Engem örökbe fogadtak a szüleim, és egészen mostanáig a létezésedről sem tudtam. Mondjuk még most sem tudom, hogy ki is vagy te igazából, mert mikor elmentem Los Angelesbe a kórházba, ahol születtem, hogy megtudjam az igazi szüleim kilétét, akkor azt mondták, hogy nem adhatják ki. Nem értem, kik ők, hogy így le van tiltva az adataik kiadása? Annyit mondott csak el a hölgy, hogy van egy ikertestvérem, aki fiú és őt megtartották. Ez tette csak igazán a habot a tortára, hiszen nem tudom felfogni, mégis mi vitte őket arra a döntésre, hogy téged megtartottak, engem pedig nem.
Ezen csodás letitkosításos ügy végett a családotokat értesítették arról, hogy keresgéltem. Vajon te tudtad már előtte is, hogy létezem, vagy csak akkor szóltak neked? Mindenesetre a látogatásom miatt te például tudod a nevem és így szépen utánam kerestél, hogy erről a szüleid tudnak vagy nem, azt se tudom. Végül meglepetten tapasztaltad, hogy én is New Yorkban élek, mint te, így szépen feltűnésmentesen próbálsz az életem részévé válni, hogy megismerj, de azt nem mondtad még, hogy a testvérem vagy. Vajon mennyire ugrok a nyakadba, ha végre közlöd? Egyáltalán érdemes leszek arra, hogy elmondd? És mit csinálsz akkor ha véletlen elcsavarod a fejem? Az mennyire lenne ciki?  

Freddie a nevelő szüleim vér szerinti fia, ettől függetlenül mindig úgy tekintett rám, mintha a tényleges húga lennék. Nagyon jó kapcsolatunk volt, mégis, amikor öt évvel ezelőtt választás elé állítottak minket, hogy ki megy anyával Angliába, és ki marad itt apával, akkor nem kísért ki a repülőtérre. Mérges lett volna anyára? Hiszen ő talált magának új férfit az életébe... Vagy esetleg csak nehéz lett volna neki elbúcsúzni tőlem? Nem tudom... A kapcsolatot tartottuk ugyan Skype-on, de az, hogy meglátogassuk egymást valahogy mindig elmaradt. Úgy egy éve vagyok újra New Yorkban, de te meg pont akkor mentél európai üzleti útra, amiről csak nemrégiben tértél haza. A sors fintora, ugye? Mindenesetre felkészültél te is a nagy találkozásra meg én is, a kérdés csak az, hogy mikor kerül sor rá? Én remélem, hogy minél előbb

A vezetéknév változtatható, hiszen nem kizárt, hogy én megkaptam a nevelőanyám (vagyis a te anyukád) vezetéknevét a válás után. A Freddie nevet viszont szeretném megtartani minimum középső névnek, hiszen eddig így hivatkoztam rá.

A mostohatesóm vagy, hiszen a nevelőanyám hozzáment apukádhoz. Öt évvel ezelőtt ismertelek meg, mikor én is Londonba költöztem. Akkoriban döntött apukád és anyukám az összeköltözés mellett és a nálunk lévő kisebb balhé addig fajult, hogy a tesómnak vagy nekem anyával kellett tartani, a döntést nekünk kellett meghozni, s végül úgy jött ki, hogy ő maradt és én tartottam anyával. Nem bántam meg, hiszen apukád és ő tökéletes párt alkotnak, s olyan körülményeket teremtettek nekünk, amilyenről sok gyerek csak álmodni mer. Egyébként anyukám belsőépítész, apukád pedig építészmérnök, szóval tökéletesen kiegészítik egymást még munka terén is. Mindketten voltunk cserediákok is (at rád bízom, hogy te hol és hány félévre). Most pedig úgy döntesz, hogy szeretnél hozzám költözni New Yorkba. Hogy mi a pontos indokod, azt rád bízom. Szeretnél itt továbbtanulni vagy csak világot látni? A döntés rajtad áll, én itt leszek neked, hiszen mostanra elég szoros testvéri kapcsolat lett köztünk

A név csak ötlet, természetesen változtatható