¤ vegetáriánus
¤ minden reggel 6:15-kor kel
¤ napi egy latte és egy espresso a fejadagja
¤ nem kedveli az alkohol ízét a pezsgő kivételével - ha alkoholt iszik, csak azt kér
¤ retteg a víztől (maximum csípőig képes és hajlandó belemenni a tengerbe/óceánba ;; gyerekként egyszer elsodorta egy áramlat)
¤ lapockáitól a csípőjéig a gerince mentén végighúzódik egy aprómintás, elegáns tetoválás
¤ minden orvosának jelzi a DNACPR határozatot, ha vizsgálatokra jár - az az ő döntése
¤ nem kedveli a romantikus regények utópiáját, de titkolt vágya a gyertyafényes vacsora, egy rózsaszirmokkal teleszórt ágy és ha valami elcsépelt helyen vallanának neki szerelmet - a férje ígérete is az volt, hogy az Eiffel-torony tetején kéri meg a kezét - ahelyett a fürdőszoba közepén, egy menstruációs ciklus második reggelén történt - nem éppen romantikus választás, ugye?
¤ a gimnázium végéig versenyszerűen ugrókötelezett, bajnokságokon vett részt
¤ tizenkilenc éves korában átesett egy abortuszon
¤ elnyomó házasságból vágyott szabadulni, ezért is menekült New Yorkig, bízik minden téren az újrakezdésben
¤ az anyjával nem tartja a kapcsolatot

Cat el sem tudná képzelni az életét jó könyvek, isteni ritmusú zene és szenvedélytől fűtött tánc nélkül. Szereti a tenger csobogó hangját, a tajtékzó habjait, szívesen tölti a szabadságát vízpart mellett, ahol nem kell törődnie a problémákkal, munkával, a szürke mindennpokkal. Hajlamos olykor illúziókat kergetni az életében, főleg amikor szerelmes - utópisztikusan, mámorosan éli meg azon pillanatokat, amikor úgy érzi, a világ az övé és szerethet - teljes szívéből. Emellett viszont nem féli a magányt, de attól annál inkább retteg, hogy elveszítheti a számára igazán fontos társakat.  Hangulatember, nem is kicsit, folyamatosan változó hangulattal él, egyszerre képes sírni és nevetni, a lehetetlen helyzetben optimista lenni és teljesen összeomlani egy-egy kisebb sokkhatástól. Ez a védjegye. Az alkohol utáni becsípett állapotában flörtölő, kekeckedő, felajánlkozó alkattá válik sok esetben. Számára nem az intellektus, nem az elemzés, nem az ész a fontos, hanem a képek, a megérzések, a mesék, a mítoszok, a legendák, amiket intuitív módon ért. Ez persze nem azt jelenti, hogy a megmondó emberek a kedvencei lennének, hogy szereti, ha mindig kijavítják és azt sem viseli túlzottan jól, ha nem lát értelmet a másik félben. Tudja, mi a lényeg a beszélgetések fonalát felvéve, anélkül, hogy elemeznie kellene azokat. Összefüggésekben gondolkodik, tájékozott és ismeretekre éhes nő.
Nagyon közel tudja magát érezni valakihez akkor is, ha az több ezer kilométerre is van. Vonzza őt a láthatatlan világ, lélek kifürkészhetetlen birodalma, ha valamit nem ismer, nem tud, vagy nincs köze hozzá. Szeret tanulni, szeret látni, érezni, tapintani. Mértékelten visszafogott, ha jön egy kattanás nála, akkor meggondolatlan és hirtelen is tud lenni, hogy aztán a döntései következményeként a következő reggelen bánja meg azokat. Mielőtt érzelmileg megnyílna, éreznie kell a környezete rezgéseiből, hogy vajon számolnia kell-e esetleges ellenséges reakciókkal, vagy sem. Az alap érzelmi beállítottsága a védekezés és természetesen mások védelmezése, óvása, segítése. Sebezhetősége, támadhatósága miatt ez a legösztönösebb reakciója. Szüksége van rá, hogy adhasson, hogy függjön. Ragaszkodó, borzasztóan elhagyatottnak érezheti magát, ha nincsenek vele, amikor ígérik. Függ mások rokonszenvétől is, szeretetétől és kisebb-nagyobb ravaszsággal, érzelmi manipulációkkal igyekszik magához kötni a másikat. Remekül tud bűntudatot ébreszteni, – szavak sem kellenek hozzá –, készségesen átveszi az áldozat szerepét, ha megérzi, hogy el akarják hagyni, vagy nincs rá szükség. A kapcsolatokban ő az, aki aláveti magát mások akaratának, szubmisszív vonásokkal rendelkezik és kedveli, ha uralkodnak felette - úgy nem sérülhet és biztonságban lehet, nem kell kockázatot vállalnia, nincs bizonytalanságban, nem árthatnak neki mások.
Céltudatos nő, igyekszik mindig tervek alapján élni, tudni, hogy mi fog vele történni, mit tehet meg azért, hogy elérje az álmait, még ha oldalazó stratégiával is teszi. Szeret ellenkezni. Amikor az "az nem úgy van" kerül a lemezjátszóba, hagyjuk lecsengeni, hadd élje ki magát. Cat gondoskodó, érzékeny, együttérző és rendkívül türelmes, a családtagjait egytől egyig nagyra becsüli.  A megérzései sem szokták cserben hagyni, amit nemcsak a magánéletben kamatoztathat, hanem a munkában is nagy hasznát veheti. Elkötelezett, kitartó és megbízható csapattárs, akire mindig lehet számítani, még a munkahelyen kívül is. Sokan visszahúzódónak tartják, egyik legfőbb mentsvára az otthona. Itt érzi magát igazán biztonságban, ide szeret legjobban visszavonulni a világ zaja elől, még ha egy kicsit szétszórtnak is tűnik, nem mindent pakol el azonnal, olykor szeret a mindjárt és a nemsokára válaszokkal élni. Akkor áll helyre a lelki harmóniája, ha szerettei veszik körül, és a családban mindenki jól érzi magát. Nem szereti a paprikás hangulatot, kifejezetten kerüli a konfliktusokat és azoktól az emberektől is próbálja magát távol tartani, akik előszeretettel robbantanak ki vitákat, provokálnak veszekedéseket.

Valahol büszkeséget kellene éreznie mindazok után, amin keresztülment és amiatt, ahova most tartott. Mégsem érzett mást, csak elveszettséget, amely az izgalmas és félelmetes újrakezdéssel járt kéz a kézben. Ha egyedül volt, gyakorta csúsztatta az italtól átforrósodott bögre felületére a tenyereit, hogy annak melege a lelkét is átjárja és azokat az elutasítással, magánnyal teli pillanatokat elfelejthesse, amiben része volt nem is olyan hosszú idővel ezelőttig. Szerelmes volt, talán életében hetedik alkalommal, de most volt az első olyan érzéshullám, amire nem tudott nemet mondani. Nevetett, könnyezett, boldog volt, elgyengült és hagyta, hogy eluralkodhasson Jean-Paul felette. Szerelmes volt, olyan mélységeiben járta át ez az érzés, hogy képtelen volt időben észrevenni azt, teljesen megvezették őt és minden szinten kihasználták, nem csak nőként de emberi mivoltában is. Kiszipolyozták a hat évig tartó házasság szentsége alatt és törékenysége ellenére minden esetben a létezése mögé bújtak. Őt tették bűnbakká, ha a házasságban probblémák adódtak, ha a férje egy programon nem akart résztvenni, akkor minden esetben Cat volt az, ki így vagy úgy, de tehetett arról, hogy meggátolta a férje szárnyalását. Természetesen szemtől szemben Catherine mindezekről semmit sem tudott.
Az egész világot körbejáró és emberáldozatokat követelő kór nyitotta fel igazán a szemeit, ugyanakkor a home office lehetősége neki nem áldás volt, csupán szenvedés, erőszak, elhanyagoltság, elnyomás, megalázás és  teljes terror megélése. Annak ellenére, hogy otthon, a kanapé kényelme oltalmában élhette volna meg a munka örömeit, minden egyes reggel fájdalmas grimasszal az arcán lépett ki az ajtón, hogy a liftbe gyomorideggel szálljon be és reppenjen messze attól a fertőtől, amiben otthon dagonyázott a férje mellett. Az első alkalommal sírógörcse volt, amikor öngyilkossággal fenyegették. A tizedik ilyen alkalommal dühében egy tányért dobott a férje feje mellett a falnak, aminek szétrobbanó porcelánszilánkjai megsebezték Jean-Paul nyakát. A tizenyegyedik alkalommal ő akart meghalni, ahogy remegő testtel ült a férje mellett a sürgősségin és esdekelve kért bocsánatot minden pillanatban, olyan könnyfolyammal lecsorogni az arcán, amelyre talán nem volt példa. A férje érintése és bocsánata volt számára a megváltás, hogy aztán a körforgás újra és újra fáradtabbá tegye őt, ingerültebbé és a távolság, amelyet kettejük közé ékeltek, egyre távolabb taszította a férjet és a feleséget a frigy kellős közepén.
Amikor a tartsunk egy kis szünetet döntés megszületett benne, még nem volt abban biztos, hogy a férje nélkül akarná folytatni, csak szüksége volt levegőre, magányra, távolságra, hogy önmagára fordíthassa a szabadidejét, ehelyett a harminckettedik öngyilkossággal való fenyegetést szúrta neki oda Jean-Paul. Két hónappal később egy apró garzont bérelt ki Cat, csak hogy elmenekülhessen onnan az apjához, ahogy rátaláltak. Az apja házában sem volt nyugta, amikor pedig a válás hírével kereste meg az ügyvédje a férjét, maradjunk annyiban, hogy az volt a vízválasztó. Két nappal később elkövette azt a hibát, amit a bántalmazó kapcsolatok áldozatai: vastag smink alá rejtette a felrepedt ajkát, a felkarját borító már szivárványszínű foltok nyomait a hosszúújjú pólója miatt senki sem láthatta. Másfél héttel később npszemüveg mögé rejtette a könnyáztatta szemeit és egy utolsó au revoirt sóhajtott el akkor, amikor a stewardesek megkérték, csatolja be magát és élvezze az utazást.


Tisztelt Hölgyem / Uram!

A CareerCloud.com oldalon találkoztam személyi asszisztens pozícióra meghirdetett álláshirdetésükkel, amelyre ezúton szeretnék jelentkezni.

Személyközi kapcsolatok építésében és ápolásában igyekszem a lehető legtöbbet megadni a lehetséges partnereknek/ügyfeleknek, a kéréseiknek eleget tenni, hogy minden esetben tiszteletet, objektív megbecsülést tapasztalhassanak meg. Szeretek csapatban is dolgozni. Korábban a The New York Times International Weekly és a The Connection nevű lapoknál is szereztem értékelhető tapasztalatot és szakmai kapcsolatokat is, több témát és műfajt is érintve.

Angol irodalom és civilizáció MA diplomát szereztem egyetemi tanulmányaim során, emellett újságírást is tanultam, amellyel végül National Geographic Magazine francia kirendeltségénél dolgoztam két hónappal ezelőttig, majdnem nyolc évig a foglalkoztatásukban voltam. Felsőfokon beszélek angolul az anyanyelvi francia mellett, valamint munkámnak köszönhetően belekóstolhattam az olasz nyelv szépségeibe is, napi szinten képes vagyok használni ezen nyelveket, szóban és írásban egyaránt.

Bízom benne, hogy lehetőség nyílik egy szakmai beszélgetésre, és személyesen is meggyőzhetem Önöket, hogy képzettségemmel, nyelvtudásommal, kapcsolatrendszeremmel és agilitásommal hogyan járulhatok hozzá cégük sikeresebbé válásához!


Tisztelettel:

Catherine Océane Leclair

Bár tudta, hogy ez a motivációs levél nem minden esetben hoz majd el számára sikert, mégsem érzett késztetést arra, hogy többet pötyögjön bele, mert tudta, hogy lesz olyan cég, akik meg sem nyitják majd a jelentkezését. Napok óta ingázott a lakása és a Nemzeti Vízum Központ között, minden egyes formanyomtatványt kitöltve, javítva és áldva az eget, hogy semmit sem hagyott otthon, s legfőképpen Jean-Paul lakásán.  Fáradt és nyúzott volt, s nem hogy rámosolyogni nem volt kedve az emberekre az utcán szalagálva, épp csak becsusszanva az elhúzó metrószerelvénybe vagy akkor, amikor megköszönte az olajban is tocsogó vegán burgerét, de amikor a kivett lakása padlójára leült, nekivetve a hátát a mögötte terpeszkedő ágynak, a bekapcsolt zenére átmozgatni a testét sem volt hajlandó. Annak ellenére, hogy vágyott másokkal beszélgetni, szeretett volna dolgozni, a férje múltjából kiszakadni és nem csak a Tindert, Bumblet, de még a Badoot is letöltötte a telefonjára, az értesítések, jelölések és üzenetek kellős közepén vagy kilépett minden applikációból, vagy még csak meg se nyitotta azokat. Élvezte, hogy egyedül lehet, még ha az espresso kitöltése közben azt is gyakorolta, hogyan köszönjön jó reggeltet. Az ebédet egyedül elfogyasztva azon pörgött az agya, hogy ajtónállóként minden járókelőt megjutalmaz az önéletrajzával. A zuhany vízpermete alatt angolul tette fel saját magának a kérdéseket és franciául válaszolta meg azokat, minddel felkészülve arra az életre, amellyel Amerika várt rá. Pontosabban Cat akarta volna nagyon az amerikai álmot beteljesítve megmaradni New Yorkban.
Egy hónapja érkezett a városba és ennyi idő alatt megismerte a két szomszédját, akik kedvesnek és helyesnek titulálták a néha felerősödő akcentusát. Átlépett a betonon heverő használt fecskendőkön és a táskáját fogva sietett át egy-egy sikátoron. Megkóstolta a vegán banh mi szendvicset, eljutott a Szabadság-szoborig, átsétált a Brooklyn-hídon és francia nyugdíjas turistáknak fordított Manhattan felhőkarcolói közt, amikor elveszetten fogalmuk nem volt, hol jártak. Sőt, el is kísérte őket, csak hogy aztán utána visszafelé nem egészen tizenkét háztömböt végigsétáljon, csak mert nem volt kedve tömegközlekedni, zuhogó esőben. Az eltelt egy hónap alatt egyszer megfázott, kétszer majdnem elütötték és háromszor eláztatták a mellette elsuhanó autósok, ahogy az esőbe belehajtottak a Tesláikkal.
Reggelente minden alkalommal a karja kinyúlt az ágy túloldalára Jean-Pault keresve. Nem azért, mert hiányzott volna a férfi neki, sokkal inkább azért, mert örült, hogy nem hallotta már azt, ahogy öngyilkossággal fenyegették volna. Ez a tény pedig minden egyes reggel mosolyt csalt az arcára. Igazit, egy cseppnyi szomorúsággal. Tényleg szerelmes volt a férjébe, vagy csak az egyik jellembeli deficitjét használva ki függött tőle?

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Mindig is úgy gondoltam, hogy emberként a legveszélyesebb játékot az érzelmeinkkel tudunk folytatni. Hiszen melyik irányból közeledjünk? Gondoljunk mindent át alaposan aztán hagyjunk ki egy lehetőséget vagy lesz ami lesz alapon éljünk a pillanatnak? Elvégre a csalódás az élet része és amúgy is megvan az esély rá, hogy jól döntöttünk. Bár tudna az ember ilyeneket már az elején, hogy aztán mérlegelni tudjon kihez kötődjön a jövőben.  
A te házasságod végül egy fullasztó környezetté alakult és ennek borzasztó folyamatát az írásoddal szépen is érzékeltetted. Ahogyan az akit szeretünk végül idegenné válik és te ott állsz, kapaszkodva a megmaradt emlékekbe mintha nem hinnéd el, hogy veled történik mindez.
Sajnálom, hogy át kellett ezt élned. Az viszont pozitívumként könyvelhető el, hogy egy esélyt kaptál az újrakezdésre. Még ha a történtek örökre is veled maradnak, én úgy gondolom te megtalálod a módját annak majd, hogy a legjobbat hozd ki abból ami rád vár.   Nehéz túltenni magunkat azon, hogyha egy a másik személyhez fűzött kötelék többé már nem létezik, de ritka jó érzés, ha sikerül visszaszereznünk az életünk irányítását. Kívánom neked, hogy amennyi rosszat kaptál a múlttól, most dupla annyi jó várjon rád a jövőben.  
Tetszett a jellemzésed részletessége és a történeted is. Örülök, hogy olvashattalak.  

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!