Elutaztál, mert szabdságra volt szükséged, már a második egyetemet végezted és eleged volt, már fáradt voltál agyilag és testileg is. Az úticél Ausztrália, pont az én szülővárosomban landoltál. Véletlenek nincsenek, mert miattad lettem hűséges ember, mert csak te voltál képes annyira megfogni, hogy ne legyen szükségem másra, csak rád.
Számítógép zseni vagy, ez hozott minket össze én programozóként dolgoztam ott ahova állásinterjúra mentél, a munka nem jött össze, de remélhetőleg megtaláltad életed következő szakaszát, amiben mi ketten vagyunk a főszereplők. Amikor találkoztunk még hosszú távra terveztél egy idegen országban, de a munka miatt nem maradhattál, hiszen a terveid nem jöttek össze. New York-ban az öledbe hullt egy elutasíthatatlan ajánlat, így menned kellett. De akkor már túlságosan összemelegedtünk, komolynak tűnt az egész kapcsolatosdi. Mivel nem szerepelt a terveim között a költözés, egy hónapig külön váltunk, de az élet piros szőnyegen kínálta nekünk a jövőt, és összeköltöztünk itt. Terv a család, de előtte egy nagy karrier felépítése, hiszen semmiből sem vagyunk kicsúszva, időnk az rengeteg van, fiatalok vagyunk.
Te is részt veszel a segély programomban, a cégem tagja vagy, így már te is segédkedsz rászorulókon, nagy támaszom vagy ebben a munkában, bár nem ez a hivatásod, és nem muszáj teljes szívvel csinálnod, azért mégis ott vagy ha szükség van rád.
A jellemet nem szabom meg, sem a családi hátteret, lehetsz bárki, bármilyen, akaratos, makacs, kedves, vagy bunkó, törtető, vagy trehány, a lényeg, hogy határozott kiállású pasira van szükségem, aki tudja mit akar az élettől és nem fél bármit megtenni a céljai elérésében.