One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Damian & Annie ~ Round 2

Annie Johnson
Today at 10:11 am



Archiválást kérek!

Annie Johnson
Today at 9:18 am



Damian & Annie - You Drive me Crazy

Damian H. Whitman
Yesterday at 9:29 pm



Tessa & Jamie - Once upon a december

Tessa Wilson
Yesterday at 8:17 pm



Rae y Flor - Csajos hétvége

Flor Sanchez Moreno
Yesterday at 6:22 pm



Zsaruból lett rossz fiú, ex szerető kerestetik!

Adriana Lane
Yesterday at 3:37 pm



April & Adrian

April I. Maystone
Yesterday at 2:42 pm



Caroline & Dylen

Dylen Hawkins
Yesterday at 9:44 am



Nico & Janine ► I need you!

Mateo Domenico Rossi
Yesterday at 2:25 am
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 2
Diákok 10 5
Törvényszegõk 7 9
Bûnüldözés 8 10
Hivatal 2 3
Üzlet 6 2
Oktatás 4 3
Munkások 4 4
Egészségügy 6 5
Összesen 54 43
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots

Janine A. Rossi, Lena Caldwell


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 New York - a város, avagy "világleírás"

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: New York - a város, avagy "világleírás"   Szer. Feb. 01, 2017 10:08 pm

A város, ami sosem alszik

A pénzügyi negyed gigantikus üveg- és betonpalotái közötti utcákban - a szédítő magasságból letekintve szakadékoknak látszanak - tartózkodó, üzleti eleganciával öltözött öltönyös férfiak és kosztümös hölgyek sietnek szorgos hangyaként a dolguk után, a Broadwayn helybeliek és turisták kergetik a szórakozást késő éjszakáig. Gépkocsik ezrei hömpölyögnek csillogó fémlavinaként a kilométeres hosszúságú sugárutakon és utcákon rendőrségi kocsik és mentőautók fel-felvijjogó szirénahangjától űzötten. New York sosem alszik. New York az álmok városa, a gyorsan szerzett pénzről, nagy sikerről szőtt álmok városa - ám a mélységes csalódásoké, váratlan bukásoké is.
1524-ben egy olasz tengerész, Giovanni da Verrazzano vetett horgonyt a Hudson folyó torkolatában, és Santa Margaritának nevezte el a természetes kikötőt. 1626-ban, a holland szolgálatban álló Wesel-vidéki német, Peter Minnewit 24 dollárért megvásárolta a manhatto indiánoktól a Manhattan-szigetet, és Új-Amszterdamnak nevezte el. A szigetet átszelő hajdani indián ösvény még ma is New York fő közlekedési útvonala: a Broadway. Tíz év múlva a szemközti szigeten, Long Islandon is kialakult egy falu: Breukelen, a mai Brooklyn őse.
A Hudson torkolatánál kialakult településeket kezdettől fogva népek gyűjtőmedencéjének lehet nevezni. 1643-ban egy Isaak Joques nevű szerzetes 18 különböző nyelvet számlált meg Új-Amszterdamban. A kozmopolita légkör akkor sem változott, amikor a britek 1664-ben birtokba vették Új-Amszterdamot, és az angol király fivéréről, a yorki hercegről Yorknak nevezték el.
Az első, igazán nagy kivándorlási hullám 1836-ban érte el New Yorkot. A házépítés nem tudott lépést tartani a lakosság rohamosan növekvő létszámával, és kialakultak az első nyomornegyedek, a slumok. Az 1861-1865-ös polgárháború után az egykori rabszolgák is ide menekültek az ellenséges délről, és 1870-ben a város lélekszáma már meghaladta az egymilliót. Manhattan öt közigazgatási egysége - New York Cityvel a központban -, Brooklyn, Bronx, Queens és State Island 1898-ban Greater New York néven metropolissá tömörült.
Világvárossá azonban csak az első világháború után vált New York, amikor az első felhőkarcolók Manhattan fölé magasodtak.
E korszak jelképe az Empire State Building. A kilátóteraszáról nyíló panoráma még mindig innen a legszebb. Az elegáns art deco homlokzatú épületet 1931-ben emelték a hasonlóan híres Waldorf-Astoria szálloda alapjaira. Az 1401 fényűző berendezésű szobával büszkélkedő luxushotel ma is art deco díszítésű épületben fogadja "a gazdagokat, szépeket és híreseket" a Grand Central Station pályaudvar közelében.
A réginek át kell adnia helyét az újnak - ez jellemzi New Yorkot. Így vált az 1792-ben alapított előkelő 18. és 19. századi városnegyed, a Greenwich Village a 20. századra a bohémek és szabadgondolkodók Eldorádójává. De mindinkább felkapottá vált az East Village keleti része, a hajdani német, lengyel, orosz és Puerto Ricó-i bevándorlók negyede, mely idővel a hippik kedvelt lakóhelyévé vált. Ma főként jól kereső emberek keresik a művészeti galériák fölött kialakított fényűző módon helyreállított lakásokat. A művészek és a diákok immár a déli, hajdan sivár Lower Eastside-ba költöznek, mely időközben a legélénkebb városrészek egyikévé vált. Olaszok, spanyolok telepedtek le itt, és a Chinatown rég túlnőve a hajdani zsidó negyed és a Little Italy határain, ugyancsak kelet felé terjeszkedik.
E városnegyeddel éppen szemben, a Brooklyn Heights magaslatain egészen másfajta szépséggel szolgál New York. Kis előkertek mögött homokkőből és vörös téglából emelt villák sorakoznak a macskaköves utcák mentén, szép, gondozott fasorok pihentetik a szemet. Lentről, a Brooklyn sétányról messzire kalandozhat a szem az East Riveren át a felhőkarcolók szigetéig, mely a távolból egy valószerűtlen színjáték roppant kulisszájának tűnik.

Forrás: nagyutazas.hu

Livin' in New York

avatar
Admin
Play by :
Admin
Hozzászólások száma :
241

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

New York - a város, avagy "világleírás"

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Világleírás
» Világleírás
» Általános világleírás
» Kirigakure Shinobi Kódex
» Elhagyatott város

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Ahol minden kezdõdik :: Leírások-
^
ˇ