Igazából pontosan tudtam, hogy hova akarom elvinni és azzal is tisztában voltam, hogy ez mennyire nagyzolós lesz, de azt hiszem ennyi belefér. El akartam rabolni egy napra, vagy ha akar akár többre is, képes lennék két szobát bérelni ha nem akar még közösködni, de azt hiszem ő az az ember, akivel végre először, hosszú idő után tudtam igazán könnyeden létezni és nem mindig hivatalos lenni. Tudom ez elég szánalmas ennyi idősen, de mások segítése a munkámmal mindig első sorban volt és ez nem tudom mennyire fog változni, egyáltalán Kimmel lesz e ebből bármi. Disneyland egy kicsit nagy falat, Kalifornia lett volna a cél, de Floridáig nem állunk meg, az majd csak 1 és fél óra, repülővel, ami már vár minket a reptéren. Gazdag családból származom és kihasználom ezek előnyét, hiszen én is igen sokat dolgozok azért, hogy ezek a dolgok meglegyenek nekem. A saját pénzemből építettem fel a cégem és nem a szüleim pénzéből, mégis néha van olyan kiváltság, amit a szüleimtől kapok, ez a magánrepülő, mert magamnak nem gondoltam, hogy szükségem lenne rá. Eszméletlen sznobnak tartom, de a kényelme azért most mégiscsak jár annak a lánynak, akiért kicsit még izgulva indulok el a kocsimmal. Nem szokásom New Yorkban saját autóval járkálni, de most kivételt teszek, nem akarom, hogy egyéb emberek is jelen legyenek, amikor tökéletesen bénázom el a kapcsolatot Kimmel. Már izzad a tenyerem is, de amikor több ember előtt kell beszélnem, amikor szponzorokat kell toborozni egy két kicsit gyengébb embernek, akkor nem izgulok, az jön zsigerből. De ez, teljesen más és nem is annyira könnyű a helyzetem, hiszen ő gyönyörű, okos és nagyon más, mint amilyen lányok eddig tapadtak rám. Mert én nem kerestem ilyen társaságot sosem és, tudom milyen életem van és senkit nem traktálnék azzal a kevés szabadidőmmel, hogy rám fordítsa. “Kényelmesbe gyere, szar férfi leszek és nem a rózsás megoldást választottam.” - írom neki mielőtt majdnem ott vagyok nála, mondjuk jó időben szóltam, hogy ne az estélyit vegye fel. Nyilván látott belőlem egy képet, azt az embert, aki az üzletet irányítja, a nagy vállalkozást, aki mindenkivel olyan bájosan elcseveg, ahogy azt az illem megköveteli és még ebből rengeteg pénze is van, de most nem azaz ember akarok lenni, hanem az aki akkor voltam, amikor bementem mögé a pultba és képes volt koktélt csinálni, olyan szerencsétlenül, ahogy. Amint a háza elé érek kap egy másik üzenetet, hogy megérkeztem, a szívem most hevesebben ver, de igyekszem lenyugodni. Tényleg különlegesnek látszott, és remélem nem most megy ez tönkre, hogy valami nagyot akarok az első alkalomra.