szólnál ha ...-intézem felé szavaimat ,amit nem biztos hogy megért hisz az előbb oroszul beszélt.
- Fogd már be ! - üvölt rám Serenov ,kicsit mintha paprikásabb lenne a kelleténél. leemeli rólam a fegyvert majd maga mellé dobja .
- Az előbb azt mondtad beszéljek ,én most már tényleg nem tudom mit akarsz .- nos igen ,az egyik roppant rossz szokásom ,rosszkor viccelődöm. Még akkor is ,amikor élet és halál közt lebegek.
- Ki vagy Te ?! - Dimitri hangja fenyegetően cseng . Csak kíváncsian tekintek egyikről a másikra ,most már fogalmam sincs mi folyik itt . Nem voltam a helyzet magaslatán sem ,de abban az egyben biztos voltam hogy ,egyedül nem fog elbírni ezzel a két orosszal. Én pedig nem túl sok segítséget nyújthattam neki . Amíg ők azon tanakodnak ki kicsoda ,akár meg is léphetnék ,de kérdés hogyan állok fel . Dimitri emberére nézek ,aki zavart arckifejezést öltöt magára ,de közben rám is figyel fél szemmel. Ó, a fenébe ez sehogy sem fog működni. Itt mindenki meg fog halni. Gyerünk Sarah találj ki  valamit !
- Meg van ! -kiáltok fel ,amiért a bordáim annyira nem hálásak.- Mit szólnátok egy négyeshez ?- kérdem ,de mintha meg sem hallották volna ,mert Dimitri abban a pillanatban felhördül és támadásba lendül.




◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►literature teacher/Ex Balerina
Hozzászólások száma :
191

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Szomb. Jan. 13, 2018 10:50 pm

Mit mondjak beletenyereltem abba a fajta szituációba, ahol az oroszok, minek utána néha nem igen tudják felmérni a helyzetet, mindenképp harcba fognak kezdeni. Ennek a fajta forgatókönyvnek az első szabálya, hogy hitesd el velük, hogy ők vannak erőfölényben, nos ez minek utána ketten vannak és mind a ketten jó erőben, már alapvetően az kicsi és tompa elméjükben motoszkál, nekem pedig semmit nem kell mondanom. Szótlanul méregetem a párost, miközben mind a ketten felágaskodva tudatták a maguk egyszerű módján, hogy nem szívesen látnak a kis beszélgetésükben, de ez nem tántorított el attól hogy egyenesen beletenyereljek, hisz valahol mélyen még élvezem is ha bűnözőket verhetek péppé. Nem telik el 20 másodperc és már nekem is szegezik azt a kérdést, amit mindenki kérdezne egy ilyen helyzetben… „Ki vagy te?”.
Két dolgot tehetnék, 1. meglengetem a jelvényem és tudatom velük, hogy rendőr vagyok, aminek valószínűleg az lesz a vége, hogy megpróbálnak lelőni, vagy 2. egyszerűen adom magam és úgy próbálnak megölni. E kettő között az a nagy különbség, hogy ha tudják hogy rendőr vagyok tudják hol keressenek később, miután elintéztem őket, amiből persze nagy mészárlás lenne és a Cég helyből a nyomomba eredne, ha pedig nem akkor valószínűleg egyszerűen el tudom őket verni anélkül hogy bárki tudomást venne rólam, New York nagy város. Így egyértelmű volt a válasz.
- A nevem… Bruce Wayne… csak átutazóban vagyok, amúgy általában ezt éjszaka csinálom denevérnek öltözve. -
Meglengettem a kezeimet előttük és közben lassan váltottam a tekintetem egyikről a másikra, láthatóan összezavarja őket, ha valaki így adja előttük a hülyét, hisz ki számítana erre egy ilyen helyzetben, de akinek ennyire csökkent az intelligenciája annak még nehezebb. Az oroszok nem atomfizika tudósokat alkalmaznak, hanem gorillákat, akik erősek, vagy legalábbis azt hiszik.
Közben úgy néz ki a hölgy is felszólalt volna az ügyben, de orosz barátaink megállították mielőtt valami értelmeset tudott volna mondani, mindenesetre úgy nézett ki nem esik ki a dacos szerepéből akkor sem, ha valaki ilyen szintre veri, ez egy érdekes tulajdonság, különösen civiltől.
- Megkérnélek, hogy maradj a földön, a saját érdekedben. -
Felöltve a legbarátságosabb mosolyom csevegő hangnemben intéztem hozzá a szavakat, aztán visszafordultam az új barátaimhoz további csevegésre. Újra elhangzik a legendás kérdés a másik orosz tag szájából is, lehet nem értik jól az angolt, lehet csak nyomatékosítani akartak, de ez mind nem számít figyelembe véve a jelenlegi helyzetüket.
- Fiúk… Fiúk… - Itt előre tartottam a kezem. – Szerintem nem értitek, itt nem ti kérdetek, hanem én. És nem fair az hogy ketten vagytok egy ellen… -
Itt hagytam egy pillanatnyi szünetet, hogy elgondolkodjanak a hallottakon, majd folytattam.
- Hozzatok még négy öt tagot és úgy az lesz. -
A nőre csak egy pillanatra néztem, majd mosolyogva ingattam a fejem, aztán a szorongatós orosz megunta a kellemes beszélgetésüket és úgy döntött rövidre zárja a dolgot, persze a jobb horog amiről azt hitte elintézi az ellenfelét végül felszántva a levegőt kibillentette az egyensúlyi állapotából, és mivel amúgy is sánta volt az egyik lábára garantált volt, hogy behajlítja a gyengébb lábát, így a kitérés után mögé kerültem és nagy erővel beletalpaltam lábhajlatába, amitől szabályosan térdre rogyott és még a csontok is megrepedtek benne, hacsak el nem törtek. Ez után játékosan fejbe rúgtam, amitől az arca meglátogatta a betont. A találkozásból ő húzta a rövidebbet, én pedig előhúzta az övébe dugott 9 mm-est és megpörgetve a másik fickóra szegeztem.
- Mond csak, mennyire gyakran versz védtelen nőket? Évi egy két alkalom, vagy ez ilyen havi rendszerességű dolog? -
Itt már nem voltam sem barátságos, sem mézesmázos, sem bármi egyéb. Olyan voltam mint maga az ördög, fenyegető mint egy árnyék, amitől félsz amikor elalszol. Lassan sétáltam felé, ő pedig szeretett volna a pisztolya után nyúlni, de nem hagytam.
- A…a…a… Az nem játék, takarodj vissza a főnöködhöz, és mond meg neki hogy ez már az Írek területe, és ha itt akartok üzletelni akkor a főnökömmel kell tárgyalnotok erről. -
Egy kis félrevezetés a végére, ezzel vagy kiirtják az Ír maffiát, vagy elkezdik keresni az Ír maffia újabb felét, amivel persze semmire nem jutnak, mindenképp jól járok. Kit is érdekel igazán.
Őt láthatóan igen, mivel elhagyva a fegyvert, rohant hogy felkaparja a haverját és gyorsan eltakarodtak.
Ketten maradtunk hát, a véresre vert lány, és én akinek meg az ingje lett véres az orosz miatt.
- Na veled mi legyen? -
Kicsit méregettem őt, majd végül odalépve segítettem fel, aztán mikor már talpra állt oda támasztottam a falhoz. Visszatérve a fegyverekhez, mindkettőt letisztítottam egy ronggyal, majd ledobtam a közeli csatornába. Végül visszatértem a sikátor arra a részére ahol őt hagytam, ha még ott volt.
Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Hétf. Jan. 15, 2018 1:02 am



Jay & Sarah
Nos,akkor hát mérjük fel újra a helyzetet. Két orosz,én ,és egy tök ismeretlen pasi. A legrosszabb az -az egészben hogy hiába vagyok szorult helyzetben engem mégis hajt a kíváncsiság hogy ,ki lehet ez a fickó. Néhol próbálom az arcát elemezni ,hogy láttam-e már valahol. De akárhogy nézem nem ismerem. Szóval csak egy fel állás maradt legalábbis az én fejemben ,megszületett a végítélet. Ő is ki akar nyírni,elgondolkodtató ha már ennyien akarják a halálomat engedek a kísértésnek ,és árúba bocsájtom a testemet,kicsit más nézőpontból. Néha elgondolkodom tényleg a dolgon mennyivel könnyebb lenne ha egyszerűen hagynám magam a fenébe ,és várnám a halálomat. Erre a gondolatra egy nagyot nyelek ,ennyire mélyre nem szoktam süllyedni. Bármilyen körülményt túl éltem ,talán erre születtem hogy csak minden helyzetet magam körül ,átvészeljek és tovább lépjek. Egész jól ment ,mint ahogy az is hogy meneküljek. Viszont ezt a képességemet most aligha tudtam kamatoztatni megsebezve . Főleg ilyen helyzetben ,még egy pasi ellen sincs esélyem nem hogy,három . Minden bizonnyal nem akarok élni ,hisz amikor a harmadik férfi megszólal némi poént belecsempészve az egész helyzetbe csak felnevetek. Amit a két orosz haverom annyira nem kultiválnak.
- Bocsi ,befogtam . -mentegetem magamat ,és úgy döntök most már ideje meghunyászkodni. Mivel ennek az egésznek tényleg nem lesz jó vége,ha továbbra jártatom a számat . Figyelemmel követem az eseményeket ,és csak akkor zökkenek ki a látványból amikor az öltönyös pasas hozzám szól. Ez a barátságos mosoly ,na jó itt valami nem smafu. Maradjak a földön ? Miért maradjak ott ? Amúgy sem tudok mondjuk fel állni ,de akkor sem értettem ..egészen addig amíg az előttem lezajló események egész más fordultatót vesznek. Sanszos hogy,tényleg Ő Batman. Nem tudom hogy lehet valaki egyszerre elegáns ,és fenyegető ,de Ő valahogy mégis összehozta . Egyetlen jelét sem mutatja félelemnek ,lehet azért mert az ilyen férfiaknak nem is szerepel ilyesmi a szótárukban . Egy szó jutott róla eszembe : veszélyes . Ó,de még mennyire ismertem hozzá hasonlókat.
Oké ,Sarah koncentrálj . A hallottak szerint nagyobb katyvaszban vagy mint voltál. Írek ,Bruce Wayne (Sokkal helyesebb) kiadásban ,ennek a fele sem tréfa.
És a látottak alapján ,csak annyit tudnék hozzá fűzni hogy : Ki az Isten ez ?! Könnyű szerrel hárította a dolgokat . Túlságosan is ,mintha mindent előre tudott volna . Lehet hogy így volt ? Ő is nyolc lépéssel jár az emberek előtt ,mert akkor szökhetek én akármerre.
Engem nehezen lehet kihozni a nyugalmi állatomból ,de most sikerült . Nem tudom merre vesztettem el azt a fonalat ,de egyszer csak már azon kapom magam hogy felsegít én pedig a falnak dőlve egyensúlyozok hogy talpon maradjak. A fájdalmaim érdekeltek most a legkevésbé ,kíváncsiságom és a félelmem egyvelege csak még rosszabb irányba terelte az alapvetően tűrhetetlen személyiségemet. Így míg Ő hót nyugalommal rendezkedett előttem ,majd vissza jött hozzám csak nagyot nyelve néztem rá.
- Oké, az már világos hogy nem egészen olyan Batman vagy amilyennek gondoltalak .- kezdek bele kételkedve ,lehet nem kéne ,de folytatom.-De ha esetleg az ötlőt fel a fejedben hogy megölj ,mondnám hogy megemlegetted,de mint látod sérült vagyok így ..más módszert kell bevetnem . - mosolyodom el bájosan ,legalábbis magamhoz képest bájosan.- Esetleg ezt az egészet elintézhetnénk természetes úton ,vagy pénzben . - ajánlom fel míg próbálom magam tartani ,igazából több mint biztos hogy a bordáim bizonyos részei sérültek nem mintha nem szoktam volna hozzá ehhez az érzéshez.
- Szóval ,csak arra szeretnék kilyukadni hogy akárki is legyél ,az is egy megoldás hogy csak úgy elengedsz . Megköszönöm hogy megmentettél ,meg a látványos elődadást is . - kacsintok rá ,bár szerintem inkább fájdalmas az ábrázatom mintsem huncut.
- Lényegében én csak egy ,kurva vagyok szóval ,az előbbi jelenet a két orosszal csak egy rossz üzlet miatt történt meg.- hadarom el a magyarázatomat fogalmam sincs minek. Oké Sarah fogd most már be ,mielőtt túl sokat mondasz egy idegennek. De ha már....- Amúgy meg ki vagy ?De most komolyan. - bukik ki végül belőlem a kérdés míg végignézek újra rajta .

| ×




◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►literature teacher/Ex Balerina
Hozzászólások száma :
191

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Kedd Jan. 16, 2018 12:27 am

Fontos volt, hogy eltűntessem ezeket a vízi pisztolyokat, hisz bármikor kijöhet egy csapat elemezni az útvonalam, és megnézni hogy merre jártam mit csináltam. Ha egy dolgot el lehet mondani a Cégről az biztos, hogy keményen betartatják az egyezségeket azokkal akikkel kötnek, amellett persze hogy ők bármilyen lelkiismeret nélkül felrúgják őket ha úgy tartja az érdekük, mindenesetre nem adtam okot rá, szépen elrejtettem a nyomaimat, és mivel nem adtam meg személyes adatot ami alapján az oroszok megtalálhatnak egyetlen dolog sem vezethez hozzám… vagyis egyet leszámítva semmit. Itt lassú léptekkel visszaindultam a nőhöz, s közben ránéztem az órámra, ahol megállítottam a stoppert, 8,56 másodpercnél állt. Ez azt jelenti hogy lassultam, méghozzá 3 egész másodpercet. Az ilyen szituációk elrendezésére maximum 6, legjobb esetben 4 másodperc volt az időm, láthatóan kivesz belőlem hogy nem foglalkozom ilyesmivel, de ha kicsit több időt töltök edzéssel, ezt vissza tudom dolgozni a normális korlátok közé… tudtam ezt. A lány sérült volt, egyben döbbent, és láthatóan próbálta a nyugalmat magára erőszakolni, de ezt nem róttam fel neki, hisz ki akar nyugodtan péppéverődni orosz gengszterek által. Megállva előtte végigmértem az arcát és nem is figyelve arra, hogy mit mond vagy mit reagált végigkutattam, hogy milyen más sebesülésekkel rendelkezik.
- Tudom… a hosszú fekete köpeny és a maszk teszi az embert… - Válaszoltam a Batmanes mondatra nekitámaszkodva a falnak közvetlenül előtte. Tudtam, hogy most a legjobb döntés ha magammal viszem, hisz két opció van ezen kívül, az egyik hogy elmegy egy kórházba, és mivel az orosz barátaink ott keresnék elsőre amit eltűntek innen, valószínűleg vagy ugyan ez a helyzet alakulna ki, vagy csak úgy megölnék, és egyik sem a legjobb kimenete a helyzetnek. A másik, hogy hazamegy és nem foglalkozik a dologgal, aztán a sebei meg a belső sérülései elfertőződnek és a végeredmény ugyan az lenne csak lassabban és fájdalmasabban.
- Nem akarlak… - Válaszoltam röviden miközben mellé álltam, majd fejemmel intettem számára, hogy karolja át a nyakam, ha úgy tesz ahogy mondtam, akkor segítve neki, elkezdünk kifelé botorkálni a sikátorból.
- Ha akarsz elengedlek és mehetsz az utadra, de ha életben akarsz maradni most velem maradsz. Amúgy rendőr vagyok, maradjunk egyenlőre a Brucenál. -
Mutatkoztam be egy más néven, hisz nem állt érdekemben, hogy eláruljam neki a valódi nevem. Valójában ha megkérdezném magamtól miért akarok neki egyáltalán segíteni arra sem tudnék rendes racionális választ adni, talán még mindig ez a „Hősi” ostobaság mozgat amikor ilyet látok.
- Nem szeretném se a pénzed, se a tested. Gyere és ellátom a sérüléseid, talán jobb esélyekkel indulsz utána. -
Pillantottam rá egy pillanatra, míg lassan botorkáltunk ki a sikátorból, aztán mielőtt az utcára kiértünk volna megálltam és újra a falnak támasztottam őt. Szorosabban összehúztam magamon az öltönyt, hogy elrejtse a vérfoltot az ingen, majd elővettem egy papírzsebkendőt, és az üveges ásványvizemből megvizezve odaléptem Sarah elé, és lassan óvatosan elkezdtem a vért letörölni az arcáról. Mikor végeztem a művelettel, zsebre dugtam a zsebkendőt, majd a fejére húztam a csukjáját és újra átkaroltattam magam.
- A lakásom egy kicsivel feljebb van ezen az utcán, oda megyünk. -
Ez egy teljesen más lakás volt, mint ahol amúgy élek, hasonló kivitelűen nagy és felszerelt, de afféle biztonsági házként tartottam fenn, ha esetleg gyorsan le kéne lépnem a városból, így ott is alternatív nevet adtam meg a bérléshez, plusz készpénzben fizettem.
- Hogy szólítsalak? -
Felvetettem az utolsó kérdésem, míg lassan elindultunk a lakás felé, ha ő is egyetért.

// Ha megfelel, akkor írhatod a kövit úgy mintha már ott lennénk Very Happy már ha úgy döntesz, hogy megfelel következő helyszínnek.
Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Szer. Jan. 17, 2018 9:53 pm



Jay&Sarah
Mert végül is miért is ne ?! Nem is én lennék ha nem botlanék bele még egy titokzatos fickóba. Jó ,legyen annyi a javára írva hogy megmentett. De azért az mellett sem kell könnyedén "elsétálni" hogy ,olyan könnyedén intézte el az orosz vadmarhákat ,mintha mindig is ezt csinálta volna . Ismerős már ez nekem ,most pedig az én döntésem hogy csapdába sétálok avagy sem ,bár nem tudhatom biztosra hogy tényleg csapda ,de óvatosnak kell lennem. Sok mindent láttam már ,és el szeretném kerülni hogy ,még többet lássak . Többször futtatom rajta végig a tekintetemet ,nem mintha így első blikkre megmondanám hogy micsoda vagy kicsoda .  Ez a bizonytalanság kezdett megőrjíteni ,ahogy a titokzatos szövege is. Szerettem ha az emberek épp oly nyíltak velem ,ahogy én velük. Nem érdekelt az sem ha esetleg bántó szándék vezérli őket ,csak mondják ki én pedig felkészülök. Az,az inkább előkapom a maszkomat és  magamra erőltetem ,mint ahogy annyi éven keresztül tettem. Egyenlőre úgy érzem magam mint egy madárka ,aki megsérült ,majd rátalálnak ,de szerencsétlenségére pont egy  madár fanatikus gyűjtő karmai közé kerül és nem tudja mi vár rá. Abban biztos hogy meggyógyul,de hogy szabad lesz vagy esetleg még több baj történik vele nem tudhatta előre. Istenem ,feszült helyzetekbe annyi faszságot termel az agyam ,és nem működik az a kicseszett szűrő sem ami ,általában azért felelős hogy ne beszéljek hülyeségeket.-Bruce ,a rendőr .-nyögöm ki ,az agyam szinte rögtön éles szirénázásba kezd ,és ha tudnék futni már tuti valahol "Gyalogkakkukolnék" előre ,hogy még véletlen se kelljen rendőrrel egy légtérbe lennem . Félreértés ne essék ,nem volt velük problémám ,viszont fordítva már annál inkább igaz volt. Zavaros gondolataimból , a lüktető fájdalom riaszt fel. Áh,ez igazán érdekes már az sem veszem észre ,hogy a lábaim ellenem fordultak és a testem is ami készségesen hagyja hogy,segítsen. Nem mintha lett volna más választásom.
- Ó,kutyabajom ,tök jól vagyok. A bordám már megszokta.- nyögöm szinte fájdalmasan a szavakat ,majd amikor újra a falnak dönt,és letisztogatja rólam a vért. - Figyu,én szerintem nem jó ötlet ha felviszel a lakásodra .- közlöm vele kicsit lazábban ,mialatt azért haladok vele ,mert magamra nem tudok támaszkodni.- Elég zűrös prosti vagyok ,mint látod és ha ezek az Orosz medvék nem is fognak keresni,más annál inkább .- hadarom el neki gyorsan ,még csak azt kéne hogy a rendőröket is belekeverjem aztán amilyen szerencsém van rács mögött végzem . Pár maffia ügy már így is szárad a kezemen.
Mikor a nevemre kérdezz rá csak nagyot pislogok ,igazából abbaól nem lehet baj hacsak a keresztnevemet mondom el nem igaz ? - Sarah.-zárom rövidre a név témát.
- Szóval mit szólnál ha azt játszanánk hogy,hívsz nekem egy taxit ,és elmegyek vele ? -kérdem az én névtelen hősömtől. Aki van annyira titokzatos hogy ,legyenek vele szemben fenntartásaim.- Vagy például azt is játszhatnánk ,hogy elfelejted ki vagyok ,meg hogy itt voltam.- ajánlom fel mialatt suta lépteim egyre gyengébbek és erőtlenebbek lesznek.
Ez így nem lesz jó ,csak be ell adnom a derekam ,amíg rendbe rak aztán meglógok.
- De ha nagyon akarod felmegyek ,végül is rá érek.- állítom be úgy az egészet mintha ezt csak is Ő akarná ,amit egy huncut vigyorral koronázok meg. Hát igen önmagamból nem tudok kibújni ez tény.
- És amúgy Bruce ,aki igazából nem is Bruce igazából ...-kezdek bele.- Miért mentettél meg a legtöbb ember elsétált volna mellettem . - jegyzem meg hisz így volt ,mindenki tudatában van annak hogy ez nem a napsütötte negyed . Itt csak rossz arcok járkáltak ,és kurvák. Viszont aki haza tartott a munkából ,gyakran erre járt mert rövidebb.
- Jó hogy a törvényt képviseled ,de inkább le kéne tartóztatnod ,mintsem rajtam segítened .- most komolyan magam ellen beszélek ? Nagyon úgy tűnik.



◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►literature teacher/Ex Balerina
Hozzászólások száma :
191

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Szer. Jan. 17, 2018 11:10 pm

Közelharc oroszokkal, lefegyverzés, ártalmatlanná tétel vagy kiiktatás... Ezek mind az életem részét képezték hosszú hosszú időn át. Tudtam, mit mikor kell tennem, mennyi idő alatt kéne tennem, és mit kéne használnom. A kiképzés mélyrehatóan megtanított mindenre a környezet kihasználásától az összes lőfegyver használtáig, de hogy tisztázzuk a tudásom egy ritka mocskos dolog volt, amit soha nem fitoktattam volna senki előtt pusztán sportból, még akkor sem ha nem lebegett volna a fejem felett a láthatatlan giotin hogy tovább kell állnom és életem végéig üldözi fognak akárhova megyek. Ki tudja miért vagyok még mindig ilyen... mármint magam sem tudom néha miért kap el az hogy embereken segítek. Hetekkel korábban elrántottam egy srácot egy autó előtt, mikor majdnem lesétált a telefonját nyomkodva egy busz elé, és ahelyett hogy bármi köszönetet kaptam volna pusztán egy „Ne lökködj, te nyomorék.” megszólalással illette az egész helyzetet, amire nem tudtam máshogy reagálni, csak széttártam a kezem és tovább álltam. Az emberek nagy többsége hálátlan és ellenséges még akkor is ha segíteni akarsz rajta, és ritkán tapasztalod meg az érzést amikor valóban segíteni akarsz és az emberek ezt észre is veszik. Többnyire idősebbek mondanak köszönetet, de ők kisebb dolgokért is. A legviccesebb, hogy a leghálásabb népség a hajléktalanok, akik amúgy is mások kegyéből és adakozó kedvéből élnek, gyakorlatilag siránkoznak egész nap azon hogy félrecsúszott az életük valahol.
Talán túlságosan belemélyültem a gondolataimba, mert csak azt vettem észre, hogy a lány is beszélt hozzám, én pedig csak szótlanul segítettem neki bandukolni a lakás felé, ami más amúgy nem volt messze.
- Két törött bordád van, egy eléggé vérző seb a homlokodon, egy repedt csont a lábadban, ezekkel minden vagy csak nem jól, ha nem kérsz a segítségemből elmehetsz, mint mondtam nem kötelezlek semmire, nincs letartóztatás, bilincs sem beidézés vagy akármi, nem vagyok szolgálatban. Csak egy átlag polgár aki segített egy másikon. -
Közben zsebenből kotorászva előhúztam egy zsebkendőt majd a kezébe nyomva intettem az arca felé, hogyha újra elkezdene vérezni törölje le. Pontosan tudtam mi jár a fejében annak ellenére, hogy nem vagyok gondolatolvasó. Fél attól hogy a törvény miatt be kell vinnem a központban... fél attól hogyha ezt nem teszem meg akkor valami egészen furfangos, esetleg beteges tervem van vele, amint felvittem a biztosházba. Tudtam, ha elérünk odaáig könnyedén megcáfolhatom ezeket a gondolatokat, bár nem is igazán aggasztott hogy mit gondol, inkább az egészségi állapota. És hogy miért? Halvány lila gőzöm sincs mi motivál erre, csak teszek dolgokat amiket így tartok helyesnek, elvégre ha nagy összességében nézzük a rendőröknek ez lenne a dolga, bár a politika és egyéb ráható erők eléggé kitekert módon határozzák meg manapság mi helyes és mi nem.
- Nem játszuk azt, hogy elfelejtem hogy találkoztunk, nem játszom azt hogy taxit hívok. Ha ezeket nem kérdésként, hanem kérésként címeznéd hozzám, akkor így lenne, de láthatóan inkább azt akarod hogy segítsek. Plusz, ha törődnék azzal hogy ki zűrös és ki nem, ide sem jöttem volna. -
Válaszolom neki, ahogy belépve a magas épület liftjébe, és segítek neki a lift falához dőlve.
Pár pillanatnyi csend után azt mondta ráér, és hogy ha nagyon akarom feljön, erre egy egyetértő bólintással feleltem, hisz ezt a témát már kitárgyaltuk amennyire lehetett.
Miközben szólt a szituáció furcsaságát még növelő lift zene egész végig a lift plafonját és a felvillanó számokat követtem a szememmel, majd végre megérkeztünk a tetőlakásba, ami a már említett biztos ház volt. Kilépve átmozgattam a karjaim, majd újra segítettem neki.
- Ilyen vagyok. Látok dolgokat, és megyek teszek ellenük. Ez afféle született tulajdonság. -
Válaszoltam neki, ami természetesen nem volt igaz, hisz a gyerekkori film mániám és a hős imidzs amit fiatalon annyira magas volt a szememben örökké az egyéniségem részévé vállt, de ez nem mindig volt így.
- Tehát azt mondod, más keresni fog. Ki? -
Kérdeztem újra kedves hangsúllyal, eszem ágában sem volt kikérdezni, de érdekelt hogy kivel vagy ki ellen dolgozik, ami miatt a Ruszkik is megkeresték. Végtére is rendőr vagyok, valaki aki sokkal többet tud mint amit a munkája megengedhetne, már kiismertem a fél New Yorki alvilágot, mindenkiről részletes leírást vezetve magamnak, de ezeket nem publikálhattam a hatóságok felé, hisz nem tudtam megmagyarázni honnan szedtem az információt, amit természetesen nektek sem mondok el milyen forrásból és hogyan szedtem össze.
Közben a nappaliban, segítettem neki helyet foglalni az egyik szép és kényelmes fotelben, hogy pihenhessen.
- Ha akárki mással találkoztál volna valószínűleg letartóztat, de én speciális eset vagyok, ha mondhatom így. Kérsz egy teát, kávét? -
Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Csüt. Jan. 18, 2018 12:39 am



Jay&Sarah
Nos,igaz hogy nem voltam a legjobb formámban amire egész könnyen rá is világított. Mondjuk nem volt nehéz ,dőlt belőlem a vér,és biztos voltam benne hogy az arcomon egy két helyen ennek látszatja is lesz ,ami egy dolgot  von maga után rohadt sok alapozót. Miért ez volt a legfontosabb ?  Egyszerűen azért ,mert én a testemmel és a megnyerő kis pofikámmal döntöttem romlásba férfiakat avagy nőket. És ha vásznamra valami olyan kerül ,ami nem oda való ,esetleg egy eltévedt "pecsét" akkor ,aligha tudom eladni a műalkotást nem igaz?! Ez voltam én , a felszín ,és a látszat egyvelege ,ami alatt talán még ott bujkált a régi Sarah. De nem engedtem ki a fátyol alól ,mert miért is tenném ,semmi értelme mint ahogy annak sem hogy  most éppen egy lehetséges csapdába sétálok. Még mindig nem értettem a motivációját ,és a törődő ,de egyben rideg mozdulatait sem . Egyszerre volt meg benne minden ,ami engem összezavart ,és talán ezért is dobhattam ki a kukába a nagy emberismerő képességemet. Úgy látszik még nem minden embertípussal találkoztam. Csak elfogadom tőle a zsebkendőt ,és letörlöm a vért ahonnan szivárogni kezdett.- Mindenesetre köszönöm ,hogy kockáztattad miattam az életedet . - szólalok végül meg ,nem igazán voltam ehhez hozzászokva. Mindig magam kellett intéznem az ügyeimet . Voltak barátaim és nagyon sok segítséget nyújtottak más téren ,amiért nem lehetek soha elég hálás ,de Remington haragjától  ,vagy éppen egy jól irányzott ütéstől nem volt védelmem. A liftbe érve kicsit megnyugszom ,nem mintha valaha is voltam gazán nyugodt ,de kint az utcán nagyobb esély volt bármire .-Jól van értem nem szeretsz játszani ,csak gondoltam könnyebb lenne az estéd ,egy sérült kurva nélkül ,de Te tudod . - viccelem egy kicsit a dolgot ,bár Ő valószínű nem fogja annyira értékelni mint én.
- Ilyen velem született adottság nekem is kéne ,de sajnos én csak látok dolgokat és ..néha sikerül manipulálnom a dolgokat . -mosolygok újra ,igazából tuti biztos voltam benne hogy dilisnek hisz.  Ha már így állunk ,Ő Batman ,n meg Harley azt hiszem itt valaki a DC-nél nagyon megkeverte a szálakat.  Kérdésére hamar kiszállnak belőlem a kedélyes gondolatok.
- Ja , a nagymamám,általában nagyon mérges ha nem érek oda hozzá időben.-rázom a fejemet .- De majd megmondom neki hogy,jött két farkas ,aztán megmentett a vadász.- terelem a témát teljesen más irányba ,még csak azt kéne hogy ,megtudja kivel állok kapcsolatban . Hisz ahogy meghallotta volna Remington nevét ,biztos vagyok benne tudná kiről van szó, évek óta rettegésben tartja New York azon részét ami maga volt a pokol.
-Speciális eset...- ízlelgetem a szót immáron ülve ,de nem igazán kényelmes sehogy sem a bordáim miatt így fészkelődni kezdek.- Azt hiszem egy kávé jól esne ,köszönöm .- nézek rá hálásan,oké nem fogom tudni megfejteni ez már olyan biztos mint ahogy itt ülök.
- Pedig lehet jobban jártál volna ha az őrsre viszel ,csak bajt hozok magammal .-vonom meg a vállaimat,amibe kicsit bele is nyögök oké azt hiszem a bordáim nem túl hálásak a mozdulataimért.- Ha,ezt a nagyi meglátja . Annyi az orosz maffiának . - mondom miközben kicsit felhúzóm a pólómat hogy megvizsgáljam magamat.- Hm,hát ez nem túl szexi. - vonom le a következtetést a látottak alapján ,egészen tarka lettem ha jobban megnézem



◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►literature teacher/Ex Balerina
Hozzászólások száma :
191

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Csüt. Jan. 18, 2018 1:18 am

Ha a helyében lennék tudtam pont ugyan azt tenném amit ő, próbálnám kiaknázni hogy kivel van dolgom, hogy honnan jött és miért tesz amit tesz, de történetesen nekem nem volt a terveim közt hogy felfedem a mélyebb részleteket ezzel kapcsolatban, nem ismertem őt és annak dacára hogy segítettem neki nem akartam túl sok információt adni magamról. Ő is igyekezett a legkevesebbet elmondani magáról. Azzal kapcsolatban amit a nagymamáról és az időről mondott tudtam, hogy akármennyire viccnek szánta valahol mélyen egy hasonlat volt, ami azt engedi feltételezni hogy valaki olyanról van szó aki a felettese és fél tőle. Itt New Yorkban elég sok csoport bevásárolta magát a prostitúcióba, ezek közül az egyik legtekintélyesebb, akiről úgy tartják hogy az egész alvilágot irányítja Remington, intelligens, dörzsölt és gyakorlatias bűnöző, aki nem nézi kin vagy min kell átgázolnia hogy elérje a célját. Ha szüksége lenne egy szabadulj a börtönből kártyára valószínűleg a saját anyját is eladná érte, de nem voltam biztos benne hogy róla van szó. Volt pár arra vonatkozó ötletem hogy mivel tudnék több információt szerezni ezzel kapcsolatban Sarahtól, de nem a jelenlegi állapotában, és amúgy sem emiatt hoztam ide, azokat az információkat bármikor megvehetem egy brókertől, vagy elkaphatok valakit a belsős köréből és addig verhetem míg kiköpi a fogait az információval együtt.
- Nincs mit, ahogy mondani szokták szolgálok és védek. - Itt már eleresztettem egy kedves félmosolyt hogy ne érezze magát olyan feszültnek. Akármennyire is furcsa volt a helyzet, jó házigazdának tartottam magam így szerettem volna, ha a vendégem kényelmesen érzi magát. Ezek után kissé már irányba terelődik a beszélgetés és szóba kerülnek az egyedi képességek és adottságok.
- Biztosra veszem, hogy ennek nagy hasznát veszed a munkád során. - Folytatom, míg elindulok a konyha felé kávét készíteni neki. Duplát főztem, így magamnak is maradt egy, majd tejjel és édesítővel töltöttem meg a sajátomat, míg az övé mellé kivittem a tejet, édesítő és cukor szentháromságát, hogy szája íze szerint ihassa az italt.
- A baj az élet szerves része, ha tartanék az ilyesmitől cukrásznak megyek. - Ütöm el az egész mentegetőzést egy viccel, mert ha már idecipeltem magammal lazuljon el annyira amennyire csak kedve tartja. Mellesleg azt hiszi hogy nem szeretek játszani, hát ebben is hibádzik, de a kettőnk jelenlegi helyzete és az egymáshoz viszonyított szerepünkben ez lenne a legabszurdabb dolog ami történhetne.
- Lehet jobb lenne, ha megnyugtatnád a nagymamát hogy nem érsz oda időben, esetleg hívd fel, vagy küldj neki egy SMS-t. -
Most már ideje volt levenni a zakót és fogasra akasztani, így intettem neki hogy mindjárt jövök és beléptem a hálómba, ahol elővettem egy pólót, amire lecserélhettem az inget, és egy melegítő nadrágra, ami az öltönynadrágot helyettesítette, majd mikor sikeresen lecseréltem a szettet. Dolgom végeztével a szoba egyik szekrényéből előszedtem egy elsősegély csomagot, majd visszatértem hozzá.
- Lesz hozzád egy igen furcsa kérésem... - Itt megálltam egy pillanatra és nagy levegőt vettem. - Kérlek vedd le a felsőd és a melltartód... -
Itt feltartottam a kezem, hogy elkerüljem az ellenkezést, és hogy elmagyarázhassam a helyzetet.
- Az alapján, ahogy reagálsz arra ahogy érinti valami a bordáidat, valószínűleg nem túl fényes a helyzet, és ha nem teszem helyre akkor elfertőződhet, rossz esetben kiszúrhatja a bőröd és utána öl meg. Szeretnék segíteni, de ahhoz meg kell bíznod benne. -
Nézek rá komolyan, és lerakva a csomagot állok és várom a döntését.
Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Csüt. Jan. 18, 2018 6:35 pm



Jay&Sarah
Nem tudom hogy ronthattam volna még a jelenlegi helyzetemen ,ami így is úgy is el volt baltázva ,de abban az egyben biztos voltam hogy az most cseppet sem segítene rajtam ha leflörtölném róla a nadrágját. Főleg hogy ilyen oltárian vonzó vagyok jelen pillanatban. Ez lett volna a nagy tervem ha nem lettem volna ilyen ramaty állapotban mint most ,általában így könnyebben elértem hogy ,szemet hunyjanak egy-két dolog felett. Viszont Ő nem az a fajta férfinak nézett ki akiből egy magam fajta lány bármit is kivált ,így más módszerhez kellett folyamodnom.  Tartottam tőle ,tudtam hogy nem bánt ,viszont ettől még fogalmam sincs ki volt. Arról nem beszélve hogy,egy olyan mázsás súlyt cipelek magam után ,amiből mindenki kap egy kicsit ha kapcsolatba lép velem. Ezért voltam elővigyázatos ,és jól megfontolt nehogy még többet a nyakamba vegyek.  Viszonozom a mosolyát ,és csak megrázom a fejemet.- De nem mindenki érdemli meg hogy szolgáld és véd .- utalok rá hogy csak egy kurva vagyok,bárcsak az lennék. De az évek során sok olyan ügybe belekeveredtem amibe nem kéne mint ahogy a példa is mutatja ,ha az évek múltán  belenyúlsz valamibe az egyszer vissza fog ütni. Hát ez most csúnyán visszaütött kétszeresen.
Figyelem ahogy lefőzi a kávét ,és még mindig azon vagyok hogy megfejtsem ,vagy legalább egy apró nyomot amin elindulhatok . De ez kb olyan lehetetlen volt mint hogy a Disney átírja teljesen a Star Wars történetét ,és a továbbiakban  lézer kardozó majmokról fog szólni.
- Köszönöm. - nézek rá mosolyogva mikor kihozza a kávét ,igazából feketén iszom ,de lehetséges hogy a mostani állapotomnak nem tenne jót az a plusz adrenalin löket ,így bőven felöntöm tejjel,majd belekortyolok a meleg italba . - Tudod elég nagy baj lenne abból ha én most egy telefont vagy sms-t küldenék a nagyimnak ,szóval jobb ha hagyom kétségek közt gyötrődni .-kacsintok rá ,és a fele igazság ez volt na meg az hogy pont ehhez hasonló okok miatt csak eldobható telefonom volt amit Remington nem tudott lekövetni. Igaz neki dolgoztam ,de ez közel sem olyan munkaviszony volt ,ami normális. Azt hiszem az én életemben semmi sem az . Egyre jobban süllyedek el a gondolataimban ,mikor újra megjelenik ,és látva hogy mennyire nehéz neki kimondani a dolgokat ,csak pislogok rá. Majd kitör belőlem a színtiszta nevetés .
- Aúú.oké ,azt hiszem többet nevetni se fogok . -mondom kicsit fojtottan ,majd ránézek újra.
- Jól van . - bólintok ,de még egy aprót kuncogok. - Igazából elég sok fura kérést teljesítettem már ,és még mindig prostituált vagyok szóval ezzel nem lesz gond .-vigyorodok el.- És örömmel meg is tenném mindezt neked ,de mozogni alig tudok ,és azt hiszem ha még jobban megerőltettem csak rosszabbat teszek.- magyarázom neki.- Muszáj lesz neked levenni ,ami szerinted nem rám való.- próbálom kicsit oldani az egész helyzetet hátha megmutatkozik egy másik arca .-Szóval Bruce ,gyere vetkőztess.-kacsintok végül rá huncutan . Igazából ha jól megnéztem nagyon is szerettem volna más helyzetben lenne ,de sajnos Ő úgy tekint rám mint egy sérültre aki minél előbb le kell rendezni ,szívás.
- Amúgy nem tudhatom meg az igazi nevedet  ?-teszem fel neki a kérdést.- Én az igazit mondtam.- érvelek ,vagy is inkább csak próbálok ,ez így nagyon nem fair hogy nem tudom a nevét.- Így is kivételesnek érezheted magadat , levetkőztetsz és még fizetned sem kell érte . Szóval gyerünk ,ki vele mi a neved ..- viccelem el a dolgot bár ,tényleg a lehető legrosszabb formámban voltam ,de úgy tűnt ez engem nem nagyon tart vissza semmitől sem.



◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►literature teacher/Ex Balerina
Hozzászólások száma :
191

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Csüt. Jan. 18, 2018 7:50 pm

Nem mondtam el mindent, de biztos voltam benne hogy Sarah sejti, hogy nem lesz kellemes a művelet, hogy rendbe rakjam a sebesüléseit, de minek utána több olyan alkalom is akadt, amikor magamnak kellett ellátnom a sérüléseim egy-egy küldetés során, úgy gondoltam ez a pár törött borda és horzsolás sima ügy lesz. Egy pillanatra tartottam vele a szemkontaktust, majd lehelyezve a dobozt a közeli asztalra előkerítettem fertőtlenítőt, ködszert, tapaszt, és egy cérnát tűvel a végén. Végigfuttatva a szemem a sebesülésein egyértelmű volt, hogy a bordákkal kell kezdni, ezek voltak a legveszélyesebbek.
- Az hogy ki érdemli meg, és ki nem érdemli meg alapjaiban relatív, ki az akit épp megtámadtak, mennyi lehet a rovásán, és miért jutott oda… satöbbi satöbbi, ezek mind szempontok. És a két gorilla valószínűleg durvább dolgokat is tett, mint hogy ellátták a bajod, megérdemeltek egy kis leckét. -
Teljesen tisztában voltam vele, hogy akármennyire kérdezősködik a miértekről, nagyon is hálás azért hogy épp arra jártam és elintéztem őket. Néha napján szükségem volt arra hogy kicsit a szürke zónában dolgozzak, ahol senki nem láthat és a Cég sem tud követni.
Tökéletesen megtanították nekem hogy irányítsam az érzelmeim, hogyan öljek meg valakit/valakiket több száz féle módon. Hogyan győzzek meg akárkit szinte akármiről, de valljuk be, én mindezt nem akart. Ellenben azt hogy ne kössenek a szabályok igen is élveztem. A rendőri munka legnagyobb hátránya az volt hogy egy nagy vaskos szabálykönyv megmondta nekem mikor és hogyan szolgáltathatok igazságot. Közben egy kis mosollyal válaszoltam neki válaszul a kávés köszönömre.
Majd elterelődött a téma a nagymama felé és újabb dolgokat vonhattam le a hallottakból. A férfi vagy nő akinek Sarah felel fontos, és tekintélyes személy akinek nem tanácsos csalódást okozni vagy megváratni, de mégis elnézi olyan személyeknek akik a szervezetében fontos szerepet töltenek be, mint a lány. Itt azonban felvetül egy másik kérdés, vajon miért is fontos egy prostituált valamelyik vezető alvilági személyiségnek, hogy elnézi ha nem hall róla, vagy nem jelentkezik időre.
Mindegy, ennek nem most járok a végére, szóval most ejtem a filózást és inkább másra koncentrálok.
Valójában a kérés nem volt nehéz, de mivel a lány munkája az volt hogy férfiakat vágyait elégítse ki, így sokkal jobban erőben érezhette magát ha mutatok némi zavartságot a női testek iránt, ezzel jobban megnyílik felém, bár még mindig nem tudtam mi a célom ezzel a végére.
- Jó, azzal nem lesz probléma. - Leülök a fotel karfájára, és óvatosan elkezdem felhúzni a nő felsőjét, és a lehető legkevesebb fájdalommal eltávolítani azt, majd kis mosollyal átnyúltam a válla alatt, úgy hogy nem értem a bordáihoz, és kipattintottam a melltartó pántját. Utána pedig lassan előre húzva a ruhadarabot újra próbáltam a legkíméletesebb lenni, ami ez után következik úgysem lehet kíméletes sehogy sem. Természetesen, mint ahogy bármely más férfi tette volna azért szemügyre vettem a formás idomokat amik a sok textil alatt rejtőztek, majd pár másodpercnyi elemzés után úgy döntöttem ideje nekiállni a meló kevésbé hálás részének.
- Nem fogok hazudni, ez most veszettül fog fájni. – Néztem a szemébe, majd a bal kezemmel elkezdtem végigfuttatni a bordái felületét, majd mikor megtaláltam a töröttet egy kissé beljebb lévő ponton nagyobb erővel megnyomtam, hogy visszaugorjon teljesen abba a helyzetbe, ahogy lennie kellett volna, ha Sarah sikoltani akart volna jobb kezemet a szájára tettem és igyekeztem minél jobban redukálni a zajt, mivel tudtam a többi itt lakók időnként kinn lézeng a teraszon és hallgatják hogy az alattuk és felettük lakók mit csinálnak.
- Sajnálom… - Folytattam pár másodpercnyi kihagyással, majd megkerestem a másik törött bordát, amit hasonló módon igazítottam helyre, majd elengedtem a száját és elnézést kérő kifejezéssel visszatértem a teendőimhez, igyekeztem a legjobb módon rögzíteni, hogy úgy is maradjanak a csontok ahogy lenniük kell, majd betekertem gézzel, hogy legyen egy réteg felette.
- Ezzel készen vagyunk. – Néztem végig azon amit helyre raktam, valószínűleg Sarah izzadt a fájdalomtűréstől amit nem is csodáltam, hisz mindenki így van vele. Egyesek jobban, mások kevésbé jobban bírják. Átadtam neki egy törölközőt, majd nekiálltam ellátni a homlokán lévő sérüléseket.
- Ha nem jó a Bruce, lehetek Jack, Matt, George, hívj ahogy kedved tartja. -
Közben fertőtlenítettem a sebet a homlokán és elkezdtem a lehető legszebb módon összevarrni, hogy később ne hagyjon nyomot az arcán, végülis az lenne az egyik legfontosabb eszköze a munkához… az egyik.
- Még mindig befigyelhet a dutyi ha nagyon feszegeted a határokat. – Sütök el egy viccet a fizetős viccére, majd miután befejeztem a homloka összevarrását, letettem a tűt és leragasztottam egy ragtapasszal.
- Hat nap múlva kiszedheted a varratokat. -

Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Pént. Jan. 19, 2018 12:10 am



Jay&Sarah
Két lehetőségem maradt ,vagy fejvesztve menekülök ...vagy csak menekülök. Ebben az egyben olyan kibaszott jó voltam hogy ,párom nem akadt benne. Na jó talán a hackerkedésben sem vagyok utolsó. Különben most nem tartanék itt . Nem szorulnék rá egy ismeretlen segítségére mert agyonvertek. Lapozunk vissza pár fejezettel én amondó vagyok.   Owen Cavanaugh,Drogügyosztály, vezetői pozíció . Azt hiszem vele kezdődött minden. Nos,ha azt mondanám hogy 17 évesen jó kislány voltam hazudnék több téren próbálgattam magamat mint hacker ,így jó murinak tűnt feltörni hivatalos szervek titkosított adatait. Míg nem egy nap megjelent az ajtómban Owen  (seggfej őrmester) . Mindegy ne menjünk bele ,legyen elég annyi hogy feltörtem az orosz maffia szerverét . Sok-sok információval meggazdagodva ,majd pár év múlva Remingtonhoz kerültem. Mindjárt a végére érünk ígérem. Szóval ott volt Remington kezében valami ,amitől megrengethette az egész alvilág   életét így is tett. Ketten együttes erővel "kizsebeltük" az orosz maffiát. Persze az titokban maradt hogy ez az egész gyakorlatilag az én érdemem volt ,Remnek semmi köze nem volt az egészhez. talán ezért is tartott sakkban hogy tartsam efelől a számat. Így kurvaként tengettem napjaimat ,ha éppen nem a másik oldalamra volt szükség . Viszont ez az egész egy idő után túl nőtt rajtam ahogy Remington haragja is ,és már nem tudtam mit tenni. Olyan volt mint egy kártyavár ami omladozni kezdett mégis rendíthetetlenül határait feszegetve ellen áll a szélnek. Ez voltam én ,egy kicseszett kártyavár ,más-más lapokból összerakva. De hogy ki voltam valójában ? Fogalmam sincs róla.
- Hálás vagyok tényleg neked ,de azt hiszem tényleg jobb ha sietünk ez ügyben. - sürgetem meg egy kicsit a dolgokat ,nem mintha nem érdekelt volna hogy,k is Ő valójában . Nagyon is izgatta a fantáziámat ,viszont a baj nem jár egyedül. Ez azt jelentette hogy én sem. Ahogy lekerülnek rólam a ruhadarabjaim amit ,gondos óvatossággal szedd le rólam ,kicsit elmosolyodom . Meg azon is hogy azért egy iciripicit engedett magának és elkalandozott a tekintette .- Hozzá vagyok szokva ,viszont azt nem ígérhetem hogy csendben fogom tűrni annyira tökös csaj nem vagyok .- viccelem el a dolgot ,igazából tényleg jól viseltem a fájdalmat,sajnos eleget tapasztaltam belőle. De amit a következő pillanatokban átéltem azt nagyon nem is tudtam mihez hasonlítani. Testem görcsösen próbált kiutat keresni a gyötrődés fogságából ,míg a torkomból felszakadt a legerőteljesebb sikoltás amit magamtól valaha hallottam. Éreztem hogy feszülnek az izmaim ,és ahogy a csontjaim roppantak csak még jobban rontott a helyzeten nem bírtam az ilyesmit . Hála az égnek egész gyorsan vége lett a dolognak és fájdalomtól kábán néztem a férfira ,akinek még mindig nem tudtam a nevét ,mégis valamiért gondoskodik a testi épségemről miért ?
- Jól van ,hát ha nem mondasz nevet akkor nem .-vonom meg a vállaimat megjátszva az egészet mintha nem is érdekelne. Miközben majd megölt a kíváncsiság.
- Ó ,én mindig a határokat feszegetem Bruce . -incselkedek egy kicsit vele majd sóhajtok egyet.- Rendben ,köszönöm.- állok fel kicsit nehézkesen mialatt próbálok mindent a magam lassú módján magamra aggatni.
Végül úgy döntök taktikát váltok ,és ha Ő nem is majd én adok neki információ amivel felcsigázom egy kicsit . Vagy nem ..
- Sarah W. Adler .- mondom ki a nevemet mialatt sikerült a a pólómba bújnom.- Biztos hallottad már a nevemet ,párszor szerepelek a körözési listán . De csak azért mert a nagy Remington a főnököm . - kuncogom el magamat ,remek álcaként tudtam magamra ölteni a buta liba szerepét ,aki csak egy kurva . Most is ez tettem.
- Nos ,örültem  Bruce . Köszönöm még egyszer a segítségedet . Ha jót akarsz magadnak ,nem beszélsz senkinek hogy velem lógtál,mert elég sokan kézre akarnak keríteni ,szóval csak óvatosan .- kacsintok rá ,miközben megindulok kihúzva magamat ,nem érdekelve hogy mennyire fáj .




◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆



Cause I know I can treat you better

avatar
Oktatás
Play by :
▿Amber Heard▿
Kor :
25
Foglalkozás :
►literature teacher/Ex Balerina
Hozzászólások száma :
191

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   Szomb. Jan. 20, 2018 2:33 am

Segítettem neki, holnap majd ő segít nekem, ha szükségem lesz rá. Ilyen alapokon nyugszik a világunk manapság. Titkos alkuk és hazugságok szövevényes hálója tartja össze a nagyvilági politikát és az egészen kis emberek életét is, mint mi vagyunk. Talán valaki itt azt hihetné, hogy pont egy ilyen szívességet szándékozom később bevasalni Sarah-n, de az nem én lennék. Természetesen nem vártam tőle viszonzást és nem kértem tőle cserében semmit, de én sem voltam a jószívű szamaritánus aki csak úgy a semmiért segít, nagyon is jól tudtam, hogy sokkal könnyebben tudok kapcsolati hálót kiépíteni az által hogy sármos és segítőkész vagyok, ahelyett hogy ráerőltetném az akaratom másokra, hisz ha mélyen és alaposan átgondoljuk nekem mindkét módszer nagy jól menne és működne, de jobban szerettem ezt az oldalam. Az erőszak és annak a fittoktatása, hogy mennyivel erősebbek vagyunk másoknál csak azt bizonyítja, hogy mentálisan gyengébbek. Történetesen a két orosz bizonyította hogy erősebb egy fegyvertelen nőnél, de emellett bizonyította hogy fizikailag és mentálisan is gyengébbek egyetlen szintén fegyvertelen fickónál. Ez a sztori biztos rossz fényt vet rájuk a saját köreikben szóval lehetséges, hogy nem egyhamar fogják híresztelni a dolgot.
- Ez egy biztos hely… itt nem találhatnak meg… Nincs sehova bejegyezve hogy ki lakik itt. -
Válaszoltam neki, mert tudtam attól fél rá találnak, de ha csak nem chippelték be a nyakát mint egy állatét akkor nincs az az ember ebben a városban, aki megtalálhatta volna őket, csak a Cég … és hát, ha Remington a Céggel üzletelt volna, akkor már rég kiterjesztette volna a hálózatát és kiszorította volna a városból az olyan férgeket mint az oroszok, valahogy mégis itt vannak, szóval nem paktáltak le vele, mellesleg nem is látok olyan okot ami indokolta volna, hogy egyáltalán szóba álljanak a fickóval, nem volt olyasmije amit a CIA felhasználhatott volna.
Közben láthatóan Saraht kicsit megviselte a „beavatkozás”, de nem tehettem mást, és marcona képpel végigcsinálva az egészet végül sikeresen helyére kerül minden.
Most egy ideig a fájdalomtól biztosan kába lesz, tudtam ezt, így nem kéne utcára mennie mert így még egy hajléktalant sem tudna legyőzni.
- Miért érdekel annyira, hogy ki vagyok? .. Ha tudni akarod, gyilkossági ügyekkel foglalkozom, szeretem a spagettit és a KFC a kedvenc gyors éttermem. -
Hintek el pár teljesen általános de igaz tényt magamról. Tudtam, hogy ő többet akarna tudni, de ez nem biztos hogy egészséges kiváncsiság, lehet hogy később felkeresne ezzel vagy azzal, tudta hol van ez a hely, tehát ha a szükség úgy adta, ezt a helyet itthagyom és keresek egy másik bérelhetőt a városban. Fontos volt megtartani az anonimitásom, mert nem kerülhettem közvetlen kapcsolatba olyanokkal akik érintettek az ügyekben. Érzelmileg is elhatárolódtam tőlük, és az identitásomat is védtem azzal, hogy nem fedtem fel a kilétem. Személyes érzelmeket és érintettséget belevinni munkaügybe teljesen tilos volt számomra… legalábbis a régi életemben, de a régi szokások nehezen kopnak el, tehát folytattam ezt.
- Születtél 1993. 06. 23 Londonban. Van rólad egy aktánk. – Mosolygok rá, bár ez csak részben volt igaz, hisz NEKEM volt aktám róla, de a rendőrségi adatbázisban csak az a csekélyke információ volt, amit több évnyi teszefosza nyomozgatás után gyűjtöttek. Amikor Remington után nyomoztam több tonnányi információ került a birtokomba a szervezetéről, és sokat kiderítettem Sarahról is, de képet nem sikerült szereznem róla, a mai napig. Jól az emlékezetembe véstem az arcát, és elégedetten tapasztaltam, hogy újabb lépéssel haladt előre a bűn visszaszorításáért folytatott harcom. Nem akartam felhasználni őt, hisz nem akartam kérést intézni hozzá.
- Az öreg Remington biztosan élvezi, ha ilyen csinos társasága van. – Válaszolt magabiztosan. Nem tudták izgatni bűnözők nevei, kegyetlen és kemény fickók, de sokuk nem éne túl egy kiképzést a Cégnél, és az még csak a beavatás része. Ha egyszer jártál már a „fény” másik oldalán, akkor egészen máshogy látod a világot, visszajössz ezek közé az óriási felhőkarcolók közé és a félelmed bűnözők és egyéb emberek iránt teljesen elszáll, csak egy fajta szilárd magabiztosság marad, amiből ha megölnek sem tudnak nagyon kibillenteni. Láttam, hogy indulni készül, és ahogy megígértem, tartottam magam a szavamhoz, szabadon távozhatott amikor csak kedve tartja, így intettem neki hogy várjon, majd elindultam a fürdőbe. Belépve körbe néztem, és a tükör mögötti szekrényt felnyitva elővettem pár szem fájdalomcsillapítót és egy csomag zsebkendőt, aztán visszacsuktam és visszatértem a nőhöz.
- Tessék, útravaló, igyekezz elkerülni a forgalmasabb helyeket mert még elég feltűnőek a sebeid. A rejtett utakon menj és a lehető legrövidebben. Mondanám, hogy van vendégszoba ha kedved tartja, de nem tartalak itt. -
Kinyitom az ajtót, hogy távozhasson ha szeretne, majd kérdőn nézve még hozzátettem.
- Nem ismersz engem, és lehet te vagy a szerencsésebb kettőnk közül emiatt. -
Hintettem el egy kis infót, hogy még jobban felpiszkáljam az érdeklődését, majd ha kiért a lakásból lassan becsukom az ajtót.
- Légy óvatos. -
Aztán be is zárom magam mögött, tudtam, hogy később megpróbál megtalálni így egy kártyát rejtettem a felsője zsebébe ezzel a felirattal:
„Ha segítségre van szükséged, tudod hogy érj el, Batman. ” A kártya másik oldala pedig egy telefonszámot tartalmazott, ami egy eldobható és lekövethetetlen mobilhoz tartozott, így védve az identitásom.
Még aznap kipakoltam a lakást és az összes személyes hozzám tartozó dolgot magamhoz vettem és elszállítottam a lakásból, majd elintéztem egy másik biztosházat a városban… valahol.

// Nos köszönöm a játékot, és szívesen folytatom máris a következővel, ha kitaláljuk hozzá a plotot, mert egy hosszú plotszálat beszéltünk, de azt jobb részekre szedni, egyben elég furcsa lenne. Very Happy
Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Jay & Sarah - The mysterious rescuer and the whore

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Archívum :: Játékok-
^
ˇ