Eleve el se szerettem volna menni ebbe a buliba, de kabintársaim nagyon erősködtek, hogy menjek, így kénytelen voltam. Nem terveztem kiöltözni, de hát végül mégis sokkal csinosabb lettem, mint szerettem volna, azonban teljesen feleslegesen. Egy padon ültem, dülöngéltem a zenére és figyeltem a táncoló lányokat, akik elég hamar megtalálták a megfelelő táncpartnert maguknak. Engem is páran felkértek, de mindenkit udvariasan visszautasítottam, nem akartam táncolni, ilyen zenére meg nagyon nem is tudok, nekem teljesen más a stílusom... Eleve műkorcsolyázó vagyok. Sokáig maradtam.
Végül pedig elindultam vissza a kabinunkba, hogy lefeküdjek aludni és mikor kinyitottam az ajtót, te az én ágyamon feküdtél egy boxerba. Gyorsan becsuktam a szoba ajtaját, gondoltam rossz helyen vagyok, de a szám stimmelt és újra bepillantva láttam is a bőröndömet is. Senki más nem volt ott, pedig milyen jó lett volna, ha valaki segít nekem. Pár pillanatig haboztam, majd odasétáltam és gyengéden elkezdtelek lökögetni, hogy ébredj fel, de a hátadról a hasadra fordultál, majd odarántottál engem. Leblokkoltam és azt hittem, hogy ennél kellemetlenebb már úgysem lehet.
TÉVEDTEM. A többiek pont akkor jöttek be és hangos kurjongatás, éljenzés és biztatás hangzott fel, majd nevetve kimentek arra hivatkozva, hogy "hagynak minket szórakozni" te pedig felébredtél. Szépen lemásztam az ágyról meg a mellkasodról, próbáltalak felrángatni, te pedig felálltál. Felmarkoltam a nadrágod és a pólódat, majd szépen a mellkasodnak vágtam és az ajtó felé tereltelek. Értetted a célzást, csak gondolom túl részeg és frissen ébredt voltál, hogy felfogd a helyzetet. Végül kilöktelek az ajtón, de... az újabb ujjongás és nevetés nem tetszett, azt hittem, hogy elmentek a többiek, de csak kiültek a padokra, amik a kabin előtt voltak.
Én nem tudtam, hogy... te voltál a táborvezető és azt sem, hogy mit kerestél ott, de gondolom... akkor most nem vagyok a kedvenced.

//igazából én ezt gondoltam egy alapszitunak Van egy testvéred, szerintem a lényegi dolgokat úgyis tőle fogod megtudni Hárman is nagyon várunk téged, szóval gyere te idősebb Benton <3 

Amikor megszülettünk, a szüleim rettenetesen féltek attól, hogy te féltékeny bátyám leszel, elvégre hozzá voltál szokva ahhoz, hogy minden a tied, és a szüleink kizárólagos figyelme csak feléd fordul. Nem mondom, kicsit sem volt könnyű gyerekkorom melletted, rendesen elvertél bizonyos pillanatokban, és volt amikor borzalmasan összevesztünk, hogy ki játszhasson a Star Warsos legóval.. de túléltük. Te is meg én is, és körülbelül úgy tíz éves korunkra ( inkább az én tíz éves koromra, mint a tiedre) összeszoktunk és elválaszthatatlanok lettünk. Na hát azóta is elválaszthatatlanok vagyunk, s te, mint a bátyám azon kivételesek közé tartozol, akik mindent tudhatnak rólam. Tényleg mindent. [s] és azt nem mondanám, hogy nem élsz vele vissza [/s]. Te vagy az aki mindenben a lehető legeredményesebben támogat, aki minden elvesztett vagy megnyert meccsemen a leghangosabban ujjong, te vagy az akitől először kértem tanácsot, és akinek először meséltem el a szexuális élményeimet ( egyébként anya ezt a mai napig sérelmezi, hiszen ő a szexuálpszichológus ). Te vagy az aki nem hagy belesüppedni a mindennapok mókuskerekébe, aki kirángat két edzés közül, aki mindenért piszkál, aki csak úgy belepofátlankodik a magánéletembe, aki kínos képeket lő rólam és nem rest posztolni is azokat.

//[i] Kedves, kedves idegen, aki ezt olvasod! Bármi lehet a neved, én tökre szeretni foglak, és nem tudom, hogy te miként vagy vele, de én mindig is ki akartam játszani egy ilyen nagyon menő, fiútesós dolgot! Annyi biztos, hogy ezernyi játékot ígérhetek ám neked, meg kínos pillanatot, nagy beszélgetéseket, s nehogy azt hidd, hogy én nem gyűjtöm ám rólad a kínosabbnál kínosabb fotókat Igazándiból, minden mást pmben beszélünk meg, és rajtam kívül, még Prim és Belle is izgatottan várnak


 

A tábornyitó buli másnapján mindenki az est fénypontjáról beszélt, ami Bentont és egy bizonyos eltévesztett házszámot foglalt magában. Nos, hogy őszinte legyek, jóval magasabb az ingerküszöböm, hogy egy ilyen dolog képes legyen bármilyen érzéseket kelteni bennem, ezúttal azonban arra eszméltem, hogy keserű csalódás járt tüzes táncot a bensőm legérzékenyebb pontján. Mérges lettem magamra, amiért naivan elhittem, hogy Kai más, mint a többi, vele egykorú srác, és a kisebbségi komplexus enyhe jeleit is felfedeztem magamon, hisz mi lenne a magyarázat arra, hogy a szobája nyugalmában egy ujjal sem nyúlt hozzám, ha nem az, hogy nem tetszem neki?
„Biztos a húsosabb lányok a zsánerei… nem tehetek róla, ha valaki jobban szereti a sertést a pipihúsnál”
Számomra kedvező konklúziót vontam a történtekből, miközben arra igyekeztem, hogy eltöröljem emlékeim tárából minden vele kapcsolatos élményem.  Kisebb-nagyobb sikerrel elkerültem, hogy szóba kelljen elegyednünk, addig a pillanatig, amíg rá nem kényszerültem, hogy szembesüljek az igazsággal.
A tó partján ültem néhány táborozó lány társaságában, akik azon nyomban elővették a témát, amint megláttak téged.
- Nézzétek, ott van a Boxeres Benton. – szólalt meg az egyik, fejével feléd biccenve. Automatikusan arra pillantottam, azonban Kai helyett teljesen más személyt láttam. – Ha az öccse lennék, most letagadnám egy ideig – nevetett fel a társaságom másik tagja. Ekkor jöttem rá, hogy mennyire ostoba voltam, ugyanis eszembe se jutott, hogy esetleg rólad lehet szó és nem Kairól. Kicsit el is szégyelltem magam, hogy őszinte legyek, mert kész lettem volna mindenféle szemétnek elhordani a tesódat, ha szembe jött volna velem és alkalmunk nyílt volna kettesben maradni, amiért előző nap még bókolt, majd este végtelenül részegen ágyba rántott egy lányt, aki mindössze ki akarta rakni az övének vélt kabinból. A tiédnek vélt kabinból. Mert az a Benton végig te voltál… kissé talán megkönnyebbültem, de azért annyira mégsem. Kai azt mondta, hogy aznap, amikor nálatok aludtam, és reggel észrevétlenül próbáltam kiszökni, megláttál. Azt is hozzátette, hogy valószínűleg már nem is emlékszel rám, és tekintettel arra, hogy a vezetőnőtök kísért ki végül, te pedig nem jöttél szembe velünk, kétségtelen, hogy láttál mást belőlem a hátamon kívül. Azért jobb az óvatosság… eddig mindössze egy külcsín nélküli személy voltál, most legalább tudom, hogy kit kell mindenképpen elkerülnöm.
Amit még sikerült megtudnom rólad, hogy elég szabadszellemű vagy, élvezed az életet, bohém, amolyan enyhén hedonista alkattal rendelkezel. A lányokat sem veted meg nyilván, de sajnálatos módon még egynél sem sikerült huzamosabb időre kikötni. Hogy ebből mennyi igaz, valószínűleg rajtad kívül csak Kai képes megmondani.

// Nahát, gondoltam ideírok én is, csak hogy érezhető legyen, mennyire várjuk a karit Ami engem illet, az idősebb Bentont is csupaszív személynek képzeltem el, aki szívét láthatatlanná tévő köpenybe bújtatta. Testvérével amolyan filmbe illő bromance kapcsolatuk van, amiből nem marad ki az sem, hogy mint idősebb testvér, a nagy Benton szereti leégetni és megviccelni az öccsét.
Ami a Belle-lel való „találkozásukat” illeti, a tökéletes az lenne, ha tényleg nem látta az arcát, mert így sokkal nagyobb kavarodások alakulhatnak ki Hogy miért aludtam a Benton családnál, itt találsz bővebb infót. Kérdésekkel engem is bombázhatsz ugyan, bár én inkább Prim és Belle, illetve Kai és Belle kapcsolatáról tudnék mesélni. Annyit talán még érdemes tudnod, hogy Prim és Belle csak most fognak életükben először találkozni és senki sem tudja róluk, hogy ikrek.
Gyere minél gyorsabban, kérlek!