Concrete jungle where dreams are made of there's nothing you can't do


üdvözlünk a livin in new york oldalán
Lépj be!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Arccsere
Felhasználónév:


Jelszó:



Csak csendben, csak halkan
Új posztok
Lola & Solomon - life is so unpredictable
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Solomon Riddle Today at 12:24 am

A főnök és a szakács - komédia egy felvonásban
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Lindsay M. Wheaton Yesterday at 11:58 pm

Jason && Eileen - cafetime
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Eileen S. Wesley Yesterday at 10:30 pm

Alexander Rhys
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Alexander Rhys Yesterday at 8:32 pm

Shane and Lottie - I'm dying, Shane...
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Charlotte Green Yesterday at 8:15 pm

Nora & Becks - New rules
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Roméó C. Devereaux Yesterday at 7:27 pm

Aaron x Cherry - What happened with you?!
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Cherry Sullivan Yesterday at 6:50 pm

Hírek, bejelentések
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Eliza Bowen Yesterday at 4:49 pm

Ella & Owen - 2011 Hálaadás
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Owen Cavanaugh Szomb. Nov. 18, 2017 11:29 pm

Ki van itt?

Herbert Goldstein, Laura Kinney

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.


Share | 

 
 Alex & Grace - Pub
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar

Egészségügy
Play by :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Natalie Portman
Age :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
32
Foglalkozás :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
Szívsebész szakorvos
Hozzászólások száma :
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
9

Alex & Grace - Pub
Szer. Nov. 01, 2017 11:13 am
Mindenhol Halloween-i maskarába öltözött emberek mászkáltak az utcán, míg a kórháztól eljutottam a pubig. Igazából nem volt ezzel semmi bajom, én is kedveltem az efféle eseményeket, ráadásul meg is hívtak több buliba is, de mire oda jutottam, már egyáltalán nem volt kedvem egyikhez sem. Rossz hangulatom volt, úgyhogy a jelmezemet a benti öltözőszekrényemben hagytam, és megindultam a hűvös októberi szélben. Csak úgy, igazából céltalanul. Magam sem tudtam, hogy mire vágyom igazán, leginkább talán a fejemet szerettem volna kiszellőztetni.
Út közben a sok boldog ember azonban csak még inkább lehangolt, szóval az egyik szimpatikusnak tűnő bárba tértem be végül. Nem ismertem a helyet, de nem is ez számított. Csak az, hogy adjanak valami alkoholt, ami talán javít valamelyest a béka feneke alatt lévő kedélyemen. Sosem könnyű elveszíteni egy beteget, de engem sokszor jobban megvisel, mint amennyire megengedhetném magamnak. Ma valamiért pont olyan állapotban voltam, hogy érzékenyebben érintett, így aztán még az életkedvemet is elvette a veszteség. Bele sem akartam gondolni, hogy mit érezhet most a gyászoló család.
Megmondani volt a legnehezebb, azt az érzést, azokat a perceket gyűlöltem a munkámban a legjobban. A rendőrök voltak még hasonló helyzetben, de nekik általában legalább nem azt kellett közölniük, hogy miattuk halt meg a hozzátartozójuk, hanem azt, hogy megtalálták, vagy sajnálattal közlik, hogy ez és ez történt. Az én esetemben azonban egyértelmű volt, hogy engem fognak hibáztatni, még akkor is, ha nem én tehetek róla, mert menthetetlen volt a páciens. Sajnos ilyen esetekben én is egyből magamban kerestem a hibát, holott ez minden körülmények között tilos lett volna számomra. Így szokott az ember gyorsan kiégni, vagy teljesen bedilizni. Szerencsére ott még nem tartottam.
Ahogy beléptem, megcsapott a pubok semmihez sem hasonlítható levegője. Jó hangulat volt, nevetés áradt felém. Sok ember itt is be volt öltözve, és látszólag nagyon jól érezték magukat. Még nem volt olyan késő, hogy elinduljanak a partikra, de ahhoz már eléggé este volt, hogy beüljenek és megalapozzák a hangulatot mára. Egy kicsit irigyeltem őket, de gyorsan elhessegettem az érzést, és egészen a pultig küzdöttem magam. Ott aztán pár perc múlva le is csaptam egy éppen felszabaduló székre, és már rendeltem is egy vodka martinit, csak úgy kezdésnek. Ha úgy vesszük, én is beöltöztem, csak éppen saját magam befordult változatának.
- Köszönöm! – mosolyogtam futólag a pultos srácra, tekintetem pedig unottan siklott tovább a sürgő-forgó dolgozókon. Az egyik lányt ugyan ismerősnek találtam, de annyi emberrel volt dolgom egy nap, hogy nem tudtam volna megmondani honnan. Akkor sem, ha a fejem tetejére állok, így jobb híján kiemeltem az egyik olívabogyót a poharamból, és elmélázva haraptam le a felét. Nem érdemeltem meg igazából, hogy büntessem saját magam, ilyenkor mégis az önostorozás volt a szokásos esti programom.
Vissza az elejére Go down
 
Alex & Grace - Pub
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Halász Alex
» Unlike, dislike [Alex vs Shu (?)]
» Samuel Alex Wingfield
» Chloe Grace Moretz

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: New York :: Manhattan :: Szórakozó helyek-
Ugrás: