One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Interview with...?

come on small pet, let's meet EmptyAmicia Cole
Today at 10:13 pm



Kapcsolatkeresõ

come on small pet, let's meet EmptyEbony Moontone
Today at 9:44 pm



New York Public Library ** Dean & Elaine

come on small pet, let's meet EmptyDean Calver
Today at 9:21 pm



You always late

come on small pet, let's meet EmptyKeagan Gooding
Today at 9:11 pm



Elkészültem az elõtörténetemmel...

come on small pet, let's meet EmptyAurora Cabot
Today at 9:05 pm



Rae & Flor - SMS

come on small pet, let's meet EmptyRaelyn J. Winters
Today at 7:47 pm



Munkahelyi ismerkedés

come on small pet, let's meet EmptyMyna Rosegold
Today at 7:15 pm



Helyszínigénylés

come on small pet, let's meet EmptyAlexandra Ruud
Today at 6:41 pm



Flor&Dorian - all goes wrong

come on small pet, let's meet EmptyFlor Sanchez Moreno
Today at 6:11 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 28 25
Diákok 37 30
Törvényszegõk 14 26
Bûnüldözés 10 14
Hivatal 5 7
Üzlet 14 17
Oktatás 7 5
Munkások 16 11
Egészségügy 13 14
Összesen 144 149
Ismerõs idegenek
New York utcáin

Share
 

 come on small pet, let's meet

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet EmptyKedd Szept. 10, 2019 9:03 pm


Gilead and Romero
Then came the night of the first falling star.

Azt , még értem, hogy nem akart foglalkozni vele Akira, de azért még valamelyik tag elmondhatta volna neki, hogy mi folyik itt, úgy talán kevésbé esett volna kétségbe. Nem tartom gyengének azért, mert megrendült ennyire. A normális emberek általában úgy működnek ahogyan ő , megérinti őket egy közeli hozzátartozó halála. Nicholas pedig több volt neki, mint a családja, tudom jól. Sejtem már, hogy miként tartotta, de azért erről többet szeretnék megtudni. Rendben ,hogy nem zárta be és korlátozta le egy szobára az életterét, de azért korlátokat mégis hagyott neki.
Elhúzom az ajkam, az a félelmetes mosolyú fazon, ezek szerint Ryusaki volt, megértem, hogy nem volt odáig érte. De akkor is, így hagyni, minden információ nélkül. Halványan elmosolyodom azért a dicséret hallatán, nem sűrűn dicsérik a szemeim, inkább ilyesmikkel illetnek, hogy: „rideg szemű faszfej, a metsző pillantású Romero, vagy az a lélekig hatoló elemző nézése…” Egyik sem épp dicséret.
- Igazából, irigyek. Mert míg te szép vagy, és testileg, és szellemileg elégíted ki a gazdád, ők kemény munkával kapnak pénzt, amiért két kézzel kell, hogy megdolgozzanak. Ehhez képest, te? Ha fázol, bent vagy a melegbe, ha meleged van? Ott a légkondi, vagy úszol. Ők? Öltönyben állnak, és végzik a munkájukat. Semmi pihenő. Ez, az én meglátásom. Az a pimasz mosolyú fazon, megölné őket, ha egy hajad szála is görbült volna. – én is, ha ezt mondja Akira, ez a félelmetes. De nem kell tudnia, hogy képes vagyok ölni is, ha ezt a feladatot kapom.
Meglep, amikor belesimul az ölelésembe, és így érezhetem az illatát is, a karcsú testét, és… igazából tetszik, hogy ilyen vékonyka, de elhessegetem az ilyen irányú gondolataimat, ez nem a megfelelő alkalom azon elmélkedni, hogy pont elfér a karjaimba, és a helyzet sem a legaktuálisabb, pedig szívesen könnyíteném a feszkómat azzal, ha mondjuk, elkaphatnám a fürdőben, egy gyors menetre legalább. Kibaszott nimfománia…
Egyértelmű, hogy nem manipulátor a srác, szimplán meg van ilyedve, és minden ízéből jön az értetlenség, a félelem, attól,hogy őt megölhették volna. Talán rájött arra, hogy mennyire… mennyire értéktelen lehet mások számára? Ahogy hozzám simult, éreztem szinte, hogy remeg, minden ízében, rohadtul meg fogom én ezt bánni! Ellépne, de érte nyúlok, és felmarkolom őt a karjaimba. Nincs más választása, egyébként is erősebb vagyok nála.
- Merre van a szobád? Segítek összekészülni. – ha már, csodával határos módon „Nick bácsi” személyzete is eltűnt, hirtelen. Ha bármelyik lopott, bármit is, az egyébként nagyon pórul fog járni. Elindulok Gileaddal a karjaimba, a folyosó irányába, és megállok, hogy várjam az útmutatást.




$$ Ruha $$




Romero D. Bohen
Üzlet
Play by :
Jorge Del Rio Romero
Kor :
33
Foglalkozás :
Ceo
Hozzászólások száma :
28

come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet EmptyKedd Szept. 10, 2019 9:35 am



Not a fairytale

Once upon a time, I was a little prince...
Nem tudok hirtelen mit gondoljak és ahogy a kanapé mögé ugrok az olyan mélyről jövő érzés, mert félek. Attól hogy véget érek és nem élhetek, de aztán lassacskán kicsit tisztul a világ hogy végül is nem ezért jött és erőt kell vennem magamon. Nem lehet olyan rossz a helyzet ezek szerint és kicsit kifújom a levegőt ahogy elődugom a fejem hogy ránézzek.
Nem bírom visszafogni magam és legördülnek az első könnyeim, ez a feszült helyzet és a bizonytalanság nem igazán nekem való és nem tesz túl jót a szervezetemnek sem.
Ahogy odajön és elém és egy magasságba kerülünk csak pislogok rá hol homályosabban látom, hol élesebben de a szürke szemeit mindig érzem és nagyon éles nézése van. Mintha mindenen átlátna és mindent tudna.
- Nem... - szipogok egy kicsit ahogy letörlöm a könnyeimet, és a zsebembe kotorászok egy zsepiért.
- Senki nem mondott nekem semmit. A mentő elvitte Nick-et és utána csak a japánok érkeztek. Egy magas férfi is jött, félelmetes volt pedig mosolygott. Ő mondta hogy a bácsikám meghalt, és maradjak itt a birtokon, és itt hagyta őket, de ők meg nem szóltak hozzám... csak egymással beszéltek... - szólalok meg amikor képesnek érzem a hangom hogy ne remegjen ennyire.
- Igyekszem... összeszedni magam. Szép... szép szemeid vannak - igen, ezt most fontos volt közölnöm, és csak biccentek. Igen, úgy tűnik valamit félrehallottam, de akkor is elég stresszesek voltak a napok.
- Azt... azt mondogatták hogy nem fog értem jönni senki mert túl drága mulatság egy magamfajta bárkinek is, és hogy egyszerűen csak megölnek, és nincs gond, mert nincsen senkim és nem hiányoznék senkinek sem - bukik ki belőlem hogy mi volt az a pont ahol elkezdtem félni ettől az egésztől. Nem lett igazuk, de ettől még elég rossz volt ez a pár nap. Ahogy felhúz és azt mondja hogy szedjem össze magam, tudom hogy igaza van. Nem kellene ennyire szétesnem de Nick bácsi nélkül most kicsit egyedül voltam, és sosem voltam ennyire magam mint most és ahogy megölel, visszaölelem. A vállához dőlök és belekapaszkodok. Végül is, most egy biztos pont és majdnem beférek az álla alá is.
- Nem mutatkozott be egyik se. Az volt, aki lekísért ide. Az egyik másiknak mondta hogy nem jósol nekem nagy reményt, hogy értem jöjjenek, de ott álltak az ajtóm előtt! Miért beszélgettek a megölésemről az ajtóm előtt?! - mormogom bele a zakójába és végül lassan elszakadok. Tényleg össze kell magam szednem.


••

Gilead Novic
Munkások
Play by :
Lithunium Snow
Hozzászólások száma :
5

come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet EmptyKedd Szept. 10, 2019 12:39 am


Gilead and Romero
Then came the night of the first falling star.

Ritkán sikerül meglepni, de most azt hiszem, az egyértelmű döbbenet ült ki az arcomra, ahogy elvetődött a kanapé mögé a felkiáltásával egyetemben. Meg is dermedek a mozdulatban, ahogy a dohányzó asztal mellett állok. Nem ültem le, nem vagyok az a fajta ember, aki hellyel kínálja magát más házában, és egyébként is ültem eleget az irodában, meg a kocsiban. A feszült helyzet amibe cseppentem, sem engedi meg nekem, hogy csak úgy ücsörögjek. Noha, talán lehet, hogy az ülés volna épp az, amivel megnyugtatnám a fiút. Kell két pillanat, hogy helyre rázódjak, és folytassam ott, ahol megakadtam. Úgy döntöttem, hogy nem mozdulok, a lovaknál is jó,ha nem mozdul az ember egy darabig, és hagyja, hogy ők tegyék meg az első lépéseket, és beválik a tervem, csak beszélek tovább, és lássanak csodát, ott a feje. Még ha könnyes is az arca, úgy tűnik , felfogta a lényeget, hogy nem megölni akarom, hanem elvinni, innen. S talán az is eljutott hozzá, hogy innen, erről a helyről is, végleg.
Bekövetkezik az is, amitől féltem, egy kisebb idegösszeomlás szemtanúja vagyok. Jobb híján letérdelek elé, és a tenyeremet nyújtom felé, a bizalom első jele, bárhol, egyes népeknél is, a felfelé fordított tenyér. Amikor látom, hogy nem rezzen meg az egyszerűen csak könnyedén kinyújtott kezemtől, akkor érintem meg az arcát, majd úgy simítok pár tincset félre, hm, annak ellenére, hogy kissé csapzott, selymes hatást kelt.
- Gilead. – suttogom halkan, nem mosolygok, ez egyébként sem az a humoros helyzet, és kedvem sincs poénkodni, igen, néha szoktam. Nem vagyok annyira fakabát.
- Ne sajnáld. Megértem, hogy nehéz helyzetben vagy, és egy pillanat alatt durrantották szét a biztonságos világod, és ez sok lehet elsőre. A japánok szavaiból úgy hallottam ki, hogy nem szóltak hozzád, semmit nem magyaráztak el… - itt hallatszik a rosszallás a hangomból.
- Én, Romero leszek az ideiglenes… gyámod. Amíg, rendeződnek a dolgaid. – a hüvelykujjammal elsimítok egy könnycseppet az arcáról, és bátorítón pillantok rá, legalábbis, nem olyan metszőn, ahogy egyébként szoktam.
- Senki nem akar megölni. Hiába vagy egy kis ékszer, senki nem szeretne megölni. Még ha ezek a barmok azt hitették el veled, vagy félre hallottál valamit. Hidd el, rosszul járnának, ha bántanának. Ismerem a főnöküket, még náluk is félelmetesebb fazon. – hogy nálam? Ezt nem tudom, és nem is akarom megítélni. Szerintem mindkettőnknek megvan a maga félelmetes oldala.
- Szedd össze magad, és mutasd meg, hogy mennyire ragyogó tudsz lenni, a bácsikád tiszteletére. – könnyedén felhúzom a földről, és egy rövidebb,megnyugtató ölelésre húzom magamhoz, ahogy felkelünk a földről, és a hátát is megsimítom.
- Nem engedem megy egyiknek sem, hogy hozzád érjenek. Kik voltak, akik ennyire rád hozták a frászt? – érdekel, tényleg érdekel, hogy kik voltak azok, akik ennyire kiakasztották a fiút.


$$ Ruha $$




Romero D. Bohen
Üzlet
Play by :
Jorge Del Rio Romero
Kor :
33
Foglalkozás :
Ceo
Hozzászólások száma :
28

come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet EmptyHétf. Szept. 09, 2019 7:33 pm



Not a fairytale

Once upon a time, I was a little prince...
Tudom hogy röhejes ahogy egy fikusz mögül leskelődök, de egyszerűen valahogy nehezen visz rá a lélek hogy szembenézzek a saját halálommal. Sosem gondoltam még erre és eszembe sem jutott hogy akár egyszer eljöhetne ez a nap is hogy véget ér az életem, ráadásul ilyen fiatalon...
Beljebb megyek végül is, mert belátom hogy gyerekes vagyok, de ha egyszerűen nem akarok még meghalni! Kissé kétségbeesetten figyelem ahogy felém fordul és méreget. Gondolom, másra számított, nem tudom. A gyász nem a legjobb szépítőszer és Nick bácsi volt az egyetlen rokonom akit ismertem és az elvesztése... Napokig ki se másztam a szobámból, és mindig rám szóltak hogy egyek meg igyak.
Biccentek felé ahogy bemutatkozik és vöröses szemeimmel figyelem őt ahogy letelepszik. Elég határozott és magabiztos kiállása van és hallatszik hogy hozzá szokott a parancsoláshoz is. Ilyen... gazdát szánt volna nekem Nick bácsi? Egy erős embert?
- Igen - végül is, ahogy a fotel felé indulok és a zakója zsebébe nyúl, ledermedek. Most...? Ne...
- Kérlek ne! Ne ölj meg!! Nem csináltam semmit!! - ugrok meg és a kanapé mögé menekülök be, mintha csak segítene bármit is. Ha lelő akkor mindegy lesz hogy van-e előttem egy szép tárgy vagy sem. Egészen eluralkodik rajtam a halálfélem és így csak szavakat csípek el a beszédéből hogy mit akar és temetés? Kidugom a fejem a kanapé mögül és a könnyeimmel küzdve pislogok szaporán.
- Nem... nem azért... küldtek hogy... megölj? - szalad ki végül a mondat és a kérdései sem igazán jutnak el hozzám hogy mit akar. A szobám... Nem tudom. El kell költöznöm, ezt valahol eddig is sejtettem de nem ilyen hirtelen akartam. Hová is mehetnék? Hozzá?
- Én... szerettem a kertet és az ágyamat - válaszolok végül is, de csak lecsúszok a földre ahogy végül is megkönnyebbülök egy kicsit hogy nem akar bántani csak... értem jött.
Nich bácsi temetése most lesz. Akkor ezért a fekete öltönyöm az ágyamon, nem a saját temetésemre kell készülnöm. Átkarolom a térdeimet ahogy próbálok lehiggadni de szerintem a lovak karámjainál is hallani hogy ver a szívem és kapkodom a levegőt. Nem erre számítottam és most hirtelen visszakaptam az életemet mert nem azért jött hogy bántson.
- Én... sa-sajnálom... - bizonyára szörnyű első benyomást tehettem rá hogy halálra váltam, de hát mire gondoljon az ember az ilyen kegyetlen pletykák miatt? El kéne indulnom, azt mondta egy órám van mindenre... De mégis valahogy nem igazán tudok megmoccanni hogy a fürdőbe zárkózzak.


••

Gilead Novic
Munkások
Play by :
Lithunium Snow
Hozzászólások száma :
5

come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet EmptyCsüt. Szept. 05, 2019 10:46 pm


Gilead and Romero
Then came the night of the first falling star.

Egy kicsit meglepődöm, amikor kiesik az egyik növény mögül, kissé megviseltnek tűnik, hallottam, hogy egy alkalommal orvos is járt nála. Ha tényleg igaz a pletyka a szoros kapcsolatról a bácsikájával, megértem, hogy ennyire rosszul viseli az egészet.
Meglep az öltözete, de látszik, hogy neki ez kényelmes, mégis úgy tűnik, mintha egy szakadt valaki lenne, nem pedig a képen látott elegánsabb, mosolygósabb pet… Mégsem látszik az arcomon undor, vagy lenézés.
- Romero Dantes Bohen, a harmadik. – mutatkozom be neki, hallhatja a hangomból az angolok arrogáns akcentusát. Nem számítok rá, hogy tudná, hogy ki vagyok, a vállalat bekebelezések, és egyéb részvények birtoklása mellett, ha nem igen követi az angolok sportját, a focit, vagy a lovas eseményeket, nem mondhat sokat neki a nevem.  – Most pedig foglalj helyet. – a hangsúly, a hangleejtés, mintha az ő házában én engedném meg neki, hogy kényelmesen érezze magát. De tény, hogy jobb, ha inkább ül, egyébként sem értem ezt a halálra vált ábrázatot. Valóban kivárom, hogy helyet foglaljon, és csak azután húzom elő a kabát zsebemből a kemény borítékba csomagolt, cirádás fekete kihajtjatós, arany porhintéses meghívót, Gilead nevére.
- A feladatom, hogy elvigyelek Nicholas Novic temetésére, aztán pedig innen, mert hamarosan lejár a pár nap, amit még itt tölthetsz. A japánok összepakolnak minden holmidat, egy ideig nálam leszel elszállásolva, amíg megfelelő gazdát nem találunk a számodra, aki neked is megfelel. Ragaszkodsz a hálószobád bútoraihoz, és jelenlegi kinézetéhez? – térek a lényegre, ha igen, megoldható az is, hogy azokat is áttelepítsük az én házamba, és ugyan úgy rakják le neki, valamelyik földszinti szobába, ami kertre is néz.  Közelebb lépek, és átnyújtom neki a meghívót, azon ott van, hogy Gilead és még egy személy részére, az érvényes meghívó. Nagyon körültekintő volt a nagybácsi, hogy még erre is gondolt a halála esetén.  
Ahogy átnyújtom neki a meghívót, elsétálok mellette, és megnézem magamnak jobban. A haja tetszene, ha ápoltabb lenne, de nem tudom. Tényleg most kellene eldöntenem, hogy akarom-e? Meg aztán, minek törném magam, ha ő is dönthet afelől, hogy akar-e a petem lenni, vagy sem. Egy pillanatra a sajnálat halvány szikrája legyint meg, de hamar tova is száll. Egyetlen rokonom halálát se tudtam sajnálni. Valahogy képtelen vagyok erre az érzésre , meg a könyörületességre, ha az üzleti életben könyörületes vagyok, az –az én bukásomat jelenti. Ha a másik munkámban könyörületes, akkor az –az életembe is kerülhet akár. Talán ezért sem voltak huzamosabb ideig saját petjeim, túl sokat kell velük foglalkozni, és semelyik sem fogott meg, talán mert magam sem tudom ,hogy mire vágyom, a nyilvánvaló ürességen kívül. Mindegy is. Nem az én esetem. Bár, lehet, hogy hamar ítélek. Különben is, jelenleg más valaki köti le a figyelmemet.
- Egy órád van felöltözni, és újabb egy óránk kiérni a temetésre. – pillantok az órámra. Azt hiszem, elegendő időt hagytam a fiúnak felkészülni. Nem teszem szóvá, hogy nem kínáltak meg semmivel sem. Elvégre a japánok átvették az irányítást a ház felett, bár az ért lehet, hogy Akirának megjegyzem, hogy kicsit hanyag volt a személyzet, ne csak ő szívózzon a magánéletem felett, ha már megteheti, hogy a szememre veti.

$$ Ruha $$




Romero D. Bohen
Üzlet
Play by :
Jorge Del Rio Romero
Kor :
33
Foglalkozás :
Ceo
Hozzászólások száma :
28

come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet EmptyCsüt. Szept. 05, 2019 9:55 pm



Not a fairytale

Once upon a time, I was a little prince...
Másfél hét telt el mióta meghozták a hírt hogy Nick bácsi meghalt és még mindig nem tudok semmit, és csak az ijesztő japán emberek vesznek körül, akik minden lépésemet követik és így inkább nem is nagyon hagyom el a szobámat. Inkább csak a teraszon és kertben bóklászok az úgyis véges terület ilyen kis belső kert csak nekem. Nick bácsi mindig azt mondta hogy legyek azért kint is, így most inkább itt vagyok és próbálok nem belehülyülni az aggodalomba, hogy egyszerűen hiába kérdezek, és kiabálok, hisztizek semmire nem reagálnak és egy elegáns tárgyként kezelnek, semmi másként.
Most is a teraszomon üldögélek és próbálok olvasni de nem tudok. Egyszerűen elmenek előlem a betűk, és csak szorongok hogy mi lesz velem. Paranoiásan várom hogy mikor ragadnak nyakon hogy az első árokba dobjanak, és Sen egyszer már rám hívta az orvost mert hiperventillálni kezdtem pedig sosem voltam pánik beteg. Mondjuk, eddig nem is zaklatott fel semmi, és így átaludtam másfél napot, de jobban lettem utána. Most csak csendes melankóliában várom hogy mi lesz és most értettem meg igazából mindent, amit eddig nem akartam. Senki sem vagyok igazán, csak egy madár az aranykalitkájában. Nem mehetek sehová a városban és a birtokon is korlátozottan amíg nem tisztázódnak a jogi kérdések vagy nem jönnek értem. A karorszék/fotelemben szundikálok el, mert arra riadok fel hogy finoman rázzák  vállam, és a komoly arcú testőrt pillantom meg.
- Mi az, mi van? - kérdezem ahogy kihajtogatom magam az alvós pózomból. Összeszorul a gyomrom és nem akaródzik felkelnem.
- Jöttek érted, úrfi - közli és int hogy kövessem. Kinyújtózom, és megkeresem a papucsom, és követem a kis lépcsőn fel, és a szobámba. Az ágyamra van terítve az öltönyöm, fekete inggel. Miért... kell ez? Öltözzek ki ha meg akarnak ölni? Furcsállom egy kicsit de azért lemegyek a lépcsőn is, és a nappaliba kéne mennem, de megállok és csak bekukucskálok oldalról. Van ott valaki, akinek nem kellene. Végül aztán amikor megszólal, szinte kiesek az óriási fikusz mögül, és beljebb lépek. Fekete szaggatott nadrág és egy egyszerű szürke felső van rajtam. A hajam is csak kibontva és hosszan van. Nem volt kedvem csinálni vele semmit. A szemeim enyhén vörösek, nem alszom valami jól és üres a ház Nick bácsi nélkül.
- Gilead Novic vagyok, örvendek - mutatkozok be, nem megyek közelebb, csak udvarias vagyok. Még így is, hogy lehet azért jött hogy megöljön, bár remélem nem. Azok a szürke szemek... Viharfelhők. Kellemes zöngéjű a hangja, de idegen. Közelebb lépek hozzá.
- Miért...vagy itt? - kérdezem végül félősen, mert nem akarom tudnia szörnyű hírt hogy elege lett belőle mindenkinek és véget akarnak vetni ennek.  


••

Gilead Novic
Munkások
Play by :
Lithunium Snow
Hozzászólások száma :
5

come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet EmptyKedd Szept. 03, 2019 7:49 pm


Gilead and Romero
Then came the night of the first falling star.

Nicholas Novic meghalt, erről már hallottam; mert érdekes üzletekben volt benne, olyas fajtákba amikbe én nem ártanám magam. De tény, hogy nagyban játszott az öreg. Afféle apám szerű szélhámos volt, ha üzletről volt szó. De mivel mindkettőnket más érdekelt, így nem kereszteztük egymás útjait, egészen mostanáig, hogy megtudtam; hogy van egy unokaöccse. Első blikkre nem mondanám meg róla, hogy szub, és ráadásul luxus kategóriás pet. Szerintem el is mennék mellette, ha az utcán futnánk össze. Pár birtokkal arrébb lakik, mint én, Ryusaki megengedte, hogy átnézzem Nicholas papírjait, és Gilead ügyvédjével is beszéltem. Gilead rengeteg vagyonnal rendelkezik, de zárolva vannak a számlái, amíg megfelelő gazdád nem talál neki Ryusaki. Az a vagyon, meg az egyéb ingóságok, amikről úgy gondolta, hogy fontos lehet Gilead számára, vagy Gilead fenntartási költségeihez, az pedig az új gazdájára száll. Egy feltételt szabott ki Nicholas. Sose szenvedjen semmiben hiányt Gilead. Érdekes. Felkeltette az érdeklődésemet ez a pet, de még most sem tudom,hogy megakarom tartani. Előbb, lássam, és jöjjek rá, hogy bírom-e. El bírom –e viselni. Átbeszéltem az ügyvédjével is mindent, bárki is lesz a gazdája, később is aláírhatja a papírokat, és ebben Gilead szava is számít, ő dönt, ő is aláírja a szerződést. Nagyon gondoskodni szeretett volna az öreg a fiúról. Bár a ház az ment, azt nem ő kapta, valami sosem látott fiú gyermeké. Érdekel is engem…
Temetésre készülök, azért, mert úgy döntöttem én fogom kísérni a fiút, és mert épp rá érek. Szeretem magam kínozni, és legalább megpróbálhatok egy kicsit emberibben is feltűnni. Fekete két gombsoros öltönyt veszek fel, szintén fekete inggel, és nyakkendővel, az öltöny követi a vonalamat, és a nadrág is, egyáltalán nem áll ormótlanul, azért egy temetésen is illik megadni a tiszteletet. Anett hajtogatja bele a fekete zsebkendőt a dísz zsebbe, mielőtt elenged otthonról, és még egy utolsót simítok a hajamon, aztán felveszem a fekete lencsés napszemüveget is. Darren fog szállítani, az erre az alkalomra bérelt fekete kocsival. Nyár van ,dög meleg ,és meg fogunk dögleni a temetésen. Ryusaki egyik asszisztense koordinálta az eseményt, vele állt szorosabb kapcsolatban az öreg, talán ő is ott lesz, de szerencsére elég kevés rokona volt az öregnek, és megtiltotta, hogy bárki más részt vegyen rajta a papon, és néhány emberen kívül, csakis meghívóval lehetett részt venni rajta. Ott pihent az öltöny zsebemben az enyém is. Gilead nevére szólt, és egy kísérőjére. Darren majd a kocsinál megvár minket.
A buisness limuzin begurult a Novic villa feljárójára,és kiszálltam a kocsiból. Három óra van a temetésig, de úgy gondoltam, nem árt, ha korábban érkezem.
- Romero D. Bohen vagyok, Ryusaki Akira küldött a fiúért, elvinném a nagybátyja temetésére. – az ajtón álló japán őr, természetesen beenged, és átirányít az itteni biztonsági főnökhöz, én pedig a nappaliba leszek elirányítva, addig amíg előkeresik Gileadot. Az őrök nem mondták meg neki, hogy ma van a bácsi temetése, milyen jó, hogy én leszek a hír hozója. Az antik vázákat veszem szemügyre, és a nappali kilátását a parkra, a szemüvegem már a kabátom belső zsebében pihen, és ki is van gombolva, nem akarok megfőni, bár ideben egész kellemes az idő. Pusmogás hangját hallom, amikor megfordulok. Először csak a biztonsági főnököt látom, aki japánul kezd magyarázni nekem. Szégyenlős a fiú, és itt van kint a folyosón, nem mer bejönni.
- Gilead, így nem köszönthetlek megfelelőn, gyere beljebb, kérlek. – a hangom nyugodt, mintha egy megszeppent, félős lóhoz próbálnék beszélni, kellemes bariton hangon. Mert ha nem akarok épp megölni valakit, akkor nem zeng orkánként.


$$ Ruha $$




Romero D. Bohen
Üzlet
Play by :
Jorge Del Rio Romero
Kor :
33
Foglalkozás :
Ceo
Hozzászólások száma :
28

come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: come on small pet, let's meet   come on small pet, let's meet Empty

Ajánlott tartalom


come on small pet, let's meet Empty
Vissza az elejére Go down
 

come on small pet, let's meet

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: New York :: Staten Island :: Lakóhelyek :: Házak-
^
ˇ