“Amikor begurul a kocsival mindenki tapsol, örülnek, pedig nagyon rossz helyen végeztünk, de ez a fiú tehetséges és a szarból is kihozta a jót. Amikor leveszi a sisakját, mindenki gratulál neki, majd egyenesen felém veszi az irányt, és megfogja a derekam és megcsókol. Kezem a tarkójára vándorol és vissza csókolom. Csak úgy az egész csapat szeme előtt. Amikor elenged úgy érzem a fellegekbe vagyok, de már támadják a riporterek, és viszik is interjúra. Visszanéz rám én mosolygok, apám tekintete ölni tudna, tudom, hogy mennem kell, ha nem indulok el most, akkor lekésem a gépet. Pedig ki akartam deríteni mi volt ez, örömcsók vagy egy igazi, komolyan végiggondolt cselekedet?”

Igazság szerint a fent történteket követően nem találkoztunk majd 3 évig, és most megint a pályán vagyok. Az apám továbbra is a csapatfőnök, ahol te versenyzel és te vagy az első számú pilóta. Én meg a lány, aki beléd zúgott, mert rajongott mint még sosem. Butaság lenne azt hinni, hogy abban a csókban volt más is, mert te azóta minden csajjal az újságok címlapjára kerülsz és ezt valahogy mindig el akarják előlem titkolni a családtagjaim, mert ennyire nyilvánvaló, hogy a fejemet rendesen megzavartad.
Mi jön most? Én visszatérek a pályára, majdnem oda ahol te is vagy, sokat fogunk találkozni, és talán lesz időnk megbeszélni mindent, szó szerint mindent, hozzon bármit a jövő.

// Minden opcionális, csak annyit szeretnék megtartani amit kiírtam, illetve, hogy ő egy alapvetően csajozós srác, aki talán azért nyomja annyira agyba főbe a csajozást, hogy elfelejtse Savit, aki majdnem 3 évig felé sem nézett vagy mert konkrétan ő ilyen típus vagy a hírnév tette azzá, ami ezzel a sporttal jár. //

Kérdésed van, írj nyugodtan nekem itt vagy DC-n is megtalálsz, csak gyere kérlek,hogy megzavarhassuk Savit egy kicsit még jobban