lita and tommy

Már haramdszor veszem át a ruhámat, miközben egyre türelmetlenebb vagyok. Valmiért – pontosan tudom miért – a szüleimmel közösen töltött este gondolata is a frászt hozza rám. Leginkább mostanában, amikor a pályaválasztás a téma és én még nem mertem előhozakodni azzal, hogy más célom van az életben, mint amit ők kiszemeltek nekem. Apa talán a legkisebb gond, ő minden figyelmét annak szenteli, hogy egy szem fia a nyomdokaiba lépjen, velem sokkal engedékenyebb, de anya...hát elképzelésem sincs, hogy mennyire ki lesz borulva ha megtudja, a fotózás több mint egy hobbi számomra. Szinte hallom fülembe csengeni vádló szavait, amint megkérdőjelezi az épelméjűségem és a józan eszem. Tommynak pontosan ugyanolyan szenvedés ez az este, mint nekem, a mindig laza testvérem rendszerint befeszül ilyenkor. A hétköznapokban nincs olyan nap, hogy valami ostobaság miatt ne ugranánk egymás nyakának, de amikor igazán kell, akkor ott vagyunk egymásnak és azt hiszem, hogy ez az ami igazán fontos. Minden idegesítő tulajdonsága ellenére szeretem a tök fejét és örülök, hogy ő a testvérem.
Gyors mozdulatokkal fésülöm ki a csomókat a hajamból, hogy hajam laza kontyba foghassam a fejem tetején. Tudom, hogy sürget az idő, én mégis viszonylag ráérősen készülődök. Titkok nyomják a vállam. A szüleim előtt titkolom a tanulmányaimmal kapcsolatos terveimet, Tommy elől pedig...mindazt ami Eddie és köztem van. Könnyebb lenne szembenézni az igazsággal, de azt hiszem, hogy mindkét esetben gyáva vagyok hozzá. A feketével mellé lőni nem lehet, úgyhogy remélem drága jó anyám nem talál semmi kivetnivalót a ruhámban. Elegáns, kellően hosszú, nincs kint nem kívánt testrészem és nem kihívó. Minden kritériumnak megfelel, amit Evangeline Kershaw megjegyezhet. A kopogásra, majd közvetlenül utána Tommy felbukkanó fejére az ajtó irányába fordulok. Nagyon is jól látom rajta, hogy ő is feszült és ideges. Mindketten azt akarjuk. hogy minél előbb és minél zökkenőmentesebben túllegyünk az egészen. Felsóhajtok és kezemmel intek, hogy lépjen bennebb.
- Két perc és mehetünk, csak előkeresem a táskámat. azzal a lendülettel lépek is a gardróbomhoz, hogy elővegyem az aprócska, fekete retikülöm, aminek mélyére most csak egy csomag zsebkendőt, a telefonomat és a szükséges smink cuccokat csúsztatom be. Ezután fordulok csak ismét a testvérem irányába.
- Nagyon jól nézel ki. szavaim őszintén csengnek. Magához képest és általánosan is nagyon jól néz ki ma este. Jól áll neki az elegáns viselet, kár, hogy csak akkor veszi magára, ha anyák a torkát szorongatják.
- Készen állsz egy újabb Kershaw rémálomra? mert ennél kedvesebben nem lehet felcimkézni ezt a ” kellemes ” vacsorát.
- Menjünk, ne várakoztassuk meg őket. veszem hátamra a kis tavaszi kabátomat, majd Tommy nyomában kilépek a szobából. Egy újabb este, amit túl kell élni.

lita and tommy