Aziel & Luana

Nagyon szeretném magam mögött hagyni ezt a sok stresszt, amit apámék leendő érkezése okoz nekem. Tudom, hogy meg kellene nekik felelnie a Pandorának, meg a bátyámmal karöltve valamiért most foglalkozni akarnak ezzel az egy hellyel, a másik tíz mellett, nem tudom miért lett ez ennyire fontos, de valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy kikerültem egy hülye internetes cikkre, ahogy elhagytam a helyet egy nálam dupla annyi idős pasival. Nem mondják, és nem is fogják, mert tudják, hogy kellemetlen beszélgetés lenne nekik, mert én még mindig csak egy kislány vagyok a fejükben, aki nem hozhat rossz döntéseket.
Evelyn nélkül szerintem beleőrültem volna az egészbe, de bedobta az egyik barátját, hogy talán tud segíteni. Sok esélyt nem láttam arra,hogy ez az egész együttműködés működhet, mert bár én kérek segítséget de akkor is nagyon kakasztó tud lenni olykor a tudálékosság és makacsságom, mert én tudom mit akarok, de nem tudok egy felnőtt férfi fejével gondolkozni, pedig mst pontosan erre lenne szükségem.
A megbeszélt időre rakott ki a taxi aLucifer előtt, ugyan fogalmam sem volt mire számítsak, mert nem volt még lehetőségem ide belógni, megvannak a helyek, ahova még engem is beengednek, máshol kamu személyi kell, ami be is válik, de ide még csak meg sem próbáltam soha.
- Nem tudom mennyire jó az nekem, ha már mesélt rólam. Már nagyon régen kíváncsi vagyok rátok, mert nekem is dobott pár infó morzsát rólatok, de a lényeget láttam a közösségi médiában is - nyújtom felé a kezem, bár nem akarom olyan nagyon hivatalosra ezt az egészet, mert attól eléggé be tudok feszülni, így inkább a kéznyújtás után adok neki két puszit, ahogyan minden barátomnak szoktam. Nekem könnyebb és ha hallott már rólam  Ev-től, akkor egészen biztos, tudja, hogy nem vagyok szívbajos és nem vagyok egy szégyenlős kislány sem.
- Nem tudom mennyire leszel sokkolóan hatásos? Mert ha nagyon, akkor kérek egy whiskyt. - mondom neki és a másik kérdésére csak ledobom magam az egyik székre. - Mármint a beszélgetést? - kérdezem huncut mosolyomat elővéve. - Igazából fogalmam sincs, hogy kellene ezt csinálni, mindig magam ura voltam, most is csak Ev miatt vettem rá magam, hogy segítséget kérjek, amúgy elszenvedtem volna egyedül és idegösszeroppanást kaptam volna, de valamiért annyira jókat mondott rólad,hogy kíváncsi vagyok, de nem tudom mit kellene kérdeznem vagy mit kellene megnéznem. - fújom ki a levegőt a kicsit talán kétségbeesett monológom után.
- Két felnőtt férfi ízlésének kellene megfelelnem, de én egyáltalán nem tudom milyen az. - nevetek fel, mert ha a retro és tematikus buli szerintük nem elég menő,akkor mégis mi lenne az.

Aziel & Luana

- Ha annyira gyökerek lennétek szerintem nem mesélt volna ilyen lelkesen. - vonom meg a vállam egy kis grimasszal az arcomon, de lehet belülről így érzik jól magukat én nem tudom, mert nem ismerem őket. - Hiába vagyunk már több éve legjobb barátok, akkor sem fog szerintem rólam túl elfogultan beszélni, bár a sok jó azt lehet egy kicsit tényleg túlzás. - nem példás élet amit én élek, de nem is hajtok annyira rá, kényelmesen, boldogan, szabadon. Ja csak ez egészen eddig működött mert most a kényelmet felváltott a folyamatos szorongás és a szabadság helyett inkább egy kis pórázt érzek a nyakam körül, ami annyira más nem tesz boldoggá.
Na jó, tényleg elég meredek a srác és a beszólásai is tetszenek, mármint kizárólag baráti alapon, azt hiszem nagy szükségem van egy normális emeberre, aki belelát az üzlet ezen részébe és a segítségemre lehet, már ha akar segíteni  persze. Szóval deje kicsit felnőttesen kezelni valamit és nem úgy, ahogy általában szoktam.
- Igen ő határozottan jól tud hatni az emberekre, bár én láttam már olyan helyzetben is,amikor neki kellett némi motiváció, de azt hiszem elég jól kiismeri az embereket ahhoz, hogy  egy két szavával máris jó irányba fordítsa őt. - sok mindent nem mondtam volna el neki régen, amikor még nem voltunk jóban, aztán úgy éreztem én is, hogy egyre jobban nyílok meg neki és ő is nekem, miatta vagyunk most ennyire jóban, és igen sok mindenkire olyan hatással tud lenni, ami még egy jól képzett pszichológusnak is nehezen menne. Azért kíváncsi vagyok, hogy mégis kire volt ekkora hatása még a baráti társaságból, akit Aziel említ, mert elég rossz barátnő lévén most egy kicsit elhanyagoltam a kettőnk kapcsolatát, így nagyon sok mindenről maradtam le vele kapcsolatban.
Örülök, hogy hamar a lényegre térünk, bár talán túl sok mindent zúdítok egyszerre rá, minden előzmény nélkül, így a kérdéseire sorban elkezdem a fejemben keresni a  választ.
- Az apám az aki megnyitotta még évekkel ezelőtt ezt a klubot, és még nagyon sok másikat az országban és egy két másik országban is. A bátyám az aki ezeket átvette tőle, ezt az egyet kivéve, mert ehhez ragaszkodtam már nagyjából 15 éves koromtól. De még korántsem vagyok nagykorú, így felügyelet mellett kaptam meg ami azt jelenti, hogy kényük kedvük szerint beleszólnak. Már csak 1 évet kell várnom, hogy ez ne lebegjen folyton a fejem fölött, de rohadt sok felelősség van rajtam ezen kívül is, és tudom,hogy meg tudom csinálni, de már születésemtől kezdve túl sokat akarok bizonyítani és ez most is így van. - belekortyolok a whiskybe, majd veszek egy mély levegőt mosolyt erőltetek az arcomra és mesélek még egy kicsit neki.
- A Pandora megmaradt olyan helynek, ahol mindenki megtalálhatja a saját szórakozásának megfelelő helyszínt. Nem akartam nagyon alakítani az alap elképzelésen, mert élek halok a retro bulikért, de olykor egy laza kis R’n’B is jöhet. Több táncterem van, ahol mindenki maga választja ki mit akar nyomni, de ez most újkeletűen nem jön ba apámnak, és szertné ha fejlődne a klub, ha az én kezem alatt lenne több. Nekem a tematikus esték voltak az egyik elképzelésem hirtelen, amit sok magam korabeli lelkesen vett, de a bátyámnak annyira már nem jött be, aki apám jobb keze volt mindig is. Szóval most jelenleg élőzenét akarnak, arra gyűjtöm az ihletet és a bandákat, akik olykor fellépnek nálam, de csak csütörtökön mert a péntek és a szombati forgalom nem hinném, hogy kíváncsi egy olyan helyen egy zenekarra. - fújom ki a levegőt, amit szinte kapkodok a sok beszéd miatt. - Őszintén fogalmam sincs mit akarhatnak, mert ötletek nincs, minden rám van hagyva de azért mégsem. Ja szóval nem egyszerű az eset. Ez az oka, hogy eddig nem volt alkalmam még egyszer sem veletek csapatni,mert ez az őrület van a fejemben és lassan azt hiszem kikészít. - persze nem készülhet ki, akkor egyenesen kudarcot vallanék és nem tehetem meg.

Aziel & Luana

- Sosem hagyom a kanapén ücsörögni, még nem ismersz, de én elég erős személyiség vagyok, mondtam is Ev-nak, hogy kicsit tartok tőle, hogy te hamarabb fogod feladni a velem való beszélgetést, mint ő hiszi, olyan makacs tudok lenni. Na és ez a  tulajdonságom az, ami miatt ha maga alatt van is képes vagyok kihúzni őt a négy fal közül, hogy senki még csak látni se lássa azt az oldalát. - nem mindig könnyű és az is biztos, hogy neki sokkal nehezebb dolga van velem, de azért vagyunk barátnők, hogy mindig tudjunk egymásra támaszkodni.
Az egészen lehetetlen helyzetemet felvázolva várom az ítéletét, mert lehet én parázom túl és igazából semmi nincs benne, de elég maximalista vagyok és nem elég magamnak megfelelni,  mert vannak akiknek pluszban is kell.
- Hát tudod, a bátyám amúgy minden másban mellettem van, de egy elég nagy cég leendő örököse vagyok és szerintem minden igyekezetem azért van aláásva, hogy felkészítsenek valami nagyobbra, de egyenlőre nekem elég lenne ha ezt vennék figyelembe, de ezt nehéz megmondani egy ennyire karrier centrikus embernek. - a bátyámmal a legjobb a kapcsolatom tesóim közül, de valóban ő a legnagyobb kritikusom és néha utálom emiatt.
FIgyelem, ahogyan beszélni kezd, egyik kezemet letámasztom a pultra és felé fordulok, minden figyelmem a szavaira szentelem. Látom magam előtt a dolgokat, amiket felvázol, nem tudom mennyire jó ötlet ebbe mindenkit belekeverni, mert nekem már túl sok lenne a segítségben és olyan, mintha nem egyedül oldottam volna meg. Ettől függtelenül nagyon tetszik az ötlete és a mondandója végén egyre nagyobb lesz a mosolyom és az értetlenség eltűnik fokozottan az arcomról.
- A bátyám éppen most készül egy sztriptíz bárt nyitni, talán ez lenne a legjobb ötlet, amit mondani tudnék nekik egy este pont elég, hogy leszálljanak rólam. - Portugáliában él apám, a bátyám főként Las Vegasban bár ő gyakoribb vendég itt a városban, mint apu de azért nyomaszt a jelenlétük és ezt Aziel láthatja rajtam.
- Olyan nincs de ők nem így érzékelik, késői gyerek vagyok, a bátyám 35 éves a legfiatalabb nővérem 32, szóval van ebben egy kis korai elengedés utáni féltés is, de sosem vallanák be, mert a latin pasik ilyenek. - nevetek fel, még mindig agyalva, hogy elfogadjam e ezt a sok segítséget,amit nem is tudom miért kapok egy idegentől úgymond.
- Azt hiszem ez olyan ötlet,aminek nem mondhatok nemet. - mondom neki végül széles mosollyal az arcomon, ami annyira jellemző rám, amikor lelkes vagyok, de ő ezt még nem ismerheti. - De valamire azért kíváncsi vagyok, annak ellenére, hogy tökre hálás vagyok az ajánlatodért. Neked ez miért éri meg? - kíváncsi vagyok csak, tudni akarom a miértjét, akkor is ha csak jófejségből teszi, meg persze majd tudnom kell meghálálnom.
- Ja és Daisy nem a kedvencem, szóval lehet őt kihagyhatjuk a buliból. - vonom meg a vállam lazán, és előjön a makacs énem, aki már akkor is érvényesíteni akarja az akaratát, amikor nem ő van előnyben tárgyalás szempontból.

Aziel & Luana

Eléggé nyersen és olyan odabaszósan fogalmaz, ami egész szimpatikus, ezért csak elmosolyodok a szavain. - megélheti csak máshogy, most őszintén miért lenne az jó, ha maga alá temetné a szomorúság? - nézek rá kérdőn, de igazából pontosan tudom a választ.
- Minden ember más Aziel, én nem szeretem őt kevésbé ezért, sőt, tudom, hogy segíteni akar, de kérdés, hogy mennyire fog ezzel sikerre futni. - vonom meg a vállam lazán. Persze nagyon nehéz így sok minden az életben számomra, de nem sajnáltatom magam, csak azt hiszem tényleg szükségem lesz valakire, aki rendbe rakja a kusza agyam, mert tőlük nem kérhetek olyan segítséget, amit tőled várnának el alaphelyzetben. - Biztos vagyok benne, hogy hamar megtalálnátok a közös hangot. - amúgy is szeret olyanokkal beszélgetni, akik csak fele annyira mániákusan munkamániásak, mint ő, és Aziel is pontosan ezt állítja magáról.
- Nálunk nem csak a korkülönbség az ami kihozta ezt az egészet. Én nagyon kicsit voltam, amikor anyu meghalt, jóformán alig ismertem de nagyon összetartó volt mindenki abban az időszakban, mert apám teljesen maga alatt volt. a tesóim voltak akik apával karöltve neveltek fel, mert apu sokszor inkább a munkába menekült annak ellenére, hogy nagyon szeretet minket. - már nem nehéz erről beszélnem, régebben az volt, de ezek tények, amiket nem lehet szépíteni lés attól, hogy nem beszélek róla attól még velem lesznek.
A bókjára nem is reagálok, olyan természetesen mondja, inkább kedvesnek hat, azt hiszem Aziel elég vegyes dolgokat vált ki belőlem, még nem tudom hova tenni, de nem töltöttünk túl sok időt együtt, hogy ez gond legyen.
Az ötlete mosolyt csal az arcomra és beindulnak a fogaskerekek a fejemben, kecsegtető ajánlat, de nem értem miért érné meg neki, ha nem annyira ebben utazik. A válasza azonban igencsak kielégítő és  a hosszabb távú együttműködés is hozhat nekem is és neki is igencsak nagy dolgokat a konyhára.
- Hát akkor reménykedjünk a pozitív együttműködésben. - mondom neki elfogadva az ajánlatát, és már most tudom, hogy mennyire jól fogom megélni ennek az egy bulinak az előkészületeit, kíváncsi vagyok tényleg működni fog e ez több alkalommal is, én azt hiszem örülnék neki.
Igazság szerint nincsen bajom Daisy zenéivel, csak valahogy nekem annyira nem jön be a stílusa, semmilyen téren, de nem ismerem, és mindig benne van a pakliban, hogy valamit nagyon rosszul gondol az ember, ameddig nem lát bele jobban. A szavait hallva kicsit megenyhül a mosolyom és a makacsságom is eltűnik, aranyos, hogy ennyire ragaszkodik a lányhoz, és tudom, hogy mene nélküle is az apámék elkápráztatása, lehet kicsit több stresszel,d e menne, mégis csak felé nyújtom a kezem, és azt hiszem ennyit még én is benyelek. A végén kiderül, hogy tévedtem, amit sosem félek belátni.
- Értem miért ennyire sikeres ez a hely. - tetszik, hogy ennyire határozott, nekem ez nem mindig megy és ez sem annyira jó tulajdonságom, de még van időm ezt is megtanulni. - Valójában mi a te sikered? Nem kell semmilyen nagy titkot elárulnod, de nem is arra vagyok kíváncsi, hogy miért megy ennyire jól a hely, inkább arra, hogy te miben érzed a sikered. Sok mindenkitől hallottam már szerinte miben jó, és miért jó, de valahogy én még erre nem tudnék felelni. - érdekel az emberek viselkedése, szeretem látni magam előtt ki miért olyan amilyen, néha csak a fejemben van egy kép róla, de nem hinném, hogy ezzel megsértem ha rákérdezek.

Aziel & Luana

Valójában ez a nagyon lelkizős része az életemnek elég erősen kimaradt, mert a nővéreimmel sosem tudtam leülni beszélgetni ha gondom volt. A bátyámhoz fordulhattam, akinek valljuk be őszintén azért csak nem mesélek a szar randikról, mer el tudtam volna képzelni, hogy megkeresi a srácot és visz egy kanál vizet, amiben a két kezével fojtja meg. Na igen, ő is pasi, neki is elég egy két ital és minden helyre billen, pont ahogy Aziel mondja. Hát nekem a tombolás a kulcsom  mindenre, és mivel amúgy kibeszéljük mi a dolgokat Ev-vel, csak máskor, amikor már nincs maga alatt, így eddig tök jó megoldásnak véltem ezt és nem gondolom, hogy változtatni kellene rajta.
- Ami azt illeti apu mostanában fog visszavenni, vagy kezd, a klubokat már teljes egészében a bátyám viszi és lassan a céget is át akarja adni, bár arra még adott nekem pár évet. - 20 évesen nem is vállalnék el semmilyen nagyobb dolgot, mint a klub vezetése, úgy tűnik ez is éppen eléggé kikezdi az idegrendszerem.
- Ezt nagyon jó hallani, főleg, hogy ha tudnád milyen vagyok, akkor ezt elég nagy dolognak gondolnád. Nem akarom magam bemutatni, de részemről is furcsa, hogy engedtem a segítségnek, szeretek egyedül boldogulni, és nem volt egyszerű most ide jönnöm, de azt hiszem mindent el kell kezdeni és talán pont így a legjobb. - őszintén nagyon örülök ennek a barátságnak, és az üzletnek is, bár remélem azért külön tudjuk majd választani, mert jófej a srác, nem akarnám tönkretenni csupán csak az unalmas üzleti beszélgetésekkel. És ezért is mosolyodom el és bólogatok bőszen a, amikor azt mondja szeretne majd az első sorban látni a következő koncerten. Igen Evelyn is mondta már, hogy el kell mennem vele, és én nagyon szívesen megyek is, főleg ha tényleg annyira odavan az egészért, mint amennyire mondja, mert akkor nagyon kíváncsi vagyok mégis mit tud.
- Nem igazán. - felelem neki nevetve. - Az a baj, hogy tólságosan lekötnek a dolgok a jövőmmel kapcsolatban, de szeretek futni, vagyis szerettem ma már inkább megfulladnék ha neki kellene állnom, pedig próbálkozok. Az autókért rajongok, imádnám ha egyszer valami komolyabb gyűjteményem lenne sportkocsikból. De ezekkel nincsen hosszú távú tervem, a motorozásban szar vagyok, de a gokart csodásan siklik alattam, ha éppen nem a falban végzem. Én inkább a kapcsolatépítést mondanám hobbinak, bár talán furcsa kifejezés rá, szeretek a barátaimmal lenni, mert akkor érzem, hogy magam vagyok és nem egy olyan ember, aki a törtetésen kívül nem képes másra. Szeretek megismerni más embereket és utazni. - hát lehet nem vagyok valami érdekes, de az igazat megvallva elég sok a tervem, amit hobbik űzése mellett aligha tudnék végigvinni.
- Ev-et nagyjából 3 éve ismerem, lehet kicsit több. Egy klubban találkoztunk én még egészen kislánynak számítottam, de apám mindenhova magával vitt, így volt szerencsém ott egyedül ücsörögni és mellém csapódott, és onnantól szerintem elválaszthatatlan barátnők lettünk, akik mostanában talán keveset látják egymást, de még így is megingathatatlan, ami köztünk van. - ő türelmes velem, nem akad ki ha hétről hétre offolom ki mert tudja mi van a fejemben és amikor tudjuk pótolunk mindent.
- Te mikor szembesültél azzal, hogy a zene az amit akarsz? - inkább csak elméleti síkon érdekel, hogy mennyi időm van még olyan dolgot találni magamnak, ami ennyire maga alá tud temetni jó értelemben.

Aziel & Luana

- Igazság szerint van egy lány, aki a klubban dolgozik de ő inkább azért van ott, mert már azelőtt is jelen volt az életében, mielőtt én képbe kerültem volna és én kértem, hogy maradjon, segíteni. De sok mindenben nem támaszkodhatok rá, mert sokkal inkább képviseli apám régebbi nézeteit, mint az enyémeket, ami érthető, hiszen abban nőtt fel úgymond. - talán átavanzsálhatnám a munkáját egy kicsit más funkcióba, hogy a segítségemre legyen és ne csak plusz egy fő legyen, aki talán jelent apámnak talán nem. - De nem rossz felvetés amúgy. - mondom neki komolyan elgondolkodva ezen az egészen, bár lehet egy totál már embert kell ezzel megbíznom, akiben én is bízni tudnék majd.
- Evelyn már sokszor mondott nekem okosságokat, na jó mindig me van a véleménye midenről és tök jól elő tudja adni, de azért jó, hogy más is hasonlóan vélekedik, így már tudom, hogy kicsit túlságosan is komolyan veszek mindent és nem csak szerinte. - igazából ki szoktam én kapcsolni, és kapcsolatokat építeni, csak azokt sosem hosszútávóak, inkáb egyéjszakásak.
- Azt hiszem neked köszönhetően egészen sok időnk lesz most együtt, már ha mindenki belemegy abba, amit említettél, mert itt azért elég sok mindenkit kell megmozgatni és barátok, ismeretségek ide vagy oda, azért nagy dolog ez nekem és nagyon szeretném jól csinálni. Kérlek, ne nézz nagyon dedósnak, de őszintén bezsongattál ezzel az egésszel. - vigyorgok rá, próbálva megtartani azt a kis méltóságom, hogy ne örüljek túlságosan feltűnően ennek az egésznek.
- Ez aranyos. - nyelek egy nagyot amikor az anyukájáról beszél, biztosan jó lehet a kapcsolatuk, és talán én is sokkal szabadabban mennék neki egy két dolognak, amiről ma nem is tudom, hogy szeretem e, ha anyu mellettem van akkor, amikor abba a korszakomba léptem, amikor elkezdtem felfedezni a világot. - Mármint, hogy ennyire nagy hatással tudott rád lenni ez az egész. - mielőtt még félreért, hogy egy nyálas kislány vagyok, aki meghatódik ilyeneken. Már régen nem hatnak meg az anyukás sztorik, de nyilván meg fognak, jobban, mint másokat, de ez valószínűleg normális dolog.
- Azt hiszem most már kíváncsi vagyok a fizikai dolgokra is. - fordulok hátra egy széles vigyorral az arcomon, már ha meg akarja mutatni a helyet persze.

Aziel & Luana

A határozottság és a jó fellépés nem hiányzik belőlem az alkalmazottak felé, inkább a koromból hiányzik még pár év, hogy olykor komolyan is vegyenek s ne csak egy gyerekként kezeljenek a hátam mögött, hanem úgy, mint apámat, mondjuk. A tekintély nem mindig elég, ha szinte mindegyik húga lehetnék és nem a felettese, bár elég ügyesen csinálom szerintem, közel sem tökéletesen.
- Nagyon sok dolgot akkor sem veszek magamra, ha nekem címzik. De értem mit szeretnél mondani, és nem vagyok olyan gyorsan sértődős, hogy egy olyan tanácson fennakadjak, ami nyilván az én érdekeimet is szolgálja. - tudom mi az építő kritika és felfogom ha azt kapom, sőt szeretek kapni, mert onnan lehet fejlődni. Ha más kritika ér sem húzom fel magam, az egyszerű utat jár be az életemben, az egyik fülemen be és minél gyorsabban a másikon ki.
- Ha te ennyire bízol ebben az egészben, azt hiszem nekem is ezt kell tennem, de azt ugye tudod, hogy ha itt valami nagy dobást csinálunk, akkor minden ezt követő bulinkkal felül kell majd múlnunk ezt és aztán a következőt. - nem kis meló lesz, de minél többet fogunk együtt dolgozni annál könnyebb lesz és talán a  többiek is belerázódnak és a végén együtt fogunk óriási partikat csapni, ha nem is rendszerességgel, évi pár alkalommal is igen nagy dobás lehetne ez mindenki számára. A Pandora egy tökéletes helyszín szinte mindenre. 3 emeleten vannak termeink, és ki ne szeretné ha minden teremben más ízlésnek megfelelően bulizhatnak. Bár még bőven van mit fejleszteni a helyen, de ez egy olyan folyamat, amit nem érné meg elkapkodni, mert lehet csak rosszabb dolog sül e ki belőle.
Nyilván az anyukájáról való említés nem olyan téma, amit úgy kezelek mint a többi ember, de nem tudtam, hogy ennyire feltűnően változok, amikor szóba jön ez a téma.
- Jajj, igazság szerint nekem fel sem tűnik sokszor, hogy miként reagálom le csak miután megtörtént. Nem olyan nagy dolog ez részemről, és nem is érint meg annyira, csak jó hallani, hogy milyen amikor egy gyerek és anya kapcsolat élő, vagy élő volt valamikor, amiről az illető tud beszélni. - kemény csajnak mutatom magam, vagy próbálom, de azért van olyan oldalam is ami szereti a gyengédséget hallani és ez talán előhozza belőlem de ennyi az egész.
A kezét elfogadva indulunk el a helyet körbejárni, bár teljesen más az egész, mint amit én bármikor is üzemeltetni tudnék vagy szeretnék, mert az az egész táncoslányosdi tőlem messze áll az a másik Machado reszortja és meghagyom neki. De attól persze lenyűgöz az a sok kis részlet, amit Aziel mutogat, hogy mennyi mindenre van itt odafigyelve, hogy minden vendég igénye tökéletesen ki legyen elégítve ilyen vagy olyan formában.
Próbálom raktározni az infókat és nem azért, hogy hasonlóba vágjam a fejszém, de sok kis információ van, amit nekem is érdemes lenne a saját helyemen alkalmazni, kicsit más formában, na persze nem lesznek privát szobák, táncosokkal, de talán a védelem az amivel jobban kellene játszanom, bár ritkán van konfliktus nálunk és azt is tökéletesen kezelik az őrök, de ha nagyobb teret akarok nyitni, hiszen a hely adott lenne, akkor ezen is el kell gondolkodnom.
- Azt tudom, hogy ez nem bárki szórakozóhelye, és én egy kicsit pont, hogy olyat szeretnék. - fordulok felé a mondanómmal megállva egy pillanatra, mert folyamatosan forognak az agytekervények. - Én olyan helyzetben nőttem fel amilyenben nyilván tudod, vagy látod, vagy hallottad rólam, de nem is ez a lényeg. Tudom milyen elit klubokba járni, ahol sokszor az a lényeg, hogy van e mit az asztalra tenned és nem az, hogy csak jól akarod magad érezni. Én egy olyan helyet akarok, ahol mindenki ott tud lenni, és nem számít hova született, mit ért el az életben. Tudom talán olyan hely lesz így ami sok hülyét is vonz, de ezen még dolgozok, hogyan tudom majd kiszűrni ezeket. - és tudom, hogy nagyon sok munka lesz vele, de nem lehetetlen.

Aziel & Luana

Szóval biztos benne, hogy mindig képesek leszünk saját magunkat is felülmúlni, hát igen én bízok abban, hogy elég kreatívak leszünk ilyen téren. Magamat ismerem,hogy mindig van valami eszement ötlete, és ha apámék eszik a dolgot, akkor végre nem lesz visszahúzó erő. Talán kicsit kihasználom Aziel személyét, hogy meg kedveltessem a fiúkkal az új irányvonalat, de ennyi áldozatot talán tudunk hozni az ügy érdekében.
- Ha többször csinálnánk azt hiszem mi magunk is bele unnánk. - jobban belegondolva évi pár alkalom tényleg nagyot fog ütni, vagy üthet, évek múlva meg majd mindenki tudni fogja, hogy mi tartjuk a legjobb Valentin napi nyáladzós teljesen feleslegesen rózsaszín vagy piros bulikat.
Úgy érzem neki kicsit más az anyjához fűződő viszonya, mint az enyém, de talán jobb is nem firtatni ilyen dolgokat, hiszen most valami jó miatt vagyok itt és úgy érzem ez a jó nemsokára minkettőnk életébe eljön, vagy mindannyiunkéba akik részt vesznek majd benne, reményeim szerint.
- Persze tudom, a saját parámmal pont, hogy bevonzanám azokat, akiket pont nem akarok. De azért ez sem annyira egyszerű, mint ahogy elmondtad nekem, legalábbis az én szemszögemből nem. Tudom, hogy apám mennyit harcolt a klubjai jó hírnevéért és ez szinte adva van, hogy a hely jó mert az a réteg aki most is látogatja szereti a helyet, te tudom, hogy ők nem elegek ahhoz, amit el akarok érni. Nem akarok nagyon híres klub lenni a Pandorával, csak egy olyan vendégkört, amit mondtál, akik tudják mit kapnak és tudják jó helyen vannak. Ezért is vagyok hálás neked,amiért segítesz, hosszú idő után először neked mondok igent. Nem azért mert ekkora nagy szám lennék, csak kicsit mindig is furcsa voltam ilyen téren. - talán ezen javítani kellene, mert amiket mond tudom, hogy építő jellegűek lesznek éveken belül és nem ellenkezőleg, és ez nekem jó, nagyon jó és bízom benne, hogy neki is így lesz.