Főleg titokzatos, senkinek még csak fogalma sem lehet arról, miféle titkot rejtenek azok a hatalmas szemek. Paranoiás, egyszerűen fogalma sincs arról, kiben bízhat, nem is osztogatja. Bizalmatlan, képtelen eldönteni, hogy tényleg csak felszedni akarják, vagy valami oknál fogva mégis felismerték, ami lehetetlen. Magába forduló, nem enged közel senkit magához, nem is szereti, ha valaki huzamosabb ideig van a társaságában, mert fél, hogy kifecseg valamit, amit nem kellene. Süni, amint úgy érzi, valaki többet akar tudni, mint amennyit ő mutatni akar magából, összegömbölyödik, és támad. Szorongó, de már-már kényszeresen, valamivel mindig babrálni kell, az ajkát rágcsálja, s mikor nagyon az elemében van, a haját is képes tépdelni. Pánikbeteg, vannak pillanatok, mikor egyszerűen elkapja a légszomj, és képes a semmi miatt is rettegni, ezt poszt traumának tudták be.
Mindeközben:
vágyik a társaságra, hogy egy jó bor mellett, az erkélyen ülve beszélgessenek a semmiségekről vágyik arra, hogy újra a bulik koronázatlan királynője lehessen vágyik a pasikra, a szerelemre vágyik egy nyugodt éjszakára, és arra, hogy boldogan kelljen reggel vágyik arra, hogy valaki átölelje, erőt adjon neki, vagy csak annyit mondjon, minden rendben
Múlt
+18
A hercegnő fejéről leesik a tiara
Nem voltam mindig ilyen. Nekem tökéletes életem volt. Sok barátom, igaziak. Bulik, bulik hegyén. És a tökéletes pasi az oldalamon, akivel álompár voltunk. A legjobb barátom volt, olykor a bátyám, olykor a kisördög a vállamon, aki belerángatott olyasmikbe, amik a komfortzónámon kívül álltak. Megkérte a kezem. A szalagavatómon, a keringő után, az egész suli szeme láttára, nem egy irigy tekintetet kicsalva. Boldog voltam, úgy igazán. Sírtam, nem vagyok az a sírós típus, de akkor alig tudtam kimondani a nagybetűs igent, pedig ordítani akartam, üvölteni, még annak ellenére is, hogy a szülők. Mert a szülők szerint korai, mert még fiatalok vagyunk, mert még nem éltünk eleget. Mert az anyám nem akarta, hogy a hibájába essek. A nagy léggömb viszont hamar kipukkadt, mikor anyámat vérben ázva találtam az ágyában. Megszúrták, nem egyszer. Az okát máig nem tudom. Volt egy párja, velünk lakott, ezért is próbáltam olyan keveset otthon lenni, amennyit csak lehet. Nem tetszett, ahogy nézett, ahogy szinte vetkőztetett a tekintetével, és aznap éjjel el is vette, amit akart. Anyu ragaszkodott ahhoz, hogy tisztasággyűrűt hordjak, és ezt Bob is teljesen mértékben megértette, várt. Nehéz volt, neki is, nekem is, de mégis tiszteletben tartotta. Anyu pasija viszont nagy ívben tojt rá, én meg… mikor anyám vérétől áztatott kést szorított a torkomhoz, képtelen voltam bármit is tenni. Tizenhét voltam, és iszonyúan fájt, csak sírtam, összeszorítottam a szemem, és minden egyes pillanatban azért fohászkodtam, legyen vége. Mikor az ügynökök rám találtak, meztelenül zokogtam anyám hullája mellett, s csak nagy sokára tudtam meg, hogy Bob ott volt… utánam jött, és ő értesítette a rendőrséget, még időben, mielőtt a férfi vele is végzett… aztán nyoma veszett. Azóta se találják. Mai napig igyekszem segíteni a nyomozóknak. Pszichológushoz járok, és tanúvédelmi programba helyeztek, mert úgy sejtik, engem sem akart élve tudni, az ilyen férgek meg vagy így, vagy úgy, de befejezik, amit elkezdtek. Egyetemre járok, balettozhatok, de megriadok a legapróbb árnyékoktól is, van, hogy egy apró érintés miatt is képes vagyok elsírni magam. Más oktatóhoz kell járnom, mint évfolyamtársaimnak, mert, az oktatónak legyenek bármennyire is jók a szándékai, férfi… képtelen vagyok elviselni, ha csak a közelembe jön. És nem beszélhetek. Nem beszélhetek erről senkinek, nem mintha akarnék. Szégyellem magam, hiába zuhanyzok órákig, kilépve onnan ugyanolyan mocskosnak érzem magam. És fogalmam sincs, hogy ez valaha fog-e változni.
Sóhajtok fel, letéve a kést meg a villát. Könnyebb, sokkal könnyebb, miután megoszthattam ezt valakivel. Evans ügynök pedig úgy gondolom, megérdemli mindezt, hisz mindennap jön hozzám, tudom, hogy kötelessége. Mégis, annyira jól esik, pedig csak annyit kérdez, hogy vagyok, vagy épp szükségem van-e valamire. Mégis amíg itt van, tudom, hogy nem vagyok egyedül, és tudom, hogy addig nem bátnhat senki.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Kegyetlen dolog tud lenni, amikor az ember bizalmát földbe tiporják és a biztonsági háló amely eddig mindentől megvédett hirtelenjében semmivé foszlik. Abban a pillanatban valami átértékelődik és ami eddig ismert volt már sohasem lesz ugyanolyan. Szörnyű dolgok történtek veled, melyeket egyáltalán nem érdemeltél meg és amelyek sajnos nem maradnak hátra abban a pillanatban, hogy azzal a lendülettel kitörlődjenek, hanem végigkísérnek téged minden egyes napod vagy döntésed során. Elbizonytalanítanak, kétségekbe tartanak és megmérgezik a bizalmadat, melyet ezek után nem csoda, hogy olyan könnyedén nem adsz már senkinek sem. Másokat közel engedni magunkhoz és leengedni azokat a bizonyos védőfalakat nagyon nehéz már önmagában is, de azok után, amiken te mentél keresztül pedig még nehezebb. Borzasztó látni, hogy más elmezavaros görények tettei milyen következményekkel járnak és mit hagynak hátra a másikban még évekkel később is. Ez egy nagyon hosszú és apró lépésekben tett folyamat lesz, hogy újra akár csak a szikráját érezzed annak a lánynak, aki szeretnél lenni. Sok szempontból összetörtek és ezek után összerakni újra magad egyáltalán nem könnyű, de remélem akadnak olyanok a környezetedben, akik ha nem is elfeledtetik veled teljesen a múltat, de enyhítenek azon, hogy kevésbé érezd rosszul magad miatta és talán még a figyelmedet is olykor elterelik. Remélhetőleg ezek után pozitívabb élményekben részesülsz majd melyeknél akár egy kisebb változás is sokat számíthat. Megérdemled, hogy az életed jobbá váljon és hogy azokat, amikre vágysz egyszer újra megtapasztalhasd anélkül, hogy minden egyes percben tartanod kellene tőlük.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
Kezdőlap
